Gótika és reneszánsz Magyarországon a 15. században A 15. század magyarországi művészetét két uralkodó alapján szokás korszakolni. Ez a megnevezés, tehát a század első harmadát jelölő, és a 14. század végét is magába foglaló Zsigmond-kor, illetve a század második felét jelölő Mátyás-kor mutatja, hogy a művészeti jelenségek elválaszthatatlanok az uralkodói környezettől. A magyarországi művészettörténetben ez az elnevezési mód a barokk kezdetéig általános, hiszen ugyanígy beszélünk Árpád-kori és Anjou-kori művészetről is, vagy a reneszánsz esetében a Jagelló-korról. Reneszánsz épületek magyarországon. E történeti kormeghatározásnak az az előnye, hogy tisztán kronológiai jellegű, és nem hord magában stílusmegjelölést. Ez azért is fontos, mert elsősorban a század második felében jellegzetesen két stílus párhuzamos együttélését tapasztaljuk, a gótikáét és a reneszánszét. Ennek jegyében beszélünk Mátyás-kori reneszánsz művészetről, amely elsősorban az udvari környezetben, itáliai mintára létrejött reneszánsz műveket foglalja magában, de emellett, elsősorban a városok művészetére vonatkozóan inkább, későgótikát szokás mondani.
Zsigmond európai jelenlétével jól párhuzamba állítható a magyarországi művészet sokrétegű stílusigazodása. Az 1410-es években félkészen földbe került, úgynevezett budavári szoborlelet anyaga bécsi (Großlombingi mester) és burgundiai hatásokat, illetve műhelyek jelenlétét mutatja. A garamszentbenedeki bencés templom kiemelkedő kvalitású főoltárképe, Kolozsvári Tamás műve, elsősorban az 1400 körüli lágy stílusprágai festészetének hatását mutatja. A siklósi Ágoston-rendi templomszentélyének nemrég restaurált, nagyszabású freskóciklusa pedig északitáliai kapcsolatokat mutat. Ide tartozik még az is, hogy a Zsigmond halála és Hunyadi Mátyás trónra lépése között eltelt húsz év sem múlt el nyomtalanul. Művészettörténet - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A század legnagyobb szabású várkastélya, a Vajdahunyadvár a közép-európai későgótikus világi építészet egyik meghatározó emléke, Suki Benedek kelyhe pedig a korszak ötvösművészetének kiemelkedő alkotása. Zsigmond korában ugyanakkor az itáliai udvari kultúra hatásával is számolni lehet, és ennek oka részben az, hogy Zsigmond maga személyesen is megismerkedhetett ezekkel az udvarokkal.
1433-ban Itáliában járt, és nem csak Rómában, hanem Sienában is hosszabb időt töltött el ekkor. Itáliai mintára maga mellé fogadott hadvezére, Ozorai Pipó, azaz Pippo Spano, aki Firenzében az egyik legjelentősebb teológus és humanista körnek, az Ambrogio Traversarikamalduliszerzetes által vezetett körnek volt a támogatója, s többek között ő bízta meg Brunelleschit a Santa Maria degli Angeli templom építésével-, és hívta valószínűleg Magyarországra Masolinót. Magyar reneszánsz - SuliHáló.hu. Azt a Masolinót, aki firenzei munkáját leszámítva, a Masaccióval közösen díszített Brancacci-kápolnán kívül, valóban elsősorban udvari művésznek számított. Szintén Zsigmond magyarországi udvarának volt hosszú évekig vendége egy kiváló itáliai humanista, Pier Paolo Vergerio, akinek aztán Vitéz János lett legkiemelkedőbb tanítványa. Ez is jelzi, hogy noha a Zsigmond-kori művészet jellegzetesen gótikus stílusú, ettől függetlenül, a Mátyás-kor humanistáinak első generációja ekkor ismerkedik meg az itáliai újításokkal. Hunyadi János is Zsigmond katonájaként jutott el Milánóba.
