Rendszeresen tartunk előadásokat háziorvosoknak, szakorvos jelölteknek, valamint szakdolgozóknak. A munkatársak rendszeresen részt vesznek (előadásokkal és poszter prezentációval) hazai és nemzetközi kongresszusokon. Az osztály vezetője a Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetőségi tagja, az Európai Tüdőgyógyász Társaság, a magyar és európai Onkológiai Társaság és a Magyar Allergia Szövetség tagja. Pulmonológia pécs megyei kórház ar utca. Kutatási munka: COPD szűrés kardiológiai betegségekben; COPD és kardiovaszkuláris események összefüggéseinek kutatása. Klinikai gyógyszervizsgálatok, humánfázis II-III. Mód van bekapcsolódni a PTE Molnár F. Tamás Doktori Iskolájába (PhD) "Akut és krónikus tüdősérülés" témában. Egyéb információk: Pulmonológiai Gondozóról információk:
Elérhetőségek: Cím: 9024 Győr, Vasvári Pál út 2-4. © 2012-2015 Tüdő | Developed by | Minden jog fenntartva! A Tüdő oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Rendelési idők Kedd Szerda Dr. Pulmonológiai Osztály | PETZ ALADÁR EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZ. Nagy A. 13:00-14:00 Dr. Papp Márta 13:00-14:00 Az asthma tünete ingerköhögés, sípoló légzés, mellkasi feszülés, nehézlégzés. Tüdőgyulladás Jellemzően láz, hőemelkedés, köhögés, mellkasi fájdalom kíséri. A betegség első 24 órájában a mellkasi röntgenfelvétel gyakran negatív, ezért a folyamatos kontroll szükséges. Tüdődaganat Tünetei között szerepel a fáradékonyság, étvágytalanság, súlyvesztés, mellkasi diszkomfortérzés, köhögés, vérköpés, időszakos mellkasi fájdalom. Tüdőembólia Nehézlégzés, éles mellkasi fájdalom, köhögés, vérköpés, szapora légzés és pulzusszám jellemzi. COPD (krónikus légúti gyulladás) Fő oka a dohányfüst, tünetei pedig krónikus köhögés, köpettermelődés és egyre súlyosbodó nehézlégzés.
Orvosaink: • dr. Mucsi János, tüdőgyógyász, belgyógyász • dr. Farkas Éva, tüdőgyógyász • dr. Páll Gabriella, gyermekgyógyász, allergológus • dr. Kiss Anna, gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász • dr. Fodor Erika, belgyógyász, diabetológus • dr. Hadházy Ágnes, orvos-gyógytornász • dr. Papp Natália, nyirokterápeuta
Mit akarunk? A fenntartható fejlődés azonban nem pusztán környezetvédelmi vagy gazdasági kérdés. Megvalósulásának feltételei a rendszerszemléletű gondolkodás, a természeti erőforrások fenntartható használata és a társadalmi igazságosság. A rendszerszemléletű gondolkodás nélkülözhetetlen annak megértéséhez, hogy a környezet és a fejlődés minden kérdése egy rendszerben létezik, továbbá, hogy minden cselekvésünknek környezeti és társadalmi következményei vannak a jövőre nézve. A természeti erőforrások fenntartható használata felöleli a kultúra minden területét, szemléletünktől, tudásunktól kezdve, a viselkedésen, erkölcsön át a munkakultúránkig. Szükség van annak a megértésére, hogy minden növekedés korlátozott. Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. Viselkedésünkben az anyagi javak korlátozottsága miatt a mértékletesség kultúráját kell gyakorolni, hogy ne vegyünk el többet, mint amennyi elég. Erkölcsi téren együttműködésre és globális felelősségvállalásra van szükség egymásért, a jövő nemzedékekért és az élhető környezetért. A társadalmi igazságosság alapja a természet, a társadalom által kínált anyagi, szellemi és közösségi javakból való részesedés lehetőségének biztosítása.
