Témakörök A kémiai kötés Kémiai részecskék (atom, ion, molekula) között létrejövő elektrosztatikus vonzás. Két típusa van: Elsőrendű kémiai kötések, melyek atomok, vagy ionok között jönnek létre és molekulákat tartanak össze. Másodrendű kémiai kötések, molekulák között jönnek létre és halmazokat tartanak össze. Legalább egy nagyságrenddel gyengébbek az elsőrendű kötéseknél. Az elsőrendű kémiai kötések Atomok, vagy ionok között létrejövő erős elektrosztatikus vonzás, mely molekulákat tart össze. Másodrendű kötések, molekularács - Kémia érettségi - Érettségi tételek. A kötésben résztvevő részecske fajtája szerint három elsőrendű kötéstípust különböztetünk meg. Kovalens kötés Fémes kötés Ionos kötés Kötés típus Résztvevő részecskék Részecskéket összetartó erő Példa nemfém atomok atommagok és közös elektronok közötti vonzás H 2; CH 4 ionok ellentétes töltésű ionok közötti vonzás NaCl; CaO fém atomok fématomtörzsek és a közöttük delokalizált elektronok közötti vonzás Fe; Mg Kötés polaritás A kötésben lévő atomok vonzzák a kötő elektronpárokat. Ennek a vonzásnak mértéke az elektronegatívitás (EN).
A többi molekulapályára kerülő elektron úgynevezett nemkötő molekulapályán fog elhelyezkedni. Ha a kovalens kötés elektronfelhője két azonos elektronegativitású atomtörzset köt össze, akkor a kovalens kötés szimmetrikus elrendezésű. Ilyenkor apoláris kovalens kötésről beszélünk. Ha a közös elektronpár két különböző elektronegativitású atomtörzset kapcsol össze, akkor az elektronfelhő nem lesz szimmetrikus. A nagyobb elektronegativitású atom jobban vonzza a kovalens kötésben lévő közös elektronokat. Kémia kvíz: Emlékszel még a 7. osztályos kémia tananyagra?. Ilyenkor pólussal rendelkező, poláris kovalens kötés alakul ki. c., Fémes kötés Fémes kötés a kis elektronegativitású atomok halmazából alakul ki. Az atomok a legkülső elektronhéjon lévő, lazán kötött elektronjaikat leadják. Így pozitív töltésű fémionok keletkeznek, amelyek szerkezete hasonlít nemesgázokéhoz. A leszakadó elektronok kollektív, delokalizált elektronfelhőként fogják körbe a fémionokat. 1. Soroljuk fel és jellemezzük az elsőrendű kémiai kötéseket! Mi az alapvető különbség a kötések között?
A nagyobb elektronegatívitású elem erősebben kötődik az elektronokhoz, míg a kisebb EN-ú kevésbé. Az olyan kötést melyben a résztvevő atomok elektronegatívitás különbsége nem haladja meg a 0, 5-ös értéket apoláris kötés eknek nevezzük. Az olyan kötést melyben a résztvevő atomok elektronegatívitás különbsége eléri a 0, 5-öt, de nem haladja meg az 1, 0-ás értéket poláris kötés eknek nevezzük. Az 1, 0 elektronegatívitás különbséget meghaladó atomok között ionos kötés alakul ki. Molekula polaritás A molekulák polaritása a molekulák szimmetriájától és a bennük lévő kötések polaritásától függ. Rajzoljuk fel úgy a molekula szerkezetét, hogy a poláris kötéseket a kisebb elektronegatívitású elemtől a nagyobb elektronegatívitású atom felé mutató vektorral helyettesítjük. Az így kapott vektorokat összegezzük. Amennyiben a kapott eredő vektor nem nulla, a molekula poláris. Ellenkező esetben apoláris. Fizika @ 2007. Másodrendű kémiai kötések Molekulák között létrejövő gyenge elektrosztatikus vonzás, mely halmazokat tart össze.
