A terep murvával borítva alatta rács, hogy ne csússzon meg.
03. 19. 2020-03-19 12:38:29 Az Egészségügyi Világszervezet 2020. 18-án közzétett adatai alapján, jelenleg Európa országaiban a koronavírus fertőzések s... bővebben » Nagy látogatottsággal indult a Rendelési-Idő 2020-03-06 16:35:20 Tizenhétezres, napról-napra növekvő látogatószámmal indult a Rendelési-Idő, ahol a regisztrált orvosokhoz a nap 24 órájába... bővebben » Összes megtekintése
Elérhetőség: 2457 Adony Kossuth L. u. 8. Telefonszám: (25)231-681; 06-20/943-60-49 E-mail: dr. Szögi Pál fogorvos doktor Somogyi Katalin asszisztens Rendelési idő: hétfő 11:00-17:00 kedd 08:00-15:00 szerda 8:00-14:00 csütörtök 11:00-18:00 péntek 8:00-12:00 Magánrendelés ideje: hétfő 18:00-20:00 kedd 18:00-20:00 csütörtök 18:00-20:00 péntek 17:00-20:00
Először sikerült megmérniük kutatóknak egy kék bálna pulzusát, értékes információkat nyerve a világ legnagyobb teremtményéről. Kék bálna | hvg.hu. Az akár 30 méteresre és 200 tonnásra is megnövő kék bálna pulzusszáma szélsőségesen lecsökken, amikor az állat táplálékért alámerül az óceánba: A megfigyelt maximális pulzusszám percenként 37 szívverés volt, amelyet akkor mértek a kutatók, amikor a bálna ismét a felszínre úszott a táplálékszerzést követően. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, Jeremy Goldbogen szerint a kék bálna ilyen beható vizsgálata segít jobban megérteni a szélsőségesen nagy testtömegű állatok szervezetének működését, azt, hogy "milyen az élet és milyen ütemben zajlik az élet egy ilyen nagy testben". A kutatók tapadókorongokkal erősítettek a bálnára egy műanyag tokban lévő mérőműszert, amely az állat szívritmusát figyelte, miközben az a nyílt óceánban úszott. A bálna szívének közelébe, a bal uszonya mögé illesztett műszer révén 9 órányi adatot sikerült gyűjteniük a szakembereknek egy 22 méteres felnőtt hím példánytól a kaliforniai Monterey-öbölben.
Ha már ennyire nagyok a bálnák – mert hogy a bálnák tényleg nagyon nagyok –, miért nem lehetnek még nagyobbak? A rövid válasz: mert annyi ennivaló a világon nincs, ami fenntartaná az ennél is nagyobb élőlényeket. Harminc méteres hosszukkal és több mint 100 tonnás tömegükkel a kék bálnák a Földön valaha élt leghatalmasabb állatok. A többi bálna sem kicsi – például a gyilkos bálnák is nagyobbak, mint a legtöbb szárazföldi állat –, de a kék bálna mellett minden más, beleértve a fogasceteket is, porban labdázó kisgyereknek tűnik. Kék bálna - hírek, cikkek az Indexen. Vajon mi választja el egymástól a cetek két markánsan elkülönülő súlycsoportját, a szilásceteket és a fogasceteket? És ha már ennyire gargantuaira nőnek a kék bálnák, mi az akadálya, hogy még nagyobbak legyenek? "A kék bálnák és az ámbráscetek nem egyszerűen csak 'nagyok' – fog bele Nicholas Pyenson, a hajdanvolt tengeri emlősök kiállításának kurátora a Smithsonian Intézet (Egyesült Államok) Nemzeti Természettudományi Múzeumában –, hanem a valaha kialakult legnagyobb állatok közé tartoznak.
2021 végére várható a következő értékelés, remélhetőleg az további populáció növekedésről számol majd be. Olykor hihetetlenül lelassul a szíve a világ legnagyobb emlősének. Tippelgetnek, hogy keveredhetett oda.
Előfordult, hogy a legnagyobb fogascetek nem szereztek annyi zsákmányt sem egy-egy mélytengeri portya során, amennyi fedezte volna az odajutásuk energiaköltségét. "Szó szerint képtelenek annyit enni, hogy energetikailag megtérüljön a merülés, mert fel kell jönniük a felszínre levegőt venni" – mutatott rá a kutató. Az egyik legnagyobb alkotóeleme az óceáni zooplanktonnak, a krill (Euphausia sp. ) Forrás: Wikimedia Commons A csaknem 20 méteres testhosszt elérő ámbráscetek nemcsak a ma élő fogascetek közül a legnagyobbak, de összes letűnt ősüket is túlszárnyalják méretben. Index - Tech-Tudomány - Percenként kétszer ver a kék bálna szíve. A különböző testméretű fogascetekre kiszámított energiamegtérülési mutatók alapján "a mai ámbráscetek a biológia határait ostromolják" – hangsúlyozta Pyenson. A csoport kalkulációi azt mutatják, hogy ha kicsivel is nagyobbak lennének, az ámbráscetek már nem tudnának eleget fogyasztani a legnagyobb méretű tintahal-zsákmányukból ahhoz, hogy fenntartsák testméretüket. Egyszerűen nincs annyi nagy tintahal az óceánban, amennyi a mainál méretesebb ámbrásceteket eltartana.
A parányi prédaállatoktól hemzsegő vizeken átúszva csaknem mindig több kalóriát szereznek, mint amennyit befektetnek – olvasták ki az adatokból a kutatók. A szűrve táplálkozó bálnák számára az óriási testméret nem jelent akadályt: a kutatásban szereplő legnagyobb fajok, a kék bálnák, a púposbálnák és a barázdásbálnák rendre kedvezőbb energiamérleggel zárták a táplálkozást, mint akármely másik cet. A fogascetek ezzel szemben echolokációval tájolják be zsákmányukat, és egy táplálkozási esemény során egyetlen prédát ejtenek el. A szűrve táplálkozóknál mélyebbre is kell úszniuk, hogy bőséges és nagyméretű zsákmányra – termetesebb halakra és mélytengeri tintahalakra – akadjanak. Nemigen akad más melegvérű ragadozó, amely az óceán olyan mélységeibe merészkedne, ahol a fogascetek vadásznak. "300 méteres mélység alatt már semmi sincs, csak a tintahalak, amiket megehetsz" – érzékeltette Pyenson. Viszont a tintahalakat üldözni kell, ami az adatok tanúsága szerint igen sok energiát felemészt, különösen a legnagyobb termetű fogascetek esetében.