Az asztmás betegek állapota a szmog következtében jelentősen romlik. A Los Angeles-szmog oxidáló hatású. Kialakulásának feltétele az erős ultraibolya sugárzás jelenléte, a közlekedési járművek által kibocsátott szennyezőanyagok nagy mennyisége és a levegőmozgás hiánya. A Los Angeles-szmog erőteljes nyálkahártya izgató hatással rendelkezik, ami köhögést és könnyezést okoz. Eltérő nagyságú részecskék, eltérő források A különböző méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból kerülnek a levegőbe. A 0, 1 mikrométer átmérőnél kisebb szálló szilárd részecskék, a közlekedési eszközök üzemanyagainak égéstermékeiből, illetve a dohányfüstből származnak. Károsanyag-kibocsátás A 0, 1-2, 5 mikrométer nagyságú részecskéket, leginkább az erőművek, a háztartásokban fellelhető kazánok és egyéb fűtésrendszerek, ezen felül a cigaretták bocsátják ki. Mennyiségük felszaporodása esetén, felgyorsul az arterioszklerózis kialakulása, illetve a már meglévő érelmeszesedés mértéke nő, emelkedik a kardiovaszkuláris okból bekövetkező halálesetek száma, gyakoribbá válik a tüdőrák előfordulása.
Bár Los Angelesről a legtöbb embernek Hollywood és a hírességek jutnak eszébe, Kalifornia másról is híres. Ez a legszmogosabb város az Államokban. Az Amerikai Tüdő Szövetség ez évben is kiadta jelentését az USA városairól és sötét képet fest, az amúgy napfényes Kaliforniáról. Los Angeles ugyanis első helyen végzett a szmoglistán. Sehol máshol az Államokban nincs annyi talajközeli ózon a levegőben, mint itt. Ez a szennyezőanyag tipikusan a napfényes városokhoz kötődik, kialakulásához ugyanis napsugárzás szükséges, valamint jelentős gépkocsi forgalom. A talajközeli ózon igen veszélyes légszennyezőanyag, növeli a szívroham és asztma-roham kockázatát és idő előtti halálozást eredményezhet. A talajközeli ózon Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent városainkban. A napfényes időjárás mellett a gépkocsik kipufogógázai ózonná és más szennyezőanyagokká alakulnak. És noha a téli szmog benne van az emberek tudatában, a nyári szmogról egyelőre keveset hallani, holott ennek összetevői is igen veszélyesek.
Szmog, a kifejezés, hogy kombinációja a " füst " és a " köd ", a légszennyezés, hogy felhalmozódik a nagy ipari városok, mint Los Angeles. A típus a légszennyezés Los Angeles nevezik fotokémiai szmog, mert jön létre a kölcsönhatás a napsugárzás és a nitrogén -oxidok és a reaktív szénhidrogének kibocsátott autó kipufogó és ipari folyamatokat. A fő összetevője a szmog talajközeli ózon. Kipufogógázt nehéz járműforgalom az autópályán és a város utcáin a Los Angeles egyik fő forrása a nitrogén-oxidok okozta égő benzin. Járművek és egyéb mozgó forrásokból hozzájárulnak mintegy 50 százaléka a reaktív szerves gázokra és mintegy 55 százalékban birtokolták a nitrogén- oxidok légszennyezés szerint a Georgia Tech Egyetemen. Más mobil források nitrogén-oxid, mint a gépek, hozzájárul mintegy 21 százaléka a nitrogén-oxidok. Ipari folyamatok gyárakban és az erőművekben engedje füst és gázok a légkör, hozzájárul a környezetszennyezés és a kialakulását szmog. Üzemanyag égés a helyhez kötött forrásokból, mint például a gyárak hozzájárul 22 százaléka a nitrogén-oxidok a légszennyezés, és mintegy 50 százaléka a reaktív szerves gázokra szerint Georgia Tech University.
2008 októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2, 5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik. Eddig a szmog mértékét csak a szálló por és a kén-dioxid együttes mérése alapján lehetett meghatározni, ám a kén-dioxid-kibocsátás elmúlt évtizedekben tapasztalható visszaszorulásával a szmogriadót nem lehetett elrendelni, mivel a szálló pornak nem volt önálló küszöbértéke. Klinikai vizsgálatok alapján ma már egyértelműen látszik, hogy a szálló por nem csupán a légzőrendszerre fejt ki káros hatásokat, de jelentős a kardiovaszkuláris megbetegedéseket okozó hatása is. Szmogtípusok A szmognak két típusa ismeretes. A London-szmog redukáló hatású, mely a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Nagy mennyiségű korom kerül a levegőbe, amely a porrészecskékkel együtt, kondenzációs magok kialakulásához vezet. Emellett nő a kén-dioxid levegőbeli koncentrációja is, amely savas esők kialakulásához vezet.
Sorozatok (7+44) Differenciálszámítás (6+79) Függv., határérték, folytonosság (2+33) Többváltozós függvények (2+16) Integrálszámítás (4+61) Differenciálegyenletek (2+26) Komplex számok (3+24) Valószínűségszámítás (7+68) Matematikai statisztika (0+7) Lineáris algebra, mátrixok (3+24) Operációkutatás (2+13) Különleges módszerek, eljárások (6+4) Vektorgeometria (6+20) Hatványsorok, Taylor-sor, MacLaurin-sor, Fourier-sorok (1+13) Halmazok, szöveges feladatok (2+0) Matematika, operációkutatás oktatás Budapest szívében, tel. : 06-20-396-03-74
Ennek megfelelően definiálható a mínusz végtelenbeli határérték is - a fenti definícióban a \(D\) halmaz alulról való nem-korlátosságát és az \(\left\{ {{x_n}} \right\}\) sorozat mínusz végtelenbe tartását kell megkövetelnünk a felülről való nem korlátosság, illetve a plusz végtelenbe tartás helyett. Egyváltozós függvények végtelenbeli határértékének meghatározásakor a sorozatoknál megismert technikákra támaszkodhatunk (domináns tag, nevezetes határértékek, rendőr elv stb. ) A témakör oktatóvideóinak megtekintéséhez az oldalra való előfizetés szükséges!