Figyelt kérdés A pesti zsidókról tudom, meg talán egyes helyeken a tótok, egy tót származású ismerős szerint. (A külföldi filmekben is azért "mamázzák" az anyjukat, mert a fordítást zsidók csinálják. ) Ti kikről tudtok? 21/23 A kérdező kommentje: 17 Hát tényleg az a válasz, hogy József Attila pesti volt, amúgy meg bizonytalan származású. Petőfi például nem Mamám tyúkja címmel írt verset, meg nem azt írta, hogy Borozgatánk papámmal. 18 Igen, ezek az információk érdekeltek, nem az okoskodásod. 19 Hát annyira ostoba vagy, hogy még vitatkozni se tudsz. Szépen megcáfoltam, hogy 30 éve kezdték a nagymamát mamázni. 22/23 anonim válasza: Nos, soha életemben nem gondoltam volna, hogy egy megszólítás a vallásból ered. A mama pedíg szerintem az egész világon az anyukát jelenti. márc. 17. 10:36 Hasznos számodra ez a válasz? 23/23 anonim válasza: #22: persze! Egyértelmű. A kérdező van furcsán bedrótozva... :) márc. 10:43 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
«Nem kis állapot a hidak csináltatása; de azok is kitelnek, ha úgy akarja a tót imperium. » «Legnagyobb reménységem a tót imperium – mondta máskor; – de mint mondják, (a kis alföldön) sík a környék, nincs hegy és csak egyedül marad az isteni kegyelem, a mely elég, ha megérdemeljük. » Tót patriarcháknak nevezte Ottlykot, Okolicsányi Mihályt, a kik a nép, hely és körülmények ösmeretével a tót vidékeken katonai tekintetben is jó tanácsokat adhatnak neki. A puchói németek üldözéséről szólva, dicsérte a tótságot, mely fölöttébb jól kezdte munkáját, de olyan fontos erősséget, mint Érsekújvár, még sem szeretett volna az eléggé be nem gyakorolt tót hajdúkra bízni. Nógrád vármegye czímere. Később, a hadi szerencsétlenségek idején, már nem tudta, kivel s miképen lehetne a Tótságon lármáskodni; de ha lehetne, szívesen tenné. Később, a mikor ismét tehette, Bercsényi meghagyta, hogy a tótok (mint akárhányszor az alföldi magyarok) hagyják oda falvaikat, menekűljenek a hegyek közé; noha attól tartott, hogy «még ellenséget csinálunk vele a tótból, mert csak desperált a föld birodalmunkról».
Legnagyobb költőjük Országh Pál néven született a 19. század végén. A sors úgy akarta, hogy a magyar lírapiacon olyan fajsúlyú emberek jöjjenek szembe neki, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Ady Endre, így szegény Palika a Nyugat sportrovatába sem fért volna be. Esélytelenségét felismerve megragadta az anyai vérvonalában adott tót vonalat. Szerényen elnevezte magát Hviezdoslavnak (jelentése: Szlávok csillaga), majd borzasztóan silány dolgokat kezdett írni a kezdetleges szlovák irodalmi nyelven, és mindezt betuszkolta egy versszak alakú homokozóformába. A legnagyobb magyart ellenségei végtelen ármánykodása kergette halálba, és azt is úriemberként, főbelövéssel oldotta meg. Ezzel szemben a szlovák nemzet atyjaként tisztelt Ľudovít Štúr lábon lőtte saját magát egy vadászaton, majd amikor már gyógyulófélben volt, egy éjjel elkaparta a sebét, és reggelre meghalt a láztól. Semmi stílus, semmi nagyvonalúság. A szlovák parlament épülete éppen olyan patinás és dicsőséget sugárzó, mint maga Szlovákia.
A tót név ugyanolyan külső név, ahogy mi a teutonokat németnek (néma), a németek a magyarokat Ungar nak hívják, az onogurok törzsszövetségének neve után. Népi etimológiai megközelítése szerint a német der Tod – vagyis halál – szóból ered, ami a szlávok fejalkatára (nagy homlokcsont, erős járomcsont, mélyen ülő szemek), fizimiskájuk ahhoz való hasonlatosságára utal. A népnyelv általában a legjellemzőbb külső-belső tulajdonságot ragadja meg szomszédai, vetélytársai, ellenségei, de még barátai megnevezésére is, többnyire pejoratívan. A szó utóélete [ szerkesztés] A 20. század elejétől a tót megnevezés a hivatalos anyagokban háttérbe szorul. [3] A csehszlovák állam létrejötte és a Felvidék elvesztése után a területi revízióra törekvő Horthy-rendszer igyekezett felkarolni a szlovák autonómiatörekvéseket is, ezért a tót megnevezés helyett szándékosan használták a szlovák népnevet. Azonban a harmincas–negyvenes években is használatos volt a tót név, például a Szálasi Ferenc politikai terveiben szereplő Tótföld nevében.
A csütörtökig tartó tirpák napokon a város vasutas művelődési házában előadások hangzanak el az egykori betelepülők életéről, kultúrájukról, és ezt fotókiállítás is kiegészíti. Két könyvet is bemutatnak, Márkus Mihály: A bokortanyák népe, valamint a Dancs Lajos-Németh Zoltán: Orie suhaj - tirpák népdalok című kötetét. Tirpák népzenei bemutató is lesz, illetve a tirpák hímzésekből rendeznek még tárlatot, ami a fotókiállítással együtt március végéig várja a látogatókat.
