Beviz Dorottya, 13. Szűcs Luca. További korosztályos hírek VÍVÁSBAN a sportági aloldalunkon. Vissza Kommentek küldéséhez a sütik engedélyezése szükséges a lábléc menüben Cikk nyomtatása
A magyar lányok nagyon biztatóan kezdték a napot, végül hárman a legjobb 16-ig jutottak. Ott Beviz Dorottya az orosz Alina Korolevától 15:12-re, Keszei Kíra a lengyel Daria Skoniecznától 15:8-ra kapott ki, míg Szűcs Luca attól a junior-világbajnoki ezüstérmes török Nisanur Erbiltől szenvedett 15:7-es vereséget, aki végül 15:13-ra elveszítette az Aime ellen vívott Eb-döntőjét. JUNIOR EURÓPA-BAJNOKSÁG, ÚJVIDÉK Férfi párbajtőr egyéni, 112 induló. Vívás: „Úristen, olimpiai bajnok vagy! De nem tegezhetsz még így sem!” - YouTube. A csoportmérkőzéseken: Kovács Gergely 6 győzelem/0 vereség, Hamilton-Meike Jonathan 5/1, Bartkó Levente 4/2 (valamennyien továbbjutottak). A legjobb 32 közé jutásért: Hamilton-Meike-Szamojlov (ukrán) 15:12, Kovács-Raszpopcisz (görög) 15:3, Keszthelyi-Erbetta (svájc) 15:12, Bartkó-Popa (román) 14:15. A legjobb 16 közé jutásért: Kovács-Popa (román) 15:4, Keszthelyi-Mirica (román) 15:13, Hamilton-Meike-Jeal (brit) 14:15. Nyolcaddöntő: Keszthelyi-Sarid (izraeli) 15:11, Kovács-Brooke (brit) 14:15. Negyeddöntő: Keszthelyi-Piatti (olasz) 15:13. Elődöntő: Keszthelyi-Galassi (olasz) 15:9.
Vívás: "Úristen, olimpiai bajnok vagy! De nem tegezhetsz még így sem! " - YouTube
Mint mondta, a közelmúltban mennyiségben és minőségben is változtattak az edzésmunkán, és ennek már jelentkeznek az eredményei. "A válogatottak heti négy keretedzésen vesznek részt, így van lehetőség az apróbb részletekre, a fizikai munkára is figyelni. Igaz, a megemelt közös edzésszám a kluboktól vonja el a versenyzőket, de nagyon közel van már az olimpia, és párbajtőrben hatalmas és nagyon erős a mezőny, tartani kell a lépést a világgal. Kategória:Olimpiai bajnokok (vívás) – Wikipédia. Most is 273 induló volt, pedig a háborús helyzet miatt meghatározó vívók is hiányoztak" – magyarázta a szakvezető. Dancsházy-Nagy Tamás a tíz főtáblás hazai vívó közül kiemelte a nyolc közé jutott két versenyzőt, Koch Mátét és a végül ezüstérmes Nagy Dávidot. Véleménye szerint Koch már régóta adós volt a nagy eredménnyel, régen volt világkupa-döntője, azaz nyolc közé jutása, Nagy Dávidról pedig azt mondta, hogy az elmúlt időszakban nem a saját elvárásai szerint szerepelt, most végre átszakadt nála a gát, és remek vívással lett ezüstérmes. A vártnál korábban búcsúzó olimpiai ezüstérmes, világbajnok Siklósi Gergely kapcsán megjegyezte: míg február közepén, amikor a szocsi világkupán bronzérmes lett, nagyon összeállt nála a kép, most sok apró dolog hátráltatta.
2021-ben a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátásokat havonta, a tárgyhónapra utalja a Magyar Államkincstár. Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik. A 13. havi és a február havi nyugdíjakat 2021. február 12-én, pénteken utalja a Magyar Államkincstár. A 13. Fontos! 2019-ben lesz 13. havi nyugdíj: olyan adat érkezett, amit a magyar nyugdíjasok el sem hisznek >>> Osszátok … – Hitel bárlistásoknak – Hitel kereső. havi nyugdíj összege az idei évben, a január havi nyugdíj összegének a 25 százalékát jelenti. 2022-ben a januári nyugdíj 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka lesz. 2024-től a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét évente kapják kézhez. A tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás utalása Az utalást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2021. február hónapban hivatalból végzi, tehát külön kérelmet nem kell benyújtania. Postai kifizetés esetén a tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás a 2021. február havi ellátással együtt, a szokásos nyugdíj-kifizetési napon kerül kifizetésre.
A KSH legutóbbi adatai szerint 2019-ben emelkedett az időskorúak aktivitási rátája, s koronvírus-járvány előtt mintegy 200 ezer nyugdíjas dolgozhatott. A pandémia miatt közülük most körülbelül 100 ezren nem dolgoznak, de később várhatóan visszatérnek a munkába. Simonovits András viszont arra figyelmeztetett, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése egyre fenntarthatatlanabbá teszi a nyugdíjrendszert, az időskori járadékra fordítható effektív járulékkulcs a felére csökkent. Magyarországon a termékenységi arányszám már a nyolcvanas évek óta nem éri el a kívánt 2, 1-es átlagot, ráadásul, míg 2016-ban még megközelítette 1995-ös szintet, legutóbb már csak 1, 55 gyermek jutott egy szülőképes korú nőre. A KSH adatai szerint 2030-ra a hazai lakosság 23, 6 százaléka 65 évnél idősebb lesz. 13. havi nyugdíj: itt a kormányrendelet a teljes visszaépítéséről - Adózóna.hu. Simonovits András úgy látja, hogy a rugalmas nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetése fenntarthatóbbá tehetné a nyugdíjrendszert. Magyarországon ugyanis – a Nők40 program kivételével – alapvetően szigorú a nyugdíjkorhatár.
A szakértő ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2011-ben az öregségi korhatár 62 év volt, hamarosan 65 lesz, így egyre több nő választhatja a korábbi nyugdíjba vonulást. Míg a 40 évre vonatkozó feltételt korábban csak a legfeljebb középiskolát végzett nők tudták teljesíteni, mára azok is, akik egyetemet végeztek. (A 40 éves munkaviszonyuk megvolt azoknak is, akik munka mellett esti vagy levelező tagozaton szereztek felsőfokú képesítést – a szerk. A héten érkezik a februári nyugdíj és a 13. havi negyede - alon.hu. ) Simonovits András szerint érdemes lenne megfontolni a program fokozatos kivezetését is, például évente egy évvel lehetne emelni a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt. Nyugdíjas-foglalkoztatás A foglalkoztatónak nem kell megfizetnie sem a szociális hozzájárulási adót, sem a szakképzési hozzájárulási adót a nyugdíjas alkalmazottja után, így a munkavállaló 18, 5 százalékkal, a munkaadója pedig 17 százalékkal jár jobban. Farkas András emlékeztetett, hogy amikor a kormány meghozta ezeket az intézkedéseket, hatalmas volt a munkaerőhiány a gazdaságban.
Regős Gábor szerint is erre van esély, de a reálbérek várhatóan továbbra is dinamikusan növekedni fognak. "Ez azzal is jár, hogy az újonnan nyugállományba vonulók nyugdíja jóval magasabb lehet azokénál, akik régen mentek nyugdíjba. A szűkülés szükségességét demográfiai indokok sem támasztják alá, hiszen a demográfiai folyamatok alapján egyre több nyugdíjas nyugdíját kell kitermelnie egyre kevesebb aktívnak" – húzta alá Regős Gábor. Mi lenne a reális differencia? Regős Gábor szerint nincs erre egzaktul meghatározható mutatószám. A legfontosabb tényező az, hogy annak, aki egész életében dolgozott, és fizette a járulékot (tehát nem feketén végezte tevékenységét), a nyugdíj biztosítsa a megfelelő megélhetést. A nyugdíj értékének figyelembe kell vennie azt is, hogy valaki aktív életszakasza során mennyivel járult hozzá befizetések formájában a nyugdíjkasszához. És figyelembe kell vennie a nyugdíjkassza egyenlegét is, azaz hogy a kiadások ne haladják meg nagyobb mértékben a bevételeket, ne okozzon a különbség pótlása túl nagy terhet a költségvetés számára.
Ugyanakkor a válaszadók 65 százaléka szerint az államtól kapott nyugdíj nem lesz elegendő a megfelelő anyagi biztonsághoz. Ennek ellenére a válaszadók 37 százaléka úgy véli, csak nyugdíjjövedelme lesz időskorában. Az öngondoskodás továbbra sem jellemző a hazai lakosságra, ugyanis alig 22 százaléknyian gondolják azt, hogy az időskor anyagi biztosítása az egyén felelőssége. Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadóknak csak a negyede vállalna havi rendszeres megtakarítást 71 éves koráig, 31 százalékuk elutasítja ezt, 32 százalékuk pedig azt állítja, hogy egyszerűen nincs lehetősége félretenni. A megtakarításba nem kezdők között 47 százalék azok aránya, akik úgy vélik, a helyzeten az állam segíthet nyugdíjemeléssel. | N. L. N. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Bár a szolgálati idő alakulásáról az induló nyugdíjak esetében nincs adat, az valószínűsíthető, hogy ez a rendszerváltás környékén nagyobb volt, hiszen a szocializmusban papíron mindenkinek volt munkája. A rendszerváltozást követően azonban a foglalkoztatás alacsony szintre esett, és csak 2010 után kezdett emelkedni" – magyarázta a VG-nek az elemző, aki szerint az elmúlt éveket nézve az olló nyílásában az átlagbérek növekedésének volt nagy szerepe, hiszen a már nyugdíjban lévők nyugdíjának indexálásában az infláció játszik szerepet. Ezt emelte ki lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője is, aki hozzátette: az elmúlt években a béremelkedés rendre meghaladta az infláció mértékét, míg a nyugdíjemelést alapvetően az inflációhoz kötötte a kormány, ez okozta az olló szétnyílását. Lassulás jöhet a különbség növekedésében Az elemzők nagy változást nem várnak a két érték közötti különbségben, maximum a jelenlegi inflációs környezet miatt a szétnyílás lassulását. Varga Zoltán szerint a beinduló ár-bér spirál ellenére csökkenhet a reálbérek emelkedésének üteme, míg a nyugdíjakat várhatóan továbbra is korrigálni fogják az inflációval.