Bárány Ha húsvét előtt elmegyünk a henteshez megvenni a bárányhúst, érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, ugyanis ennek íze finomabb. Az idősebb állat húsa sötétebb és intenzívebb ízű. A bárányhús frissen készítve a legízletesebb. A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már sok családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon. Természetesen nem számít szentségtörésnek, ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány, hanem például szárnyas hús, vagy hal is szerepel a menüben. A bárányhús energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlóak. Így készülnek Palócföldön a húsvétra - Utazási tippek az ünnepi hétvégére - Hír TV. Új kedvencek a húsvéti asztalon A hagyományos húsvéti ételek mellett az ünnepi asztalon ma már megtalálhatók a különféle majonézes saláták, amelyeknek magas a zsír- és energiatartalmuk. Ezek mellett jó, ha a hidegtálakon friss zöldségfélék, vegyes zöldségsaláták (majonézes öntet nélkül) is szerepelnek. A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amihez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani.
A zsíros réteget lehetőleg ne távolítsuk el, mivel ez megakadályozza, hogy a hús kiszáradjon főzéskor. A sonkát lassan főzzük, nem szabad forralni. Amikor a sonka megfőtt - jó pár órát szánjunk rá - akkor óvatosan vegyük ki tálra és hagyjuk kihűlni. A kiszolgálás zökkenőmentes, az áruválaszték széles a hazai üzletekben a húsvét előtt. A főző lében érdemes még megfőzni egy pár jófajta füstölt kolbászt is. Sok helyen a tojásokat is ebben a lében főzik ki; amikor már keményre főtt a tojás és lezárjuk a gázt, kocogtassuk meg a tojásokat, hogy megrepedjen a héjuk, és hagyjuk a lében kihűlni, így az ízük kellemesen füstös lesz. A "sunka" levét nem kell ám kiönteni, lezsírozva, szűrve használhatjuk bableves, lencseleves ízesítéséhez a későbbiekben. Ha hagyományosan akarunk étkezni húsvétkor, akkor: - nagycsütörtökön együnk parajból készült ételeket, - nagypénteken tojást és halat, - nagyszombaton estig böjtölni kell, de napközben kalácsot ehetünk; este jöhet a sonka, tojás friss zöldségekkel, - húsvétvasárnap sült bárány kerüljön az asztalra, - húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és jófajta bor jár.
Az ünnepi terítéken friss gyümölcsök is szerepeljenek. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele. Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani. Húsvéti Édességek Mint minden ünnepkor, így a húsvét napján is szerepet kapnak az édességek, desszertek. A csokinyuszi, csokitojás elmaradhatatlan része az ünnepnek, főként a gyerekek körében. Az édesség fogyasztást érdemes az ünnepek alatt is a mértékletes határokon belül tartani. Az semmiképp sem jó, ha a gyerekek egész nap csak a locsolkodások alkalmával szerzett édességet fogyasztják, és így nem esznek semmi mást. Azonban ebéd után nyugodtan megehetnek 1 kisebb csokitojást. A sütemények közül érdemes gyümölcs-, illetve puding alapú finomságokat készíteni, mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsíros tésztás desszerteknek. Célszerű a sütiket is kis szeletekre vágni, és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is veszünk belőle, illetve a locsolkodók több helyen is fogyasztanak desszertet.
A magyarországi élelmiszerellátás biztonságát meg fogjuk tudni őrizni, összességében fenntartható a kiegyensúlyozott árukínálat – húzta alá.
Újabb rendkívüli teljesítményre készül Schirilla György: október 16. és 23. között 35 lakott területen fut keresztül. "A 260 kilométeres futásom célja, hogy az 56-os forradalomra emlékezve megmozgassam az embereket és felhívjam a figyelmet az egészséges életmódra" - tudatta a sportember kedden. Schirilla György Tatabánya és Salgótarján között 35 lakott területen fut át, például Zsámbékon, Pilisvörösváron, Szentendrén, Budapesten, Fóton, Gödöllőn, Hatvanon és Pásztón. Közben bárki csatlakozhat hozzá, sőt a résztvevők emléklapot és egészséges ajándékot is kapnak. Schirilla György - akárcsak előző, jótékonysági futása alkalmával most is - kopjafát visz magával, amelyre a települések béke szalagokat tűznek. Ezt Salgótarjában fogja átadni a már több éve tömegeket vonzó utcai futóverseny megnyitóján. A sportoló nevét sokan ismerik. Édesapja halála óta a családi hagyományt folytatva minden télen átússza a jeges Dunát, valamint évente megteszi hosszútávú jótékonysági futását a beteg gyermekekért.
Ha edzetlenül próbálkozna valaki hasonló mutatvánnyal – mint mondta –, nem egészen egy perc múlva sokkos állapotba kerülne a teste és megfulladna. A merülés előtt Schirilla György futva tette meg a hotel és a vízpart közötti távot, hogy bemelegedjen és hőtartalékot képezzen, így ugyanis egy-két perccel tovább maradhat a nulla fokos vízben, mintha csak normál testhőmérséklettel lépett volna bele. A parton már néhány százan várták. A sportolót a város által biztosított motorcsónakkal vittek be a folyó közepére – a rendőrség a part állapota miatt nem javasolta a teljes átúszást –, innen ereszkedett a vízbe. Mellúszással indult a part felé, a nézők biztatták, de gyakran a "nem hideg a víz? " kérdés is elhangzott. Schirilla György körülbelül három-négy percet töltött a vízben, partraszállás után megfürdött a hóban. A túl gyors felmelegedés halálos lehet, ezért mindig ezzel kezdi a visszatérést, de elmondta, hogy mintegy negyedóra múltán külső segítség kell ahhoz, hogy visszanyerje eredeti testhőmérsékletét, mert a test ilyen hűlés után magától nem tudja azt visszaállítani.
Azt válaszoltam, hogy ügyésznek. Az nagyon szép pálya, ismerte el, csak egy szebb van nála, a védőügyvédé. Szerinte ugyanis nincs szebb kihívás, mint egy szem emberként odaállni valaki mellé, aki gyakran egy egész államgépezettel kerül szembe. Ő mondta azt is, hogy mindenkinek kijár a védelem, legyen szó bármilyen súlyú ügyről. Schirilla György egyébként minden körülmények között ragaszkodott az elveihez, ezért is zárták ki 1958-ban az ügyvédi kamarából, ahová 1990-ben térhetett vissza, hogy egészen százéves koráig, 2009-ben bekövetkezett haláláig példát mutasson több ügyvédi generációnak is. " A legidősebben praktizáló magyar ügyvéd munkásságát több kitüntetéssel is elismerték. 1990 októberében, nem sokkal kamarai visszavételét követően vette át a Budapesti Ügyvédi Kamara által adományozott Eötvös Károly-díjat, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának Tiszti keresztjét, 2008-ban pedig a Mindszenty-emlékérmet. Alig két héttel a századik születésnapja után, 2009. szeptember 18-án állt le örökre a szíve.