diktatúra (főnév) 1. Politika: Politikai önkényuralom. Államvezetési politikai irányzat és megvalósult gyakorlat, amikor egy személy (a diktátor) nyílt vagy burkolt formában, erőszakos eszközökkel, parancsok útján kormányoz egyéni érdekek szerint. Az ellene fellépőket elhallgattatja, és nincs tekintettel az emberi, állampolgári szabadságjogokra. A diktatúra csak rosszat tesz egy társadalommal. Mit jelent az szó hogy "diktatúra"?. A királyság nem feltétlenül jelent diktatúrá t. 2. Korlátlan hatalom, amikor egy személy rangjából, jogköréből adódóan egy terület (vagy társadalom) fölött korlátozások nélkül keresztülviheti saját döntéseit, akaratát. A Római Köztársaság idején háború vagy különösen nagy veszély esetén diktatúrát vezettek be. A diktatúra a szükség elmúltával megszűnt, és visszaállt a megszokott élet. Amikor egyoldalú döntésekkel bármit megtehet egy szűk érdekcsoport, az már diktatúra. 3. Erőszakos vezetés, amikor egy személy vagy szűk csoport feltétlen engedelmességet követel és ellentmondást nem tűrve irányít.
– Kényes kérdés ez, mert jelen pillanatban elnagyolt információk állnak csak rendelkezésre. Szakmailag elhivatott jogász a tényállás teljes körű ismerete nélkül nem alkothat véleményt. Általánosságban annyi mindenesetre kijelenthető, hogy az adatkezelés mindig célhoz kötött, és szorosan összefügg az önrendelkezés elvével. Diktatúra – Wikipédia. Az érintettek hozzájárulása nélkül történő adatkezelés aggályos. A vonatkozó hazai jogszabályok bármilyen kijátszása, megkerülése ezen alapelvek súlyos megsértését jelentené, az ilyen módon való szavazatszerzés pedig valóban veszélyeztetné a választás tisztaságát.
Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Katonai diktatúra Autokrácia Anarchizmus Állam Demokrácia (politikai rendszer) Diktátor Junta Kormány (állami szerv) Diktatórikus ideológiák [ szerkesztés] Fasizmus Sztálinizmus Nemzetiszocializmus Források [ szerkesztés] Giovanni Sartori: A diktatúra fogalma, Jegyzetek [ szerkesztés]
Fotó: T. Szántó György/Demokrata – A Gyurcsány vezette ellenzék visszatérően hirdeti, hogy esetleges választási győzelmük esetén feles parlamenti többséggel is megsemmisítenék az Alaptörvényt. Miként értékelhető ez? – A jogászi szakma mértékadó részét értékrendtől függetlenül megdöbbentették ezek a fölvetések. Már csak azért is, mert az Alaptörvényre zúduló kritikák főképp abban álltak, hogy megalkotásakor a Fidesz–KDNP túlságosan kihasználta kétharmados parlamenti többségét, és fölmerült, hogy csak még nagyobb többséggel, kizárólag az ellenzék bevonásával lehessen alkotmányozni. Ehhez képest száznyolcvan fokos a fordulat. Jól érzékelhető, hogy a 2010-ben elkezdett alkotmányozás során a baloldal részéről elhangzott kritikák lényegében arra irányultak, hogy konkrétan ők maguk nem részesülhetnek az alkotmányozó hatalomból. Diktatúra szó jelentése - Mutatjuk, hogy mit is jelent! - Kvízmester.com. Keveset lehetett hallani egyéb garanciák igényléséről, amelyeknek nemzetközi összevetésben számos példáját ismeri a szakma. Sokan a közéleti bírálók közül talán azt sem tudják, mi van szó szerint az Alaptörvény szövegében.
Az a kormányzat, amely nem alkotmányos alapon jön létre, csak zsarnokság lehet, függetlenül intézkedései gyakorlati hatásától. Alexis de Tocqueville veti föl A demokrácia Amerikában című művében, hogy a többség uralma éppolyan zsarnoki lehet, mint a kisebbségé. Az Amerikai Egyesült Államokban tett utazásáról beszámolva megemlíti, hogy egy vallási közösség mint többség hatalomgyakorlása milyen káros következményekkel jár az adott vallást elutasító kisebbségek számára. Ezért szükség van bizonyos kisebbségvédelmi intézményekre, hogy "akármit" mégse tudjon megtenni a főhatalom. Másrészt Tocqueville észreveszi, hogy a választási kampány nem a közösség szempontjából legjobb lehetőség kollektív kiválasztásáról szól, hanem a minél jobb meggyőzési technikákról. Diktatura szó jelentése . Herbert Marcuse fejti ki Az egydimenziós ember című könyvében, hogy még a látszólag demokratikus intézmények mellett is a magánélet kiteljesedését dicsőítő propaganda, a még több szabadidőt és a nagyobb fogyasztást lehetővé tevő rendszer – a kormányzat támogatásával – elfordítja a köz érdemi ügyeitől az embereket, és háborús célok mentén manipulálja őket.