A programok eredményességét ebből a szempontból értékelő teljesítményellenőrzések lefolytathatóságának három alapvető feltétele van: az ellenőrzött programok céljai kapcsolódnak az adott SDG részcélhoz, a program során alkalmazott indikátorok megfeleltethetőek az ENSZ által az SDG részcélhoz rendelt egy vagy több indikátornak; az indikátor értékeinek kiszámításához megbízható adatok állnak rendelkezésre. Az elemzések kiinduló pontja az, hogy az ENSZ által megfogalmazott célok megvalósítása nem jogi kötelezettség a tagállamok számára. Politikai elköteleződésük a számukra releváns célok elérésére vonatkozik. Ezek meghatározása során azonban figyelembe kell venniük, hogy a fenntartható fejlődés feltételeit - például a tiszta ivóvíz elérhetőségét, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését - globális szinten is meg kell teremteni. Módszertan a fenntartható fejlődési célok megvalósítása ellenőrizhetőségének értékeléséhez - Pénzügyi Szemle folyóirat. Nemzeti szintű ellenőrzésnek olyan SDG részcélok esetében van értelme, amelyeket az adott állam fontosnak tart. Magyarország esetében ennek eldöntése nem az ÁSZ feladata, hanem az ÁSZ országgyűlési és kormányzati megnyilatkozások, stratégiai dokumentumok tanulmányozása alapján tudja megállapítani, hogy egy adott SDG-hez hasonló tartalmú nemzeti célok megfogalmazódtak-e. Ezért elsőként ezt a kérdést járják körül a Számvevőszéknek az egyes fenntartható fejlődési célok megvalósulása ellenőrizhetőségét feltáró elemzései.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához 2015 decemberében elkészült első előrehaladási jelentés kulcsindikátorai azt mutatják, hogy a gazdasági növekedést, a társadalmi fejlődést megalapozó nemzeti erőforrásaink, tőketípusaink nincsenek jó állapotban. Az ENSZ közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el Agenda 2030 programját, mely 17 célhoz csoportosítva 169 globális feladatot tűz ki a nemzetek közössége számára a fenntartható fejlődés területén. A 2013-as Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia lényegében valamennyi releváns ENSZ feladatot lefedi. A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon - Greenfo. Ezen a területen az ENSZ célok teljesítését úgy lehet megvalósítani, hogy végrehajtjuk a nemzeti Keretstratégiánkat! V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszédében elmondta: Az ENSZ keretrendszer 15. céljához, a természeti értékeink megőrzéséhez, a biodiverzitás csökkenésének megállításához, a környezeti állapot javításához Magyarországon jelenleg soha nem látott mértékű támogatási forrás áll rendelkezésre.
A szakdolgozat második, empirikus része is ezt igyekszik feltárni: milyen mértékben köszönhető az adott dolgozó társadalmi felelősségvállalása a vállalat belső kommunikációjának, illetve milyen mértékű az a tevékenység, amelyet ennek érdekében önkéntesen végez. A kutatás során egy online kérdőív kitöltésére került sor a dolgozók körében, melyet összesen 77-en töltöttek ki a végén a kiküldött vagy szétosztott 330-ból (a kutatás kezdetben írásos, "helyben kitöltős" formában került megvalósításra, mely csak később lett elérhető online felületen is). Mivel ez az alapsokaság mintegy 7%-át tette ki (összesen 10 809 fő dolgozik a Magyar Telekomnál), ezért kutatásom inkább tekinthető feltáró jellegűnek. A kérdőív alapvetően három nagyobb részre tagolható. Egy kvantitatív részre, amely 11 zárt kérdést tartalmazott a Telekom fenntarthatósági stratégiájára, illetve az azzal kapcso-latos eredményekre vonatkozólag; egy kvalitatív részre, mely 5 darab nyílt kérdést ölelt fel a vállalat alkalmazottakkal való bánásmódjával és a dolgozók egyéni társadalmi felelősség-vállalásával kapcsolatban; és egy Likert típusú attitűdvizsgálatra, mely a dolgozók egyéni viszonyulását, magatartását igyekezett felmérni ezzel kapcsolatosan.
A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forintot, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több mint 2800 milliárd forint támogatást fordíthatunk környezet- és természetvédelmi beruházásokra. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, hogy az ENSZ által kitűzött célok nem fognak teljesülni, ha nem változtatunk jelentősen életünkön. A világ fejlett országai ugyanis az erőforrásokat jelentősen túlhasználják. Ha mindenki azon az életmódon élne 3-5 bolygóra lenne szükségünk. Ehhez az életszínvonalhoz nem zárkóztatható fel a harmadik világ, de még Közép-Európa országai sem. Farkas István hangsúlyozta, hogy szükség van a társadalmi-gazdasági szabályozóink gyökeres átalakítására, mint például a mostani szabadkereskedelmi világrend vagy az EU Közös Agrárpolitikája. Jobban kell érvényesíteni az etikai elveket mindannyiunk életében és a kormányzati politikákban is-írta az MTVSZ összefoglalójában.
Az összhangot vagy annak hiányát az 1. táblázat kitöltésével lehet megállapítani. A táblázat első sorában az adott SDG részcéljai kerülnek feltüntetésre. Az elemző munka első feladata annak feltárása, hogy vannak-e ezeknek megfeleltethető nemzeti célok, illetve az SDG célterületén közpénzekből - ideértve az EU támogatást is - megvalósuló programok részére megállapított (programszintű) célok. A három szinten a célok megfogalmazása általában különböző, ezért az elemzés során a tartalmi azonosságot vagy hasonlóságot kell vizsgálni. A táblázatban fekete szín jelöli, ha az adott SDG részcélnak megfelelő nemzeti vagy programszintű célt nem sikerült azonosítani. Egy SDG részcélt nem relevánsnak tekintünk, ha neki megfeleltethető nemzeti cél nincsen. Ilyen esetben célszerűtlen ellenőrzést végezni. Az elemzés következő lépése annak megállapítása, hogy a három szinten egymásnak megfeleltethető indikátorokkal mérik-e az előrehaladást a célok elérésében. Itt is az jelent kihívást, hogy a három szint indikátorai gyakran nem azonosak.
A KEH igazgatója szerint Magyarországon célirányos szerepvállalásra van szükség, és javasolta, hogy az ország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt. (MTI) Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás