A Zimmer-háztól megszokott osztinátók (melyek önállóan alkalmazva már legalább hat-hét éve idejétmúlt hatásfokozók) ebben a zenében megdöbbentően tömény adagban érkeznek, ráadásul Jackman semmi egyedi vonást nem vitt beléjük, sőt gyakorlatilag témaként használja ezeket. G i joe megtorlás videa. Kifejezetten taszító jelleget ölt például a "Lady in Red", a "Friendly Fire", a "Making Things Go Boom" (mely egyébként különösen hallójárat-próbáló tétel) esetében, de gyakorlatilag mindenhol ott van, ha nem vonósok formájában, akkor szintis vibrálásként ("Scare Tactics"). Ez a fajta osztinátóalkalmazás szimplán zeneszerzői igénytelenség, az a munka, amikor már minimális kreativitást sem rak bele a komponista. Nyilván nem kell a világot megváltani egy ilyen film aláfestése esetében, de a tü-tü-tü-tü-tü-tü-tűűűű mint ritmus, negyven percen keresztül orrba-szájba nyomva elképesztően kevés. S ha ehhez hozzáteszem, hogy pillanatokra ugyan, de felsejlik a score-ban, hogy lenne itt más és több is a szerzőben, akkor tényleg egy nagy kérdőjel, hogy miként lehet valaki ennyire megúszós.
Erős túlzással főtémának nevezhetjük azt a dallamot, amelyet a "Prologue"-ban hallhatunk, ez a kéthangos semmiség szinte minden Remote Control-zene része már vagy húsz éve, arra viszont nehéz magyarázatot találni, hogy Jackman egy ilyet hogy tehetett meg főbb motívumnak, szerencsére túlzásba viszont nem viszi. G.I. Joe - Megtorlás | KulturCafe.hu. A sztoriban egy terjedelmesebb szál köthető Ázsiához, ázsiai karakterekhez, és ez a zenében is megjelenik sablonos dobos megoldások formájában, nagyjából azok az anyagok lehetnek, amelyek a "Kung Fu Pandá"-hoz nem kellettek, bár kétségtelen, ezek az album jobb pillanatait rejtik. Az "Arashikage"-ban főként a dobok és a távol-keleti ritmusok emelik a színvonalat, a kissé visszafogottabb "Storm Shadow"-t pedig a népzenei fúvósok epizódszerepe menti meg. Az ilyen keleties fűszerezésű trackek közül pedig a "Bad Dojo" a legkiemelkedőbb, és itt tulajdonképpen érezhető, hogy mi lett volna a koncepciója Jackmannek ezzel az elektroszimfonikus, rockos, keleti hangulattal megbolondított stílussal - ha végig hasonlót hallanánk, nem panaszkodhatnánk.
Az első G. I. Joe mozi nagy port kavart, bár utólag be kell látnunk, hogy nagyon nem volt erős. A folytatással pontosan ugyanez a helyzet. A mozikban mindkettő jól teljesített, sokak gyerekkorát határozták meg a G. Joe rajzfilmek, vagy a figurák. G.I. Joe - Megtorlás filmkritika | Game Channel. Én meg úgy voltam vele, hogy ha egyszer már az első rész felkerült ide, akkor a Megtorlás alcímen futó második részt is feltehetnénk. Így hát, leültem és megnéztem a Megtorlást, ami ott vette fel a fonalat, ahol abba hagytuk az els ő rés szel 2009-ben. A Joe-k éppen az ügyeletes gonosz, Észak-Korea földjén tisztítják meg a világot a rosszfiúktól. Ezalatt a megmaradt Kobrák a visszavágást tervezgetik. Egyébként tervük ötletes, kifinomult – az akciókon túl ez volt, ami még tetszett az alkotásban – és egy csapásra elsöpri a Joe-kat a föld színéről, sőt még a hírnevüket is sárba tiporja. A Kobrák sikeresen végrehajtják a nagyszabású bosszúhadjáratot, aminek eredményeként a Joe-kból alig maroknyian maradnak. A már vezető rangban szolgáló Duke sebesen kikerült a filmsorozatból.
