A türkizek másodlagos képződmények a vulkáni kőzetek (pl. trachitbreccsák) mállási övezetében, száraz területeken. A mállott kőzeteken bevonatokat és kérgeket alkot, repedéseket és üregeket tölt ki. Másodlagosan, magas réz és foszfor tartalmú kőzetek felületén, rézérc-telepek oxidációs övében jelenik meg. Hamis türkizek: Gyakran utánozzák a türkizt mesterségesen színezett, fosszilis vagy recens elefántcsonttal, műanyaggal és más pótanyagokkal. Olcsóbb ásványt szoktak türkiz színűre festeni, ilyen ásvány például a howlit és a magnezit. Összetéveszthető a variszcittal, a wardittal és a lazurittal. Türkiz használata és története Már az ókorban ismerték a türkizt, hiszen Arisztotelész is említi receptjeiben. A középkorban úgy tartották, hogy ha valaki amulettként viseli, megóvja a szakadékba zuhanástól. Pázmánd sziklaszorosát ismered?. A türkizt szívesen munkálják meg kabosonná, ovális táblás kővé vagy barokk gyöngyökké és golyókká. A csekély értékű anyagot dobokban koptatják marokkőnek. A legenda szerint, ha a türkiz ékszer viselője megbetegszik, a drágakő színe elhalványul, ha pedig gazdája meghal, teljesen kifakul.
Őskor (Archaikum) 4600 A Föld kora A Föld keletkezési kora: 4, 6 milliárd év. A legidősebb életmaradványok a Földön 3600 millió évesek. (A legidősebb hazai kőzetek kora kb.
FEHÉRVÁR 500 TIPP, avagy kinek ajánljuk Pázmándod? Nos, a Fehérvártól 27 kilométernyire, azaz mindössze 20 percre fekvő helyet inkább azoknak ajánljuk, akik szeretnék a város szűkebb környezetét még alaposabban megismerni. Pázmánd mellett emelkedik a 205 méter magas Zsidó-hegy, melyre egy sziklaszoroson keresztül juthatunk fel. Kicsi az egész, de annál kellemesebb élményben lesz részünk – sok fehérvári sem hallott erről a helyről. Az iskolában tanultak közül érdekes módon majdnem mindenki emlékszik arra, hogy a Velencei-hegység zömében gránitból áll. S valóban így van, a hegység zöme még a Föld déli félgömbjén 300 millió évvel ezelőtt kristályosodott gránitból épül fel. Érdekesség, hogy ezt a gránitot 30-40 millió évvel ezelőtt (az eocén korban) néhol andezitláva törte át. Az andezit felnyomulása geológusok szerint viszont már az északi félgömb 27. Vulkáni kőzetek nevei angolul. szélességi fokán következett be. Nos, a Velencei-hegység legkeletibb nyúlványai, így a Pázmánd melletti hegyek is ebből az andezitből állnak.
Ha a vulkanogén tartalom csak 10–25%, tufás kőzetről beszélünk. Piroklasztitok [ szerkesztés] A piroklasztit olyan vulkáni törmelékes kőzetfajta, amely legalább 75%-ban elsődleges vulkáni anyagot tartalmaz. Ez hólyagos-hólyagüreges magmás képződményekből ( juvenilis részek – salak vagy horzsakő), a mélyben kialakult kristályokból és tömött szövetű (litikus) kőzetrészekből áll. A kőzetek nevei – Rezső a geológus sün. Az olyan piroklasztit kőzetté vált vulkáni törmelék, amelynek szemcsemérete nem nagyobb két milliméternél, a tufa. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2–64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa vagy lapillikő. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0, 0625 milliméternél, akkor ez finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa. A 64 milliméternél nagyobb szemcséket tartalmazó kőzet – ha lekerekített formájú szemcsékből ( bomba) – keletkezett, a piroklasztos agglomerátum. Ha szögletes szemcsékből (blokk), akkor piroklasztos breccsa. Kémiai összetétel alapján [ szerkesztés] Kémiai összetételük alapján a vulkanoklasztitok lehetnek savanyú (például a riolittufa, vagy a dácittufa), neutrális ( andezittufa), illetve bázisos ( bazalttufa) természetűek.
Ha kigyönyörködtük magunkat, pár méter szintet felfelé kapaszkodva a sziklaszorostól elérjük a hegy tetejét, s ott újabb különleges sziklákat láthatunk, melyek természetvédelmi oltalom alatt is állnak. Vulkáni kőzetek never mind. Ezek a képződmények az eocén vulkáni tevékenységet követő utóvulkáni tevékenység során alakultak ki, mégpedig úgy, hogy a döntően kvarcot tartalmazó forróvizes-oldatok benyomultak az andezitláva hasadékaiba, sőt még a szomszédos, porózus szerkezetű kőzeteket (andezitagglomerátum) is átitatták kovasavval. Az így kialakult kvarcitsziklákat a Pázmándi Kvarcitsziklák Természetvédelmi Terület védi mostanság. A kovásodott andezitagglomerátumokon kívül védik itt a kőbányákban tanulmányozható felső-pannóniai meredek abráziós partot is, de botanikai értékek is vannak: a hegy tetején még valamennyire érintetlenül megmaradt a jellemző növényzet is, védett fajai közül mindenképp megemlítendő a molyhos madárbirs. Pázmánd sziklái Fehérvártól mindössze 27 kilométerre (fotó: Barna Béla) A sziklák egyikét a helyiek rókaitatónak hívják, mert az egyik vízszintesen fekvő sziklán lévő mélyedés a csapadékos időszakban vízzel telik meg.
Műszálas ujjatlan felsőrész, rávarrt piros-fehér zsabó, denevéres díszítéssel, valamint egy fekete-piros köpeny. Mérete: 8-10 éveseknek ajánlott. Anyaga: műszál.
Elérhető méretek: S, M, L, XL, XXL