A Mátyás-korban karrierjüket kezdő főurak és a felső papság körében ugyanakkor éppen a század legvégén, és a 16. század első évtizedeiben jelenik meg az itáliai stílus. Kisebb, helyi központok alakulnak ki, például Bakócz Tamás révén Esztergomban, Szatmári György révén Pécsett, vagy a Báthoryak révén Nyírbátorban. A reneszánsz stílusjelenségek forrása azonban ekkor már nem csak közvetlenül itáliai, mint a Bakócz-kápolna esetében, és nem is feltétlenül a budai udvar közvetítésével kell számolnunk. A felvidéki városok építkezésében megjelenő reneszánsz motívumok, mint a bártfai városházán például, már a Közép-Európában általánosan terjedő reneszánsz stílus visszahatásaként jelentkeznek. A Magyarország-szerte elterjedő stílust elsősorban a faragványok képviselik: a tabernákulumok és síremlékek nagy száma azt mutatja, hogy a Jagelló-korra, a gótika folyamatos továbbélése mellett, egyfajta művészeti köznyelv kialakulásáról beszélhetünk a reneszánsszal kapcsolatban. A későgótikus építészet legmodernebb technikai megoldásai viszont szintén a Jagelló-kori magyarországi művészet részét képezik.
Nos, Bruckner ezek közül nem egyet választott, hanem mindet egyszerre. Felvetődik a kérdés, hogy mindez hogyan fér össze, illetve nem hat-e túlzsúfoltnak a cselekmény, de szó sincs róla. A rendező biztos kézzel dirigál, remekül használja az arányokat és fenntartja a figyelmet. Tény, hogy ez a fajta stílus nem mindenki tetszését fogja elnyerni, az Éjszaka a házban nem faltól-falig horror. Legalább annyi krimi és drámai elem is található benne, persze ez nem feltétlenül baj. Így is képes hangulatos lenni, Bruckner pazar érzékkel teremt nyomasztó atmoszférát, az a kevés ijesztő jelenet pedig nem hat elcsépeltnek, sőt, helyenként szépen össze fogunk rezzenni. A másik nagy erény a misztikum. A főhőssel egyetemben mi nézők is a ködben járunk, fogalmunk sincs mi történik, mit akarhat a szellem, vagy egyáltalán szellemmel állunk-e szemben, nem csak Beth darabokra hulló életének vízióit látjuk megelevenedni. Bruckner remekül képes összemosni a határokat álom és valóság közt, így kreálva egy olyan élményt, mely jó értelemben zavarja össze a gondolatainkat.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Éjszaka a házban. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Éjszaka a házban (The Night House) 2020-as amerikai film A film moziplakátja Rendező David Bruckner Producer David S. Goyer Keith Levine John Zois Műfaj thrillerfilm Forgatókönyvíró Ben Collins Luke Piotrowski Főszerepben Rebecca Hall Sarah Goldberg Stacy Martin Evan Jonigkeit Vondie Curtis-Hall Zene Ben Lovett Operatőr Elisha Christian Vágó David Marks Gyártás Gyártó Anton Phantom Four Films Ország Nyelv angol Játékidő 110 perc [1] Forgalmazás Forgalmazó Searchlight Pictures Fórum Hungary Bemutató 2020. január 24. ( Sundance Filmfesztivál) 2021. augusztus 20. 2021. szeptember 23. Korhatár További információk IMDb Az Éjszaka a házban (eredeti cím: The Night House) 2020 -as amerikai horrorfilm, amelyet David Bruckner rendezett, Ben Collins és Luke Piotrowski eredeti forgatókönyve alapján. A főszerepet Rebecca Hall, Sarah Goldberg, Evan Jonigkeit, Stacy Martin és Vondie Curtis-Hall alakítja.
Az elengedés horrorja Frissítve 2021. szeptember 23. 11:54 Publikálva 2021. 09:13 David Bruckner horrorfilmnek álcázott drámája a gyászon és az elengedésre való képtelenségen elmélkedik vaskos atmoszférával és a végletekig húzott feszültséggel. Erről van szó Beth (Rebecca Hall) férje, Owen öngyilkos lett. Búcsúlevelében azt ígérte feleségének, hogy most már biztonságban lesz. De nem úgy tűnik: a tóparti házban egyedül maradt nőt váratlanul bekapcsoló rádiók, furcsa zajok és egy egyre viszketőbb érzés ébreszti fel éjszakánként, hogy a férje talán még mindig ott van vele. És ha ez nem lenne elég, a nő egyre több olyan bizonyítékot talál arra, hogy Owen valószínűleg kettős életet élt. Ezért jó Hogy David Bruckner új utakat keres a horror zsánerében, az már első rendezése óta egyértelmű volt: A jel három különböző szemszögből mutat be egy furcsa apokalipszist, a V/H/S és a Southbound kiváló antológiafilmek néhány felejthetetlen szegmenssel, A rítust pedig feltétlenül csekkoljátok a Netflixen, ugyanis alaposan megkavarja az "eltévedtünk az erdőben" sztorit.