Az említett címekből is látható, hogy elég sok animációs filmnél munkálkodik egyfajta John Powell-pótlóként, bár tehetségét tekintve jóval elmarad kollégájától. Gi joe megtorlas . Ám hiába a szerényebb tálentum és az eléggé soványka eddigi teljesítmény, a hollywoodi producerek körében elért népszerűsége okán a jövője továbbra is biztosított, hiszen például pont Powellt fogja helyettesíteni Paul Greengrass ősszel bemutatásra kerülő "Phillips kapitány"-ában, illetve Amerika kapitány 2014-es igazságosztásához is ő szolgáltat majd aláfestést - itt egyébként szintén Silvestrit váltotta. Azt talán leszögezhetjük, hogy egy ilyen film, mint a második G. Joe-mozi egy modern, ütős, döntően elektronikus és rockos megoldásokra épülő score-t kíván, ezt a stílust pedig hozza is Jackman, tehát ebbe belekötni értelmetlen, hiszen nem a Londoni Szimfonikus Zenekar minőségi játékára van itt szükség. Vagyis a rengeteg elektronikus sample, a különböző stílusú gitárok, a töméntelen mennyiségű dob(effekt) és a szerényen meghúzódó szimfonikusok jó választás volt Joe-ékhoz.
Tatum kiírása azonban nem tűnt jó ötletnek, hiszen a színész időközben elindult a sztárrá válás útján, így a második epizód idején már egy húzónév is lehetett volna - ezt egyébként úgy hidalták át a készítők, hogy az arca és a neve jóval hangsúlyosabban jelent meg a plakátokon, mint a szerepe indokolta volna. Hasonló karakter várt Bruce Willisre is, aki gyakorlatilag a "Született feleségek"-ben nem vállalt még szerepet az elmúlt időben, és itt is csak úgy elvan a vásznon, jelenlétének nincs sok értelme, de legalább a film egyetlen hatásos poénja neki jutott. Xpress. G.I. Joe - Megtorlás. A premier dátumát 2012 nyaráról 2013 márciusára tolták, ami nem sok jóval kecsegtetett, ráadásul a Paramount 2012-ben egy csomó pénzt már beleölt a film reklámozásába is. Egyes hírek szerint pótforgatásra volt szükség, mivel néhány jelenet finoman szólva sem sült el jól, de sokan azt sejtették a háttérben, hogy az időközben népszerűvé váló Tatum jeleneteit kellett kibővíteni, noha ennek a film ismeretében kicsi az esélye, merthogy jelenete így sincs sok.
2017. máj 9. 3:10 Bud Spencer Rómában találkozott a magyar hangjával Budapest — A Bud Spencer, Terrence Hill pofonosztó páros klasszikus filmjei ma is generációk kedvencei, amelyekhez a kimagasló színészeken kívül a szinkronszínészek ikonikus hangja is bőven hozzájárult. A duó rajongói kívülről tudják a filmek aranyköpéseit, s természetesen Piedone minden poénjához a feledhetetlen Bujtor István (†67) hangja társul – akinek életét eleveníti fel a Blikk e heti sorozata. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmából a színészt az a megtiszteltetés érte, hogy személyesen is találkozhatott Buddal. A Dunántúli Napló 1986-os riportja híven elevenítette fel, ahogy egy közönségtalálkozón Bujtor elmesélte az ominózus találkozást. Bujtor külsőleg is hasonlított Spencerre, ez is hozzátett a filmjei sikeréhez – Mire kézhez kaptam a diplomát, már hat filmszerep volt a hátam mögött. (... ) Az előbbi film forgatása közben eljutottam Olaszországba, ahol megismerkedtem Bud Spencerrel. Elmondtam neki, hogy én vagyok a magyar szinkronizálója.
Ő szinkronizálta Bud Spencer filmjeit is. Alkati hasonlóságuk adta az ötletet a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakjához, akit A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, a Hamis a baba, valamint a Zsaruvér és csigavér című filmekben keltett életre. A "bunyós" filmsorozat igazi magyar specialitás volt, amelyben a háttérbe tolt, de szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpinek nemcsak a bűnözőkkel, hanem mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével is meg kellett küzdenie. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (ezt a filmet már rendezte is) céget alapított és "összekalapozta" a szükséges pénzt. Az Ötvös Csöpi-sorozat darabjai igazi közönségfilmek, itthon több mint egymillió nézőjük volt és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. Nem véletlen, hogy helyszínnek a Balatont és környékét választotta, mert így "becsempészhette" alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást, amelyet nem is akármilyen szinten űzött: hatszoros magyar bajnoknak mondhatta magát.
75 éves Bozai József, a filmstáblisták magyar hangja - YouTube