A tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába tudna egy gyógyult covid-os vérplazma adással segíteni a súlyos koronavírus fertőzötteken, csak kevesen mennek el plazmadonornak. Egyetlen embertől származó vérplazma mennyiség akár 2-3 életet is megmenthet. G. Valéria 3 negatív koronavírus teszt után ment el plazmát adni Székesfehérvárra, az ő posztjából idézünk egy részletet: " Éreztem, hogy nem gyakran jár itt olyan ember, aki a súlyosan beteg covidosokon szeretne segíteni, úgyhogy ezt a kérdést fel is tettem. És akkor jött a mélységes döbbenet: közölték, hogy én vagyok az első. Nem tudtam megszólalni... Mélységes döbbenet... elkeseredés... felháborodás... ez nem ekkora városban... teljes értetlenség... Beültem az autóba és ömlöttek a könnyeim. Kedves sorstársaim! Mi meggyógyultunk! Könyörgöm, ha meggyógyultatok, menjetek el plazmát adni! Koronavírus: kevesen adnak plazmát, pedig fontos lenne! Ezért legyen plazmadonor, ha felgyógyult - EgészségKalauz. Hiszen nem tudhatjuk: lehet, hogy legközelebb a te szeretett hozzátartozódnak lesz (lenne) szüksége arra a plazmára. Nekünk nem nagy dolog, de másnak igen! "
Csaknem tíz és fél ezer (10 400) brit páciens vizsgálatának korai elemzése alapján az látszik, hogy a közülük meghalt 1873 betegnél a kezelés nem eredményezett "szignifikáns különbséget". A vérplazmával kezeltek csoportjában lévő betegek 18 százaléka 28 napon belül meghalt. Ezt követően 2021. január 20-án a brit nemzeti egészségügyi szolgálat (National Health Service (NHS) vérgyűjtéssel és transzplantációval foglalkozó részlege újraindította a vérplazma gyűjtését. Az adományozott vérplazmától azt várják, hogy a betegek egyes csoportjaiban – például azoknál, akiknek az antitestszintjük alacsony – mégis előnyös lehet ez a terápia. Ki adat vérplazmát. Nemzetközi vizsgálatok is folynak annak megállapítására, hogy a betegség egészen korai szakaszában, még a kórházi kezelés szükségessé válása előtt alkalmazva, milyen segítséget jelent a vérplazma adása. Nem árt tudni Azok jelentkezhetnek donornak, akiknek betegsége során legalább egyszer PCR-teszttel kimutatták a koronavírust; meggyógyultak, legalább 3 hete tünetmentesek és 60 évnél nem idősebbek.
Így nem fordulhat elő, hogy a plazmadonor szervezete károsodik, ugyanis határérték alatti fehérje- és ellenanyagszint esetén a donáció nem engedélyezett, csak akkor folytatódhat a donáció, ha az értékek megfelelőek. A plazmaadás csak Magyarországon számít újdonságnak. Amerikában, Ausztriában már régóta működnek plazmacentrumok. Ott a plazmaadás 48 óránként engedélyezett, Magyarországon 72 óránként. Mire használják a vérplazmát? A külföldi tapasztalatok alapján is kijelenthető, hosszútávon semmilyen komoly következménye nincs annak, hogy valaki plazmaadó. Magyarországon egy donor egy éven belül 45 alkalommal adhat plazmát, ez kevesebb, mint heti egy alkalmat jelent. Megfelelő felkészülés esetén tehát a plazmaadásnak nincsenek életveszélyes mellékhatásai. Szerző: Dr. Plazmaadás - Tények és tévhitek. Bakti Éva orvos, termelésvezető Módosítva:
Senkimégisvalaki kérdése: Figyelt kérdés Sziasztok! A honlap nem tér ki rá és ilyen kérdést se láttam még, de a minden alkalommal kitöltendő kérdőíven, mint kérdés ott van az ételallergia is. Ezzel kapcsolatban a kérdésem az volna, hogy aki ételallergiás, az is adhat vérplazmát? Teszemazt a laktóz-, tojás-, glutén-, stb érzékenyek is? 1/3 anonim válasza: Szerintem nem. Mert ugye egyes teszteket a véredből csinálják így ha adsz is valószínűleg aki kapja az is allergiás lesz. 2017. ápr. 7. 10:37 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Ha vért adhat, akkor plazmát is. Speciel én búza, kukorica, élesztő -intoleráns vagyok (azaz IGG+), plusz laktóz bár az mástészta. Vértadásnál a betartott diéta volt a kritérium. Nyílván, hogy ne "felborzolt" immunrendszerrel, gyulladással menjen oda az ember. Ugyanezért nem lehet 6 hónapig tetoválás, füljukasztás, egyéb műtétek után sem vértadni. jún. 20. 10:43 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 anonim válasza: Párdon a helytelenírásért! Ezt már nem növöm ki:) 2017.
