A tűzijáték a tervek szerint lezajlott, ám több tévé megszakította az élő közvetítést. A leszakadt felsővezetékek és kidőlt fák miatt több vonalon is megbénult a tömegközlekedés. Az addig példátlan katasztrófa során több százan sebesültek meg a belvárosban, a várban és a budai rakparton is: csonttörések, fejsérülések miatt hívták a mentőt, de olyan is volt, akinek a szemét szúrta át valami. Egy kidőlt fa miatt ketten vesztették életüket, köztük egy 12 éves kislány is. Volt, akit gerinctöréssel szállítottak kórházba, mással a mai napig gyógytornász és ortopéd orvos foglalkozik. Mécsesek annak a fának a tuskóján, amely az augusztus 20-i tűzijáték idején tomboló szélviharban kidőlt, és két ember halálát okozta a Bem rakparton. MTI / Szigetváry Zsolt Idén minden a biztonságról szól majd A tömegszerencsétlenségnek már tíz éve. Kíváncsiak voltunk, azóta milyen biztonsági intézkedésekkel próbálják kivédeni az – idén is szeszélyes – augusztusi időjárás okozta veszélyeket. Megkeresésünkre a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala közölte: összeállítottak egy minden részletre kiterjedő biztonsági tervet.
A feljegyzések szerint Magyarország-on először Mátyás király esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, majd 1686-ban Budavár visszafoglalását ünnepelték meg tűzijátékkal. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is tűzijátékozhattak, de a II. világháború után a tűzijáték is állami monopóliummá vált, és évente csak 1-2 alkalommal láthattak az emberek, például április 4-én vagy augusztus 20-án. Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök Európában 1965-ben először alkalmaztak elektromos indítógépet a budapesti tűzijáték elműködtetéséhez. A rendszerváltás után 1992-ben Gyulán tartották az első privát tűzijátékot, mely az egész szakma újraéledését hozta magával. Augusztus 20. – Az államalapítás ünnepe Szent Istvánra való emlékezés hagyományának része hazánkban az augusztus 20-ai tűzijáték, mely szerte az országban megrendezésre kerül, számos programmal kiegészülve. A nemzeti ünnep egyik legnépszerűbb szimbólumává mégis a budapesti égi ceremónia vált, mely évről-évre újabb látványelemekkel kiegészülve nyújt igazi élményt a látogatók számára.
Szerinte felelőtlenség ilyenkor nagyszabású rendezvényt tervezni. Az MTI összefoglalója szerint a szocialista politikus felszólította a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra az augusztus 20-i tűzijáték és rendezvénysorozat költségvetését. Szerinte a pénzt a járványhelyzet enyhítésére, szociális támogatásokra kéne fordítani, nem "irracionális ünnepségekre". (Borítókép: Tűzijáték Budapesten, 2018. augusztus 20-án. Fotó: Szilágyi Anna / Index)
Szerintük ha a vírus le is vonul addigra, a gazdasági hatásai még biztosan tartani fognak. "Több százezer munkanélkülit, így több millió magyart hagy maga után komoly megélhetési válságban a vírus" – írták vasárnap Facebook-oldalukon. Ilyen körülmények között egy felelős kormány nem dobhat ki több százmillió forintot ünnepségekre, egy fillért sem fordíthatunk pár perces szórakozásra! Azt szeretnék elérni, hogy idén ne tartsa meg a kormány az augusztus 20-i fővárosi ünnepségsorozatot, hanem az erre szánt összegből egy szolidaritási alapot hozzanak létre. A Magyar Szolidaritás Alapjából több tízezer nehéz helyzetbe került embernek tudnánk segíteni, ezzel pedig indirekt módon az egész magyar gazdaság új lendületet kaphatna egy súlyos válság közepén – fogalmaznak posztjukban. Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője online sajtótájékoztatón kifejtette, hogy olyankor akar a kormány tömegrendezvényt tartani, amikor a járvány kimenetele még kétséges, és azt sem lehet tudni, hogy augusztusban milyen szabályok lesznek érvényben.
