Mivel gyermekekről volt szó, nagyon hamar szoros barátság fonódott a két fiatalember között, annak ellenére, hogy Ibrahim tulajdonképpen csak egy egyszerű szolga volt. Amikor I. Szulejmán trónra került, akkor sem változott meg kettejük irigylésre méltóan jó viszonya, olyannyira, hogy 1523-ban mindenki legnagyobb megdöbbenésére nagyvezírré nevezte ki. Ezzel a tettel minden korábbi szigorú törvényt és szokást figyelmen kívül hagyott, felbosszantva ezzel a politikai elitet, akik elvárták volna, hogy a tisztséget viselő személy nem csak, hogy született oszmán legyen, de azt is, hogy rendelkezzen minden olyan ismerettel és tapasztalattal, ami nagyon is fontos egy ilyen felelősségteljes pozícióban. Ibrahim oszman sultan ali. Továbbá külön felháborítónak ítélték meg, hogy aránytalanul gyorsan és könnyedén jutott ilyen magas ranghoz. A bizalmas nem kis részben felelt azért, hogy az oszmánok ideológiája és stratégiája akkoriban olyan volt, amilyen, s hogy Magyarországgal szemben milyen politikát folytattak. Rendkívüli tehetséggel látta át a szövevényes politikai szálakat, mindig érezte, kihez vagy mihez kell fordulni a siker érdekében.
1642. 15. Isztambul, Oszmán Birodalom [ma Törökország] - megh. 1691. jún. İbrahim (szultán) - abcdef.wiki. 23. Edirne), az Oszmán Birodalom szultánja (ur. 1687-91); 46 évig tartó házi őrizetet követő rövid uralkodása alatt belső reformokkal és területek visszahódításával erősítette meg az oszmán-török államot. Bátyja, IV. Mehmed utódjaként került hatalomra. A testvérét eltávolító és őt trónra emelő katonai zendülés egyáltalán nem csitult uralkodásának kezdeti szakaszában sem, miközben a törökök több vereséget is szenvedtek a balkáni hadszíntereken. 1689-ben azonban a török államnak már két kiváló nagyvezírt adó Köprülü család egyik tagja kapott hatalmat; Fazil Musztafa pasa nagyvezírként helyreállította a rendet az államban, kiűzte az osztrákokat Bulgáriából, majd 1690-ben visszafoglalta Belgrádot és Nist. Szulejmán szabad kezet adott Fazil Musztafának a kormányzáshoz, s így sikerült az adóterheket csökkentő reformokat bevezetni, és javítani a keresztény vallású alattvalók helyzetén.
Az oszmánok és Magyarország 1520. évi trónra lépésekor Szülejmán szultán másfél millió km 2 -nyi, három kontinensre kiterjedő, 10–12 milliós népességű birodalmat örökölt atyjától. Kincstára kimeríthetetlennek tetszett (az 1520-as évek közepén a központi költségvetés rendszeresen több mint 1 millió arany többlettel zárt), hadserege pedig legyőzhetetlennek (a keresztény világban az a hír 394 járta, hogy a törökök "vasból vannak"). Az oszmánok és Magyarország | A hódoltság kora. Magyarország törökkori története | Kézikönyvtár. A félelmetes ármádia Szelim uralkodása (1512–1520) idején a Fekete-tenger vidékén, a Közel-Keleten és a Földközi-tenger keleti medencéjében szinte mindent meghódított, amit érdemes volt. A hadsereg Európában (Ruméliában) állomásozó része ugyancsak részesedni kívánt a birodalmi hadjáratokkal együtt járó zsákmányból, ezért egyre hangosabban követelte a nyugati hódítások felújítását. A követelés találkozott Szülejmán elképzeléseivel is, aki mind belpolitikai, mind külpolitikai megfontolásokból hajlott arra, hogy az európai hadszíntérre irányítsa félelmetes hódító gépezetét.
Rengetegen pályáztak a helyére, s kívánták gyors és végzetes bukását. Az egyik ilyen személy a szultán felesége, Hürrem volt. Arra azonban nincsen egyértelmű és minden kétséget kizáró bizonyíték, hogy ő volt az értelmi szerző és csak és kizárólag az ő kívánalma alapján küldte hóhérkézre a szultán egykori bizalmasát. Ibrahim oszman sultan bin. Sokkal valószínűbb, hogy Hürrem csak rásegített mások vélt vagy valós vádjaihoz az uralkodónál, tekintve, hogy neki is érdekében állt a nagyvezír ellen irányuló heves hangulat manifesztálódása. Érdekesség, hogy a szultán megbánta egykori barátja megöletését – verseiben, leveleiben még húsz évvel később is gyakran emlegeti és siratja őt és barátságukat. Ibrahim, ahogy a sorozatban is látható, Szulejmán szultán húgát, Hatice szultánát vette nőül, mely menyegzővel automatikusan a tiszteletreméltó család tagjává vált. A valóságban azonban közel sem volt ennyire romantikus kettőjük kapcsolata: feltételezések szerint a bizalmas elsősorban sokkal inkább érdekből kereste barátja kétségtelenül szemrevaló húgának kegyeit.
Belpolitikai eredmények. Szulejmán kivételes képességű tisztviselőkkel és államférfiakkal vette körül magát, ilyenek voltak például nagyvezírjei: Ibrahim, Rusztem és Szokollu (Szokolovics) Mehmed. A kiemelkedő muszlim jogtudósok (ulamá) - mint Abusz-Szaúd (Hodzsa Cselebi) és Kemálpasazáde (Kemalpasazâde) - szintén maradandót alkottak, akárcsak Báki (Bâkî), a híres török költő és Szinán főépítész. Szulejmán a keresztényektől elfoglalt helyek védelmére hatalmas erődöket emeltetett, s az iszlám világ nagyvárosaiban (pl. Mekkában, Damaszkuszban, Bagdadban) mecseteket, hidakat, vízvezetékeket és más közműveket építtetett. Nagyrészt Szulejmán alatt fejlődött az addig bizáncias Konstantinápoly Isztambullá, a muszlim Oszmán Birodalom méltó fővárosává. Turan Oflazoglu: Nagy Szulejmán szultán Fekete Lajos: Szülejmán szultán. Budapest 1967, Szépirod. K., 121 p., 1. t. (Életek és korok [2. Ibrahim oszmán szultán – Wikipédia. ]) Káldy Nagy Gyula: Szulejmán. Budapest 1974, Gondolat, 218 p., 8 t. (Ibrahim), II. törökül SÜLEYMAN (IBRAHIM) (szül.
Ezek a tiszta drámai pillanatok teszik lehetővé az igazi drámai helyzeteket a színpadon: s ezekből születik az igazi színház. A Vígszínház Kúnos László kiváló fordítását választotta az új bemutatóhoz. A fordítás érdekessége, hogy norvég eredetibõl készült, tehát szakít azzal a hagyománnyal, ami a német köztes fordítást vette alapul. Szereplők: – Torvald Helmer – ügyvéd – Nóra – a felesége – Helmer három gyermeke – Rank doktor – a család barátja – Lindéné – Nóra barátnője – Krogstas – ügyvéd – Annae Marie – dajka Helmeréknél – Helén – szobalány Helmeréknél – Hordár Az olvasó először Nórával, s a család anyagi helyzetével ismerkedik. Nóra boldogan tér haza vásárlásaiból. Rég látott barátnője érkezik hozzájuk vendégségbe, Lindéné Krisztina. Panaszkodik, hogy régen a családja miatt ment férjhez, de mára már megözvegyült, nincs senkije és semmije. Ibsen Nóra Elemzés – Madeelousi. Abban a hitben jött most a városba, hogy munkát találjon, s rendes körülmények közt éljen. Nóra megígéri, hogy segít munkát találni a barátnőjének.
Valójában gyermetegebb, mint bármelyik másik szereplő, csak látszatként tartja fel a határozott szerepet. Az ő betegségéről Rank doktorral ellentétben nem tudunk meg, csak annyit, hogy bele is halhatott volna. A család jó barátként kezelte az orvost. Ezt tekinthetünk úgy is, hogy Nóra tartotta közeli ismerősnek, mert jól esett a férfi hízelgése, de akár a Helmerrel való kapcsolatából is kiindulhatunk. Ibsen: Nóra – IRODALOMÓRA. Az egészségi állapotáról a házaspár végig tud, de a halálhírt a feleség tudja meg először. Egy fekete keresztes névjegykártyát rak a postaládába, ezzel is külön figyelmet szentelve az asszonynak. Rank évek óta titokban szerelmes volt belé. Éppen ezért sűrűn járt a lakásukra. Tolvard is gyakran beszélgetett vele dolgozószobájában, de egyáltalán nem volt neki gyanús semmi, pedig az orvos még meg is akarta csókolni Nórát. Tolvard Helmer a modern dráma szürke szereplőjeként hat a történet végére. Az először magabiztosnak tűnő, sikeres férfi lecsúszott, egyedülálló, három gyermekes apává válik, veszélyeztetett szakmai státusszal.
KARÁCSONY: a szeretet és a család ünnepe. Jelképes, hogy éppen ekkor hullik szét a család: a boldog készülődés családi tragédiába csap át. LÁMPA: Amikor Rank doktor szerelmet vall, Nóra behozatja a lámpát. Itt válik világossá számára, hogy Rank doktortól sem kérhet segítséget. 7. Kérdésfelvetések Erkölcs és bűn fogalma (Nóra szerint az embernek a törvények ellenében is jogában áll, hogy megmentse valaki életét). A főhős nem csak férjét hagyja el, hanem gyermekeit is: mivel kötelességeit önmagával szemben ugyanolyan szentnek tekinti. Nem csupán a kor, hanem napjaink társadalmi problémája is: lehet-e tovább élni egy sérült kapcsolatban úgy, hogy a külső körülmények ideálisak, nyílt agresszió nem tapasztalható?
Vagyis a közléseknek tettértékük van. Nem zajlik fegyveres harc a színpadon, mint a klasszikus drámákban, hanem a múlt szembesül a jelennel, és mindez szavakban történik. Lényegében szavak szembesülnek szavakkal. Ennek ellenére a drámai feszültség fennmarad, sőt fokozódik, ami a drámaszerkezet sajátos megalkotottságának köszönhető. Hasonló a szerkesztésmód, mint Szophoklész Oidipusz király c. tragédiájában. Ennek a szerkesztési eljárásnak az a lényege, hogy a drámai viszonyváltozás egészét az előzmények (a múlt) elemző feltárása és értelmezései határozzák meg, és a szereplők jellemére, ill. egymással való kapcsolataik rendszerére a párbeszédek nyomán fokozatosan derül fény. Krogstad zsarolása (az I. felvonás végén) megijeszti ugyan Nórát, de viszonyváltozást nem eredményez a drámavilágban. A konfliktus sem Nóra és Krogstad, hanem Nóra és Helmer között alakul ki. Ennek két oka van: Nóra és Krogstad összeütközése drámai értelemben nem felel meg a konfliktus fogalmának, a dráma világának középpontjában Nóra és Helmer házassága, családi szerepei és egymáshoz való viszonya áll.