Egy véradás során 450 ml (±10%) vért vesznek le, ezt a mennyiséget a szervezet tudja pótolni. A vérplazmaadás a véradáshoz nagyon hasonló folyamat, hiszen az emberi vér több mint felét a vérplazma teszi ki, ami egy sárgás színű folyadék. A vérplazma 90%-át víz, 2%-át zsírok és ásványi anyagok, hormonok, 8%-át fehérjék alkotják. Ebben az esetben is vért vesznek a vénából, amelyet egy korszerű, biztonságos készülék szétválaszt vérplazmára és vörösvértestekre. Plazmaadáskor csak a vérplazmát távolítják el, a vörös és a fehér vérsejteket és a vérlemezkéket egy zárt rendszeren keresztül visszaáramoltatják a donor szervezetébe. Ez a folyamat plazmaferezis néven ismert. Egy alkalommal 650-850 milliliter plazmát vesznek le, a konkrét mennyiséget a testsúly határozza meg. Az egyik különbség a véradás és plazmaadás között, hogy vérplazmát sokkal gyakrabban lehet adni, mint vért, 72 óránként, tehát 365 napon belül akár 45-ször is. Ennek oka, hogy itt a vörösvértesteket visszajuttatják a szervezetbe, azoknak nem kell újratermelődni.
Egy beszélgetés közben például nyíltan nem mondják ki, de úgy viselkednek, hogy a beszélgetőpartner számára egyértelmű legyen, hogy őket nem érdekli az, amiről éppen szó van, ásítanak, sóhajtoznak, unatkoznak. A nyílt kommunikáció helyett sokszor inkább sajnáltatják magukat, manipulálnak, és bár a narcisztikus személyek eleve rosszul reagálnak a kritikára, amíg a nyílt típusok agresszivitást mutatnak, addig a rejtettek megalázásnak élnek bármilyen meglátást a személyükkel kapcsolatban, és hibáztatnak. Nárcisztikus? Személyiségzavar? Bántalmazó? – Szilárd coach. Sherry Benton, a Kaliforniai Egyetem pszichológusprofesszora szerint fontos, hogy tisztában legyünk azzal, a narcizmus egy kezelést igénylő személyiségzavar: A narcisztikus személyiségzavar nem egy életforma. Minden személyiségzavar párhuzamosan létezik több más személyiségjeggyel együtt, de a narcisztikus személyiségzavarokkal küzdő emberek is megtanulhatnak alkalmazkodni és jobban működni, amivel jobb minőségű életet élhetnek. Azt az űrt, amit a rejtett narcisztikus személyek éreznek, nem fogod tudni kitölteni semmivel, és miközben próbálkozol enyhíteni a társad szorongását, csak bűntudatod lesz, az önbecsülésed pedig eltűnik a süllyesztőben.
Ha nárcisztikus szülőkről beszélünk, akkor jellemző, hogy viselkedésük során a kiskorúaknak ki kell elégíteniük igényeiket, mivel számukra gyermekeiknek két funkciójuk van: Fenntartja a jó család képét, ahol a fiai vagy lányai a jó oktatás eredményeként odafigyelnek szüleikre. Kielégítse igényeiket, vállalva olyan felelősségeket és magatartást, amelyek nem jellemzőek a korukra, mivel a szülők nagyon foglalkoznak önmagukkal. A nárcisztikus szülőknek nincs eszükben segíteni gyermekeiknek problémáik megoldásában, de szerintük maga a csecsemő a probléma. Emiatt gyakran áldozatként mutatják be magukat a szülő-gyermek kapcsolatokban. Hajlamosak túlterhelni fiaikat és lányaikat is, hogy elérjék mindazt, amit javasolnak, utódaikat az önfejlődés módjaként használják, ahol ha a gyermek elér valamit, akkor csak azért, mert ezt megengedték neki. Rejtett nárcisztikus személyiségzavar tünetei. Ez a cikk csupán tájékoztató jellegű, a Pszichológia-Online-ban nincs lehetőségünk diagnózis felállítására vagy kezelés ajánlására. Meghívjuk Önt, hogy forduljon pszichológushoz az Ön esetének kezelésére.
Félénk vagy visszahúzódó természet A rejtett nárcizmus erősebben kapcsolódik az introvertáltsághoz, mint a nárcizmus más típusai. Ez pedig a nárcisztikus bizonytalansággal függ össze. Az NPD-ben szenvedő emberek rendkívüli módon félnek attól, hogy hibáikat vagy kudarcaikat mások látják. Legbensőbb kisebbrendűségi érzéseik felfedése szétzúzná felsőbbrendűségük illúzióját. A társas interakciók kerülése így segít csökkenteni a lelepleződés esélyét. Hajlam a haragtartásra Az, aki rejtett nárcizmusban szenved, sokáig tarthat haragot. Ha úgy gondolják, hogy valaki igazságtalanul bánt velük, dühösek lehetnek, de abban a pillanatban nem mondanak semmit. Rejtett narcisztikus szemelyisegzavar . Ehelyett inkább várnak egy ideális alkalomra, hogy a másik személyt rossz színben tüntessék fel, vagy valamilyen módon bosszút álljanak. A bosszún pedig fellelhetőek a passzív-agresszív jegyek. Például pletykát indíthatnak, vagy szabotálhatják az illető munkáját. (healthline)
Azt hiszed, hogy egy nárcisztikus személyiséget kilométerekről is felismersz és így el tudod majd kerülni? Meglehet. Ha szerencséd van. Van, amikor "üvölt róla, hogy énközpontú, magát különleges jogokkal rendelkezőnek tartó emberrel hozott össze a sors. De sajnos, van egy rossz hírünk. Létezik rejtőzködő típus is. Neki nincsenek olyan "jelei", amelyek alapján a laikus számára is beazonosíthatóan nárcisztikus személyiség: nagyravágyás, a figyelem középpontjában akar lenni, irigykedik mindenre, manipulál és teljesen hiányzik belőle az empátia. Az ő esetében úgy tűnik, ezek a jelzők mintha nem lennének ráhúzhatóak, elképzelhető, hogy elsőre inkább nyugodt, magának való ember benyomását kelti. Fontos tudni, hogy a nárcisztikus ember a valódi színeit csak a konfliktus során mutatja meg. Két, a témában megjelent új könyv is erre hívja fel a figyelmet, Dr. Craig Malkin (Re-thinking Narcissism) és Dr. Narcopátia — Nárcisztikus Visszaélés / Narcissistic Abuse. Joseph Burgo (The Narcissist You Know) is hosszú fejezeteket szentel a kérdésnek. Mindkét szerző azt állítja, hogy a nárcizmus alapja egy sérülés, a nárcisztikus ember törekvései pedig arra irányulnak, hogy ezt a belső sebet álcázza vagy csillapítsa.
Éretlen válaszok: a nárcisztikus soha nem fogadja el a személyével szembeni kritikát, ezért úgy reagál rá, mintha bűncselekmény lenne. Bár megpróbálják elrejteni dühüket, hogy megmutassák, a másik véleménye nem számít számukra, a nárcisztikus passzív-agresszív módon reagálhat. Leegyszerűsítik mások igényeit. Az egyetlen, akinek valódi problémái vannak, vagy akinek azonnal ki kell elégítenie szükségleteit, ők önmaguk. Tehát megpróbálják a lehető legjobban minimalizálni a körülöttük élők szükségleteit és problémáit. Rejtett nárcisztikus személyiségzavar kezelése. Képtelenség hallgatni. Ne próbálja meg elmondani a problémáit egy titkos nárcisztának, mert legalább tudja, visszafordítja neki a beszélgetést, mert soha nem fogja elég fontosnak tartani a beszélgetőtársat ahhoz, hogy figyeljen és figyeljen rá. A nárcisztikus titkos munka jellemzői Arra törekszenek, hogy társaik figyelmének középpontjában álljanak. Mindig látni fogja a nárcisztistát beszélgetni egy partnerrel, még annak tudatában is, hogy ez befolyásolhatja a másik ember munkáját és teljesítményét.