Nehezen vettem rá magam, hogy írjak erről a könyvről. Lehet, nem is recenzió, hanem önvallomás lesz belőle. Pedig nagyon megértettem, miért a humor eszközéhez nyúlt Fábián Tibor barátom, amikor megkísérli felfoghatóvá tenni mindenki számára, remélhetőleg még a meg sem született későbbi generációk számára is, mi is volt az a Csaucseszku-korszak (így magyarosan, ha már nem román alattvaló vagyok, hanem onnan nézve egy külhoni magyar), és valóban, a könyv történetein keresztül élő valóságában válik érthetővé, mit is jelent az a szó: DIKTATÚRA. Úgy jártam ezzel a könyvvel, mint életem első Wass Albert olvasmányélményemmel-az "Adjátok vissza a hegyeimmel". Alig kezdtem el elolvasni, a falhoz, majd a földhöz csapdostam 2-3 percekként szegény kötetet, majd felvettem újra, meg újra, mert letenni persze, hogy nem tudtam. Ez most ugyanaz. Rádöbbentem, hogy 2021 végén ugyanazt csinálom, mint 1995-ben, de azt is megéreztem, hogy mi a különbség a két érzelmi kitörés között. Wass Albert munkáján azért borultam ki, mert 90'-ben Debrecenben a debreceni egyetemen (KLTE) végzett magyarosként felháborított, hogy miért nem ismerek egy ilyen egyetemes tudású és fantasztikus tehetségű magyar írót!
A rendszerváltozás ugyanis egyfajta jogfolytonosság jegyében, mintegy a legalitás és legitimitás talaján ment végbe. Az elmúlt rendszer bűnöseinek felelősségre vonása főleg ezért nem történhetett meg. Az Alkotmánybíróság emiatt semmisítette meg például a számonkérést érintő Zétényi–Takács-törvényt, azzal érvelve, hogy jogsértéssel nem lehet korábbi jogsértést orvosolni. Az átmenet jellegadó ismérve ugyanis az volt, hogy a meglévő jogszabályokat csak a már hatályos jogi normák alapján lehet tovább és tovább fejleszteni. Ez a szerves fejlődés már a magyar ősi történeti alkotmányt is meghatározta. Más kérdés, hogy a jogfosztó kommunista rezsimre helyes volt-e ezt alkalmazni. Mindazonáltal eddig nemzetközi összevetésben büszkeségre adott okot és az önkorlátozó hatalom iskolapéldája volt, hogy hazánkban a kétharmadosság követelményének ilyen jelentősége lett, a parlamentarizmus vezérelve ugyanis alapvetően a feles többség. Ezért kell ehhez minimális követelményként ragaszkodni az alkotmányozás tekintetében.
08. 16:02 Ez a divat: nadrágkosztüm Egy elfeledettnek tűnő összeállítás ébredt fel Csipkerózsika-álmából idén: a nadrágkosztüm. 2012. 05. 13:31 Ez a divat: színes minimalizmus A Lanvin őszi-téli kollekciója (természetesen a 2012-es) a minimál és a színek diadalát hirdeti: nagyvonalú... 2012. 02. 10:00 Ez a divat: aszimmetrikus kabát Ez a fura fehér csoda az Aganovich tervezőasztaláról pattant a kifutókra, és persze rögtön fel is kapták egy csomó... 2012. február. 27. 18:30 Ez a divat: napsárga Ez az élénk színű kis műremek igazi jókedvtabletta a hosszú, morcos tél után: bár egyelőre még csak a fotón vagy a... 2012. 10:00 Ez a divat: brutális türkiz Ennek a nadrágos szettnek már az anyagválasztása is igazán különleges, de a színe az, ami azonnal letaglóz bárkit. 2012. 19. 15:30 Ez a divat: apácashow A japán Vogue legújabb számában izgalmas editorialt találunk: Andrea Szelezsnyeva modellt fekete fehér szettekbe... 2012. január. 17:00 Shake Ez a divat: Unaloműző sálak pasiknak Bár pozitív jelek már mutatkoznak, azért kíváncsiak lennénk, mikor felejtik el a magyar férfiak a sötétkék vagy... 2012.
viky0222 2021. április 13., 11:05 Meglepően jól szórakoztam, és kicsit sajnálom, hogy csak egy évadot kapott. Szerintem az első olyan verseny, ahol szinte bárki nyerte volna meg az utolsó 6-7 emberből, mindegyik megérdemelte volna, és mindegyiküknek örültem volna. Persze a divat elég kérdéses, és bőven voltak ruhák, amire azt mondtam, hogy ronda, de közben meg megértettem, mikor dicsérték őket. :D A két műsorvezetőt is bírtam, és külön öröm, hogy majdnem mindegyik versenyző szerethető volt, és nem igazán volt dráma köztük, nem erre mentek rá, hanem tényleg a tervezésre, a ruhákra, a kivitelezésre fókuszáltak.