Akkor alakulhat ki, ha az atomtörzsek kisméretűek, de elég nagy töltésűek is, így a magtöltés elég nagy ahhoz, hogy megtartsa a Π-kötéseket is. 1 4. )Lokalizáció szerint Lokalizált, ha a kötő e-pár 2 atomtörzshöz tartozik. Delokalizált, ha 2-nél több atomtörzshöz tartozik. 5. )Polaritás szerint Apoláris, ha a kötést létesítő atomok EN-sa azonos (pl. elemek esetében), így az e-pár egyforma mértékben tartozik a kötést létesítő atomokhoz. Poláris, ha EN-suk nem azonos (a nagyobbnál nagyobb lesz az e-pár megtalálási valószínűsége) A kötés jellemzői Kötési energia Két atom között a kovalens kötés felbontását kísérő moláris energiaváltozás. Befolyásolja: a kialakult kötések száma, (annál nagyobb, minél kisebb atomok között jön létre, mivel akkor a kötéstávolság a legkisebb) Kovalens vegyérték Az atomhoz tartozó kötő e-párok számát az adott atom kovalens vegyértékének nevezzük. b) Ionkötés Ellentétes töltésű ionok között kialakuló elektrosztatikus kölcsönhatás. (Közönséges körülmények között csak szilárd halmazállapotú anyagokra jellemző. )
: szerves vegyületek (pl. : szénhidrogének, cukrok, stb. ), O 2, N 2, H 2, CO 2, jód A molekularácsos anyagok olvadás- és forráspontértéke függ a halmazt alkotó molekulák tömegétől és a közöttük fellépő másodrendű kötések erősségétől. Így például a fluor- és brómmolekulák között csak diszperziós kölcsönhatás lép fel, de a molekulák tömege jelentősen különbözik, ezért a forráspontjuk között nagy az eltérés (-188 °C illetve 58 °C). A hasonló molekulatömegű részecskékből álló halmazok olvadás- és forráspontjában nagy különbség mutatkozhat attól függően, hogy milyen másodrendű kötőerők alakulnak ki a molekulák között. Ezt jól szemlélteti a metán és a víz forráspontjának az összehasonlítása (víz: +100 °C; metán -161, 6 °C).
A töltéshordozók megnövekedett száma miatt a záróirányú áram növekedni kezd. A szabad elektronok a nagy térerősség hatására gyorsulnak, mozgási energiájuk nő. A kristály atomjaiba ütközve a leadott energia újabb elektronokat szakít ki a kötésből, ami lavina-effektust eredményez, és a záróréteget hirtelen elárasztják az elektronok és a lyukak, az áram ugrásszerűen megnő. Az áram korlátozása nélkül a kristály túlmelegszik és tönkremegy. Ezt a jelenséget felfedezőjéről (Clarence Melvin Zener) Zener-effektusnak nevezik. Ezt a jelenséget feszültségstabilizációra lehet felhasználni. A Zener-effektust alkalmazó diódát Zener-diódának vagy stabilizátor-diódának nevezik.
Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a két atomot összekötő egyenesen található. Pi-kötés [ szerkesztés] A pi-kötés (π-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyet párhuzamos tengelyű p-pályák képeznek. Abban az esetben beszélhetünk pi-kötésről, ha a kötés síkszimmetrikus és a szigma-kötés tengelye a pi-kötés szimmetriasíkján fekszik. A σ-kötésnél gyengébb a kötőereje. A pi-kötés nem teszi lehetővé a kötésben részt vevő atomok szabad forgását. Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a σ-kötés alatt, fölött és mellett található. Datív kötés [ szerkesztés] A datív kötés olyan kovalens kémiai kötés, amelybe a kötő elektronpárt csak az egyik atom adja egy nemkötő elektronpárjával (pl. szén-monoxid). Delta-kötés [ szerkesztés] A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben a két részt vevő atom d-pályái válnak közössé. Először a dikálium-oktaklorodirenátban (K 2 Cl 8 Re 2) fedezték fel, a két réniumatom között.
C betűvel kezdődő városok? C betű város. C betűs város. Cegléd Ciprus Costa del Sol Cece Cák Cered Cirák Cún Ország, Város, Fiú, Lány, növény, állat, tárgy játékhoz egy kis segítség.
A Suzy habbetűk XPS polisztirol alapanyagból készülnek. Vízzel hígítható festékekkel tetszőleges színűre festhetők és egyéb technikákkal változatos módon díszíthetők! Elsősorban beltéri felhasználásra készített termékek, felületkezelést nem tartalmaznak. A terméklapon látható "C" habbetűn kívül a termék kategóriájából válogasd össze a további szükséges betűket és minden betűből a megfelelő darabszámot tedd a kosárba. A feltüntetett ár betűnként értendő! A habbetűk rögzítése a falra, vagy egyéb felületre legegyszerűbben kétoldalú ragasztószalaggal, vagy polisztirol ragasztóval lehetséges. Ilyen rögzítési mód esetén figyelj a felhelyezés során, hogy a felület egysíkú, pormentes és száraz legyen! Határozd meg előre pontosan melyik betű hova kerüljön a falon. Felhelyezheted, a betűket vonalban, hullámosan, ívesen, vagy akár függőlegesen is, saját ötleteid alapján. C betűs vars.com. Így néz ki egy CILI név felirat a Suzy habbetűkből összeállítva. Kattints bármelyik betűre a képen!
Külső hivatkozások: [2] [3] [4] Lásd még: Címerhatározó Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. I Betűs Város – R Betűs Filmek Archives - Mozi, Film Online Magazin - MozinÉZő. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!