A látványt a legtökéletesebben a Duna mindkét oldalán, a Lánchíd és Erzsébet híd közötti rakpartokon lehet majd élvezni. A tűzijáték összesen 21 ezer látványeffektet tartalmaz: több, mint 5 ezer pirotechnikai elemet indítanak el, látható lesz csaknem 3500 nagy kaliberű tűzijáték bomba és -mozsár, illetve mintegy 2 ezer római gyertya lövés. Idén a Citadella mellvédjéről is lőnek fel bombákat, így látványos elemek rajzolódnak majd ki a folyó fölött, háttérben a Gellért-heggyel. A tűzijáték a Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal szerint több okból is rendhagyó lesz az idén: Az új kilövési helyszínek reményeink szerint koncentráltabbá teszik a látványt. Bár a Lánchíd már hagyományos helyszínnek mondható, az idei évben a tűzijáték a híd sziluettjét még hangsúlyozottabban igyekszik kirajzolni. A kísérő zenei összeállításban felcsendülnek a Szörényi-Bródy által jegyzett "István, a király" dalmű részletei is. A rockopera a tűzijáték tervezői szerint a látványra jóval nagyobb hatást gyakorol, mint egy szokványos zenei háttér: némi túlzással fényjátékban is operába illő, nagyobb szabású hatásokat kíván meg a történet, a karakterek, a zenei hangulatok figyelembevételével.
A láthatatlan fonal és az Örökké szeretlek c. meséskönyvekről itt olvashatók a korábbi írások. Alapító-főszerkesztő Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között szakújságíróként tevékenykedtem, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem. Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós foglalkozásokat tartok, szakmai érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének mesterképzésén az iskolai mentálhigiéné volt a kutatási témám. Okleveles szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
Márpedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmakat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, valamelyikük külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról. Sőt, van, hogy semmi különös nem történik, a gyermek mégis nagyon szorong a hozzá közelállók elvesztésétől, az egyedül maradástól. Néha annyira, hogy még az elalvástól is fél. Ezt a félelmet enyhíti Patrice Karst lírai szépségű, szívmelengető meséje, mely a világ minden táján meghódítja a kicsiket és nagyokat. Beavat a láthatatlan és elszakíthatatlanul erős fonal titkába, amit csak azok ismerhetnek, akik szeretik egymást. Megnyugtat, vigasztalást és biztonságérzetet ad, segít átvészelni a nehéz korszakokat is. "Ha hiszel a láthatatlan fonal létezésében – van; megjelenik és rángatni is tudod. Próbáld ki! Csodálkozni fogsz…" – Vekerdy Tamás Uli Brée: Barátom, Gombocska A történet hősei az elveszett, elfeledett vagy kiöregedett plüssállatok nemcsak a gyerekek szívében élnek tovább, hanem saját bolygójukon, a Plüss Planétán is.
A könyv magyarul! Azokat, akik szeretik egymást, összeköti egy láthatatlan fonal. Akkor is, ha éppen távol vannak egymástól. Sőt, még akkor is, ha az egyikük már nem is él. Aki szeret valakit, soha nem lesz egyedül. A szeretteinktől való elszakadás és távollét mindannyiunknak nagyon nehéz élmény, de a gyerekek számára különösen ijesztő és fájdalmas. Márpedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmakat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, valamelyikük külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról. Sőt, van, hogy semmi különös nem történik, a gyermek mégis nagyon szorong a hozzá közelállók elvesztésétől, az egyedül maradástól. Néha annyira, hogy még az elalvástól is fél. Ezt a félelmet enyhíti Patrice Karst lírai szépségű, szívmelengető meséje, mely a világ minden táján meghódítja a kicsiket és nagyokat. Beavat a láthatatlan és elszakíthatatlanul erős fonal titkába, amit csak azok ismerhetnek, akik szeretik egymást.
