Vagyis a web tele van titkos, és valójában nem is annyira titkos kódokkal, és aki keresgél, az talál is.
A Sims 4 Cottage Living kiegészítővel bővültek a csaláskódok. Az évek folyamán rengeteg csomag érkezett a Sims 4-hez, így a titkos kód listája is megsokasodott, és teljesen lenyomja a csaláskódokat. Úgy döntöttem, hogy önálló bejegyzést kap a titkos kód, amelyben az összes rejtett interakciót megtekintheted. Ügyeletes technikai zseni, bugszakértő, kötélidegzetű hibaelhárító. Minden problémára akad – általában helyes – megoldása. Tehetséges illusztrátor, hírvadász, Sims 2, Sims 3, Sims 4 és Sims Mobile játékos. Az oldal biztonsági rendszerének őrizője, lelkiismeretes backstage admin.
Fáradságos munkával papíron tízszer tízes mátrixokba rendezte a Tóra 300 ezer betűjét, így keresett összefüggéseket. Fél évszázaddal később Eliyahu Rips izraeli matematikus már számítógéppel fürkészte a kódot. 1994-ben publikálta "felfedezését", miszerint a Biblia szövegében kódolva van kétezer év minden fontos rabbijának neve. Például úgy, hogy a név első betűje a Teremtés könyvében szerepel, a második 1606 betűvel később, a harmadik kétszer 1606 betűvel később, és így tovább. A véletlen játéka? Rejtett kód a Moby Dickben Michael Drosnin amerikai újságíró 1997-es bestsellere, A Biblia kódja már nem kevesebbet állított, mint hogy a módszerrel bizonyítékot talált az emberiség földönkívüli eredetére. Sokan persze, kétkedve fogadták a felfedezéseket. Brendan McKay ausztrál matematikus és társai bizonyították: kellően hosszú szövegekben statisztikai alapon is lehet találni értelmesnek tűnő összefüggéseket. A fenti módszerrel elemezték például a Moby Dicket, amiben megtalálták többek között Abraham Lincoln, Martin Luther King, John F. Kennedy és Diana hercegnő nevét, valamint haláluk körülményére utaló szavakat.
Összefoglaló Az aranymetszés – más néven isteni arány vagy Ф – a növényi magvak mintázatában éppúgy megfigyelhető, mint a piramisokban, a gótikus katedrálisokban és az emberi testben, hogy csak néhány példát említsünk a végtelen sorból. Ez a könyv nem csupán az aranymetszésnek a természetben, a művészetben, az építészetben, a zenében és a tudományban megjelenő sokrétű formáját mutatja be, hanem olyan változatait is, mint például az emberi belső fül aranyspirálja. A több mint 300 illusztráció és ábra segítségével megmutatja a világegyetem törvényeinek ezt az izgalmas szeletét és az ebben feltáruló rejtett "isteni tervet". A szerző, Priya Hemenway a montreali McGill Egyetem hallgatójaként matematikát és klasszika-filológiát tanult. Ezután több évig élt Indiában, tanulmányozta a keleti gondolkodást és filozófiát, a meditációt és a szent iratokat. Jelenleg a Bay Area régiójában él, s íróként és fotósként dolgozik. A Vince Kiadó által megjelentetett egyéb könyvei: Keleti bölcsesség, Szentek.
Egy hozzászóló arról mesélt, hogy gimnazista koráig nem lehetett mobiltelefonja, így az ő kódjuk az volt: "Megetetted a halakat? ". Bár haluk valójában nem volt, ez csak arra szolgált, hogy szülei kimenekítsék a nem kívánt helyzetből. Egy másik szülőnek ilyen esetekben azt írja a fia, hogy "Valamit fenthagytam az emeleten, el tudnád hozni? " Mivel földszintes házban laknak, a szülő ilyenkor kocsiba pattan és megy is a gyerekért, egy álindokkal.
Gioachino Greco I. - Ismétlés a tudás anyja! - YouTube
"Ez utóbbi volt az a rész, amit valóban mi végeztünk el először a világon" – mondja Racsmány. A kísérlet lényege, hogy az alanyok nyelvet tanulnak, méghozzá szuahélit. A kísérletben részt vevők (anélkül, hogy tudnák) úgy kapják folyamatosan a szavakat, hogy közben bizonyos szavakat rendre a két módszer egyikével mutatnak be nekik. Tehát van olyan szó, amit az első bemutatás után folyamatosan újra és újra megtanítanak nekik, és van olyan, amit egyszer megmutatnak nekik, majd később újra és újra visszakérdezik a jelentést. "A kritikus rész az, hogyan teljesítenek az emlékelőhívásban szerepet játszó idegrendszeri hálózatok a tanulás után közvetlenül, illetve egy héttel később" – mondja a tanszékvezető. Még mindig az ismétlés a tudás atyja | 24.hu. Az fMRI-felvételeken látszik, hogy a korábban ismételten újratanult szavak felidézésekor rövid távon nagy az agyi aktivitás, friss emlék előhívásakor ez jellemző kép. "Azonban egy héttel később az érintett területek aktivitása lecsökken. Ezzel szemben a korábban ismételten újratesztelt szavak esetében az aktivitás rövid távon ugyan kisebb, de hosszú távon sem csökken le, vagyis az agy a folyamatos visszakérdezés hatására jobban konzerválja a tudást, tehát a tanulási mód alapvetően befolyásolja az idegrendszernek a hívóingerre adott válaszát.
