Metaforái ironikusak. Látásmódja rendkívül groteszk. Teljesen ellentétes minőségeket kombinál: tragikus és komikus elemek is vannak a műben. A tragikum mindig iróniával párosul, a borzalmaknak pedig vannak komikus, nevetséges vonásaik is. A groteszk helyzetekben érzékelhető komikum azonban nem az a fajta komikum, amely felszabadult nevetést vált ki az emberből. Inkább viszolygunk, iszonyodunk, borzadunk közben. Például ahogy Kafka aprólékos realizmussal leírja, milyen lett Gregor – páncélszerű hát, ízelt has, kapálózó lábak – önkéntelen undort érzünk. A mű első mondatában elhangzik egy értékítélet: Kafka "szörnyű"-nek nevezi Gregor átváltozását (" szörnyű féreggé változva "). Ebben az értékítéletben az embernek a férgekhez, rovarokhoz fűződő ősi viszonya, hozzájuk tapadó szorongása, félelme nyilvánul meg. Valamiért irtózunk tőlük, viszolygással töltenek el minket. A féreggé vált Gregor azonban továbbra is emberi környezetben marad, és a két össze nem illő dolog összekapcsolása (ahogy rovarként fekszik az ágyában), elég groteszk képet eredményez.
1. Az egyik értelmezés szerint Gregor agyonhajszolt, a végletekig kizsigerelt életmódja bosszulja meg magát: örömtelen élet, rohanás, kevés alvás, kiszolgáltatottság a munkahelyen, megalázások, igazságtalan vádak, zsarolhatóság… Mindezek közül az alvást szokták kiemelni. A szövegben több utalás is van az alvásra, illetve az alváshiányra. Rovarként Gregor jellemzően a kanapé alá bújva piheni ki fáradalmait, de van, hogy szorongása miatt nem tud aludni. A mű elején a narrátor megemlíti, hogy Gregor utazó ügynökként soha nem tudta rendesen kialudni magát, mert hajnali 4 órakor kellett kelnie, és az alváshiány-motívum visszatér a novella vége felé is, amikor Gregor egészsége leromlik és már egyáltalán nem tud aludni. Az alvás és az alváshiány domináns szerepe miatt voltak elemzők, akik felvetették, hogy Gregor azért változott rovarrá, mert nem aludt eleget. Azaz átváltozása büntetés egészségtelen, jellegtelen, önfeladó életmódja miatt. 2. Egy másik értelmezés szerint Gregor átváltozása a világból való kivonulás, egyfajta lázadás az egyforma, monoton hétköznapi élet ellen.
Az előző hét legnagyobb visszhangot kiváltó híre volt, hogy a Hertha Berlin menesztette Petry Zsolt kapusedzőt, aki a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában fejtette ki véleményét a migrációról és arról, hogy egy profi sportolónak feladata-e, hogy társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon. Az eset után a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megkereste Petryt, aki a lapnak azt mondta: sajnálja a történteket, úgy véli, a német sajtóban a mondatait rosszul fordították le és részben kiragadták azokat a szövegkörnyezetükből, ami félreértésekhez vezetett. Petry szerint a Magyar Nemzet egyeztetés nélkül megváltoztatta az interjú szövegét, például kihagyták belőle azt a mondatát, miszerint "nagyon is el tudja képzelni, hogy egy gyermek nagyon boldogan nőhet fel egy homoszexuális családban". Petry azt is elmondta, hogy Magyarországon Gulácsi Péter szivárványcsaládok melletti kiállását erősen kritizálták, és szerinte sok elfogadhatatlan megjegyzést is kapott. "Igyekeztem világossá tenni, hogy mindenki, akárcsak Péter, szabadon kifejtheti a véleményét.
Ez végképp tisztázná, mi is Petry Zsolt véleménye a szóban forgó dolgokról. Ennek szövegét Petry Zsolt érdekében nem kívánják nyilvánosságra hozni. A Magyar Nemzet a maga részéről lezárta az ügyet. Sajnálatosnak tartja, hogy Petry Zsoltot felmentette a Hertha BSC. Mindenki úgy értelmezi a történteket, ahogy akarja, a lényeg mégis az, hogy egy kiváló labdarúgó-szakember, egy kapusedző a véleménye miatt vesztette el az állását - zárta a véleményét a lap. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.