L'udovít Štúr (költő, nyelvújító és politikus, Párkány későbbi névadója) is a tót nemzetet emlegette, amikor magyarul beszélt, például a pozsonyi országgyűlésben, Zólyom városának küldötteként. Százhatvan évvel ezelőtt tehát még biztosan nem volt sértő a "tótozás". A szlovák szó éppen ekkor, a reformkorban jelent meg a magyar nyelvben. A köznapi szóhasználatba csak Trianon után ment át, amikor része lett az újonnan létrejött állam, Csehszlovákia nevének is. Döntően pedig a második világháború után váltotta fel a tótot, amikor a "politikai korrektség" jegyében (jóllehet a Rákosi-korszakban mind a fogalom, mind a gyakorlat tökéletesen ismeretlen volt) kötelezővé tették a használatát. A tótot akkora buzgalommal irtották, hogy olyan irodalmi művekben is átírták, amelyeknek a szerzői még nem is ismerhették a szlovák szót, így az teljesen anakronisztikusan hatott. Tiszta szerencse, hogy legalább Mikszáth novelláit nem cenzúrázták "Szlovák atyafiakká". Sajnos a tótozásnak létezik egy másik, sokkalta barátságtalanabb hagyománya is, példa erre a mondás: "A kása nem étel, a taliga nem szekér, a tót nem ember. "
). A 19. század második felében a tót kifejezés háttérbe szorult, családnévként azonban továbbra is gyakori maradt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Magyarország összes Tót/Tóth vezetéknevű lakosa kizárólag szlovák származású, mivel a jelentés és a területi elterjedés alapján nem lehet egyedül a szlovákokkal összekapcsolni. Hivatalosan a tót terminus technicus nem lehetett sértő, lebecsülést kifejező megnevezés, mivel akkor Ľudovit Štur sem beszélt volna a magyar országgyűlésen magyarul a "tót, " azaz szlovák népről. Az első világháború alatt, 1915 májusában Ferdiš Juriga képviselő volt az, aki a parlamentben először használta magyar nyelvű szlovák népmegjelölést. Érdekesség, hogy a turócszentmártoni Národnie noviny "Tót – szlovák" című vezércikkében bírálta a képviselőt. "Bárhogy is vesszük, világos, hogy a történeti megnevezés elvetéséből kárunk származik. Hogy mi nem holmi ágról szakadt nép vagyunk, annak bizonyítékát éppen a tót megnevezésben lelhetjük fel, és mi mégsem akarjuk azonosítani vele magunkat. "
© 2022 Vajda Papír Kft. Facebook Vajda Papír Felhasználási feltételek és adatvédelem
Ócsai út 8. Jelentkezés módja: A "Jelentkezem" gombra kattintás után kérjük csatold magyar nyelvű szakmai önéletrajzod.
Banks CIB Bank Zrt., MKB Bank Nyrt., OTP Bank Nyrt., UniCredit Bank Hungary Zrt. Import area Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Vilàgszerte, Közép-Kelet Németország, Finnország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Svédország, Törökország, Ukrajna Export area Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Vilàgszerte Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Olaszország, Litvánia, Latvia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szerbia, Svédország, Szlovákia
Hírek, Média Papírcsomagolás és környezetvédelmi beruházások a Vajda-Papírnál Innovatív környezetvédelmi beruházás a Vajda-Papírnál Tovább csökkenti ökológiai lábnyomát Magyarország vezető higiéniaipapír-gyártója.
VAJDA-PAPÍR Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) VAJDA-PAPÍR Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaság (Kft. ) Adószám 11891095244 Cégjegyzékszám 13 09 082969 Teljes név Rövidített név VAJDA-PAPÍR Kft. Ország Magyarország Település Dunaharaszti Cím 2330 Dunaharaszti, Némedi út 51. Web cím Fő tevékenység 1722. Háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása Alapítás dátuma 1999. VAJDA-PAPÍR Kft. rövid céginformáció, cégkivonat, cégmásolat letöltése. 08. 01 Jegyzett tőke 3 000 000 HUF Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2020. 12. 31 Nettó árbevétel 27 166 681 100 Nettó árbevétel EUR-ban 74 402 760 Utolsó létszám adat dátuma 2022. 03.
A vállalat működési és termékelőállítási költségei emelkedni fognak a jövőben. Ezek ellentételezésére környezetvédelmi, hatékonyságjavítási intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, hogy a fogyasztói árak csak a legszükségesebb mértékben emelkedjenek – közölte az ügyvezető. Vajda Attila hangsúlyozta, hogy a vállalat az elmúlt 10 évben 20 milliárd forintot fordított arra, hogy a gyártás és az üzemeltetés a lehető legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb, fenntartható technológiákkal valósulhasson meg. A higiéniai papírtermékeikhez felelős erdőgazdálkodásból származó cellulóz alapanyagot használnak fel. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy a következő években a környezetkímélőbb megoldások alkalmazására évente 50 millió forintot tervez költeni a Vajda-Papír. Raktárvezető - Budapest | Vajda Papír. Kiemelte, hogy a dunaföldvári gyár első ütemű fejlesztésénél is szempont volt az energiatakarékos megoldások alkalmazása, a környezet védelme, de a legutóbbi kötvénykibocsátásból finanszírozott második ütem ennél is zöldebb megoldásokat eredményez.