Egy új kutatás szerint az ismétlésnél még mindig nincs jobb tanulási módszer. Amerikai szakemberek szerint a friss tudásanyag folytonos felidézése, ismétlése hatékonyabb módszernek bizonyul néhány újfajta tanulási metodikánál. Az írott szövegek jelentős részének elsajátítása terén sok modern oktató a gondolat-, illetve agytérképek használatára esküszik. Gioachino Greco I. - Ismétlés a tudás anyja! - YouTube. GONDOLATTÉRKÉP A gondolattérkép lényege egy olyan ábra kidolgozása, amely az olvasott szöveg lényeges elemeit, szavait, valamint a hozzájuk fűződő gondolatokat tartalmazza, és azokat egymással való kapcsolatuk alapján elrendezve jeleníti meg. Az Indiana államban lévő Purdue Egyetem munkatársa, Jeffrey Karpicke által végzett két kutatás eredményei szerint azonban az oktatási anyag ilyen formában történő elsajátítása sokkal hatástalanabb, mint a tanultak folyamatos ismétlése, felidézése. A felmérés során mintegy száz egyetemistát kértek meg arra, hogy idézzenek fel írásban amennyit csak tudnak egy olyan tudományos szövegből, amelyet nem sokkal előtte olvastak el.
Ugyanakkor érdekes, hogy a teszt-hatáshoz hasonlóan létezik az előteszt-hatás nevű jelenség is. Itt arról van szó, hogy a későbbi tanulási folyamat hatékonyságát nagyban megnövelhetjük azzal, ha az információ megosztása előtt arra kérjük a tanulókat, tippeljék meg előre azt. Index - Tudomány - A tesztelés a tudás anyja, nem az ismétlés. Maradva a szuahéli tanulásának példájánál a szakember szerint sokkal jobban rögzül az a szó, aminek jelentését megpróbáljuk kitaláltatni a tanulókkal, mert az agy az előzetes teszt miatt szinte előkészíti a idegrendszeri hálózatot a befogadásra. Van azonban jó néhány olyan mellékága is a kutatásnak, ami túlmutat az iskolai oktatás kérdéskörén. Ez a téma nem csak azért érdekli a tudósokat, mert mindennapokban használható, hanem mert az idegrendszer működéséről is sokat elmond, például hogy mik a sérülési pontok, illetve hogy lehet beavatkozni azért, hogy javítsunk rajta. A memória működésének megértése olyan betegségek leküzdésében segíthet, mint például az Alzheimer-kór, illetve az időskori demencia más esetei. Racsmány szerint az Alzheimer ellenszerének kutatása például főleg a memória tárolási funkcióinak működését vizsgálja, de lehet, hogy jobb lenne az előhívási folyamatok patológiáját ellenőrizni, vagy legalábbis ezen a vonalon elindulni.
A technológia tehát még mindig rendkívül nagy barátunk, mind az ANKI, mind a LearnInvisible nagyban segíti a tanulást – és még hány ilyen dolog van! Le a 16. századi tanulási módszerekkel, le a magolással és a körmöléssel, pusztuljon a status quo! Most pedig nyomás tanulni, én pedig kalapálom az orosz cikket, valamint van még egy meglepetés projekt az év hátralévő részére. 😉
Innentől kezdve ezt már tudatosan alkalmaztam, nem csak a tanulásnál, hanem az általam konzultált és tanított embereknél is – hagyom, hogy "szenvedjenek" egy kicsit, próbálják felásni azt a szót vagy kifejezést. Minél jobban próbálkozik valaki, később annál jobban fog rá emlékezni (saját tapasztalatom szerint attól függetlenül, hogy először sikerült-e végül megtalálnia a szót vagy sem). Hogy lehet ezt az előnyünkre fordítani? Ha megfordítjuk a dolgot, akkor azt a kérdést kell feltenni magunknak: hogyan tudnám a lehető legfájdalommentesebben kivitelezni ezeket a mini-teszteket, lehetőleg a tanulás szempontjából optimális időben? A válasz teljesen egyértelműen az ANKI (egy elektronikus szókártya program). Az ANKI-s cikk az Öt év – öt nyelv legnépszerűbb cikke és nem véletlenül – éppen ezért rengeteg komment és kérdés érkezik hozzá. Többnyire arról, hogy hogyan is kellene használni, milyen irányban érdemes gyakorolni a szavakat, stb. A fenti cikk után azt hiszem tökéletesen egyszerű belátni, hogy a magyar—>célnyelv irányban.