Majd jönnek a rendes állatmesék, melyek már nem róla szólnak, és aztán négy-öt éves kor körül a nagy mesék, a tündérmesék. A mesét előbb mindig el kell(ene) olvasnunk, és aztán fejből kell(ene) mesélnünk. Az sem baj, ha szegényesebb szókinccsel, össze-vissza keverve a fordulatokat. És akkor még nem beszéltünk az általunk kitalált, esetleg egészen primitív mesékről, amiket a gyerekek a legjobban imádnak. " A gyermekpszichológus szerint a mese hallgatása közben a gyerekek belső képeket készítenek, és ezzel feldolgozzák feszültségeiket, szorongásaikat, vágyaikat, düheiket és ismereteiket. Mese után jobban alszanak, a mesétől lemegy a lázuk, és aki mindennap hall mesét, iskolába lépés idejére másfél évvel előzheti meg anyanyelvi fejlettségben azt, akinek csak rendszertelenül mesélnek. Ha "lazul" a fonal A könyv címe és fő témája egy fonal, amely olyan hosszú, és erős, hogy örökké összeköti azokat, akik szeretik egymást. A dolog valószínűleg remekül működik addig a pontig, míg egy gyerek tudatosan próbálja "elszakítani" a láthatatlan fonalat.
Itt minden plüssből van, és a játékállatok megelevenednek. Mozognak, beszélnek, és lelkesen leveleznek a gyerekekkel. Gombocska, a plüssmackó – aki a fülében díszelgő gombról kapta nevét – szintén itt él, miután Fanni elvesztette őt biciklizés közben. Innes Shona, Agócs Írisz: Az élet olyan, mint a szél Nehéz élethelyzetekkel nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is küzdenek nap mint nap. És bár a problémák hétköznapiak, a megoldások hogyanja már korántsem olyan egyszerű. SHONA INNES, ausztrál klinikai és törvényszéki pszichológus maga is hosszú évek óta segít bajba jutott gyerekeknek, hogy feldolgozhassák traumáikat. KönyvTÁRS-sorozatában közérthetően, a legfiatalabbak nyelvén jár körül egy-egy fontos témát, mint a barátság, az élet elmúlása, a játszótéri helyzetek vagy az internet használata. AGÓCS ÍRISZ képei szívmelengetőek és elgondolkodtatóak. VARRÓ DÁNIEL verselése pedig mesterien könnyed és humoros. Ilyen az ideális KönyvTÁRS. 6 éven felüli gyerekeknek Kiss Ottó: Ati és a holdvilág Ati egy nyaraláson ismerkedik meg Ármin bácsival, aki érdekes dolgokat mesél neki a Holdról.
Segítő gyerekkönyvek: halál, gyász, elengedés A gyermeknevelés egyik legnehezebb kérdése, hogyan segíthetünk feldolgozni kisgyerekünknek egy szeretett családtag, barát elvesztését vagy az elmúlás gondolatának kínzó kérdéseit. Nem is feltétlenül kell a szülői bölcsességet próbára tevő kérdésekhez egy családi tragédia. A napi hírek képei vagy egy halottak napi temetői séta is elindíthat egy folyamatot a kis buksiban, amivel kapcsolatban előbb-utóbb a szülőknek is véleményt kell formálniuk. Íme néhány mese, amely segítő lehet ebben a kérdésben. Az élet olyan, mint a szél. A szél sem látszik szabad szemmel, ha ott van, mégis tudja az ember. Hova megy a szél, mikor nem látjuk, hogy mozog, zizeg tőle minden? Olyankor máshová megy innen. Innes Shona: Az élet olyan, mint a szél (Varró Dani fordítása) Halottak napja közeledtével a "Neveljünk olvasókat! " csoportban olyan könyveket talált az szerzője, amelyek már több családnak segítettek ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában. Ezek a könyvek óriási segítséget nyújthatnak a családoknak a halál, az elmúlás és az elengedés témakörében.