A 2021. január 28-ia Magyar Közlöny 13. számában megjelent a Kormány 20/2021. (I. 28. ) rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, mely 2021. február 1-jén lép hatályba. Első alkalommal a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni az alábbi szabályokat. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2021. Szakmai minimálbér 2011 edition. február 1-jétől havibér alkalmazása esetén 167 400 forint, hetibér alkalmazása esetén 38 490 forint, napibér alkalmazása esetén 7700 forint, órabér alkalmazása esetén 963 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2021. február 1-jétől havibér alkalmazása esetén 219 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 50 350 forint, napibér alkalmazása esetén 10 070 forint, órabér alkalmazása esetén 1259 forint.
A bruttó havi minimálbér teljes munkaidőben foglalkoztattak részére: havi: 167. 400 Ft heti: 38. 490 Ft napi: 7. 700 Ft óra: 963 Ft A bruttó garantált bérminimum a minimum középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak részére: havi: 219. 000 Ft heti: 50. 350 Ft napi: 10. 070 Ft óra: 1. 259 Ft
A minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik 2022 januártól. Ennek következtében több támogatás, juttatás, kedvezmény összege is emelkedni fog. A munkáltatók megfelelő ellentételezését éves szinten több adócsökkentés szolgálhatja, amelyekből származó megtakarítást a munkáltatók a béremelésre fordíthatják. Ennek mértékének pontos meghatározására azonban még várni kell! A teljes hírlevelet lentebb olvashatja. 2022.01.01-től hatályos minimálbért, illetve garantált bérminimumot tartalmazó rendelet - Magyar Vendéglátók Ipartestülete. Kapcsolódó anyag Jogi hírlevél 2021/01.
Köln, a középkori Németország legnagyobb városa. ("Chronica van der hilligen stat van Cöllen. 1499") A legnagyobb német városok ezen felsorolása áttekintést nyújt azokról a legnépesebb városokról, amelyek a kortárs német területen voltak az egyedi statisztikák idején. Német városok - Németország térképe. A 19. század iparosodása, különösen a kezdetektől és az 1871-es egyesülés óta, Németországban az urbanizációt a nagyrészt urbanizált társadalomba hozta. Az alábbi táblázatok a német városok 1700–2000 közötti történelmi népesedési adatait mutatják be az adott terület szerint. Ugyancsak felsorolásra kerül az a magasabb szintű közigazgatási egység (állam, ország, királyság, tartomány, körzet), amelyhez a város az adott évben tartozott. A következő történelmi és jelenlegi német állami struktúrákat vették figyelembe: Szent Római Birodalom (962–1806) Német Szövetség (1815–1866) Német Birodalom (1871-1949) Német Demokratikus Köztársaság (1949–1990) Németországi Szövetségi Köztársaság (1949-től) Németország nagyobb városainak listája aktuális információkat tartalmaz.
Körülbelül XV. Század. Két városrész van Németországban, amelyek mindegyike önmagában Németország szövetségi államát ( Bundesland) alkotja: Berlin és Hamburg. Az agglomeráció néhány korábbi önkormányzata, amelyek korábban függetlenek voltak, mostanra integrálódtak ezekbe a városokba és városrészeket alkotnak. Ezek a közösségek mind a városi önkormányzat ( Stadtgemeinde), mind a körzet ( Kreis), mind a szövetségi állam ( Bundesland) hatáskörével rendelkeznek. Ez a két hivatalos szervezet tehát: Berlin tartomány ( Berlin tartomány) Hamburg szabad és hanzaváros ( freie und Hansestadt Hamburg) Történelmileg Bréma és Hamburg nagy hagyományokkal rendelkezik, mint "szabad város" és hanzaváros. Német városok listája 1945–1989. Berlin a második világháborúig soha nem volt szabad város, de Berlin Brandenburg - Poroszország része volt. Bréma tartomány szintén különleges történelmi eset: két várost foglal magában, amelyek két földrajzilag elkülönülő részt alkotnak. Hivatalos neve Bréma szabad hanzaváros ( freie Hansestadt Bremen): Bréma városa ( Stadtgemeinde Bremen) Bremerhaven városi önkormányzat ( Stadtgemeinde Bremerhaven) A többi szövetségi állam városrészei A "más" szövetségi államok és a városállamok megkülönböztetésére néha "Flächenstaaten" -nek, "felszíni államoknak" hívják őket.
↑ a és b Aachent is beleértve, lásd az alábbi megjegyzést erről a témáról. ↑ A két német városállamnak ez az egyedülálló közösségi státusza némileg hasonlít Párizséhoz, amely egyben önkormányzat és megyék is, bár Franciaországban a megyék nem szövetségi szervezetek. ↑ Göttingen azóta a főváros 1 st január 1964-ben A kerület Göttingen, de még mindig címet viselő "szabad város" ( Freie Stadt). ↑ Hannovert azóta autonómnak tekintik 1 st November 2001-ben ha lett a székhelye a régió Hannover ( Region Hannover), amely már nem egy normális kerületben, de ahol a város további hatásköröket, hogy más települések a régióban nincs. ↑ Aachent azóta autonómnak tekintik 2009. Városok listája Németország: nagyvárosban, kis falvak és a szórakoztató attrakciók a német. október 21 ahol az Aachen városi régió székhelye lett ( Städteregion Aachen), amely már nem normális kerület, de ahol a város további hatáskörökkel rendelkezik, amelyek a városi régió többi önkormányzatának nincsenek. Kapcsolódó cikk Németországi járások listája Németországi portál
3, 187, 470 1 403 300 751 967 607 655 524 728 Észak-Rajna-Vesztfália 491 380 467 966 436 491 424 065 Hesse 420 909 413, 528 Württemberg-Baden 385 266 356, 408 354, 955 325, 846 312 338 Gelsenkirchen 265 793 250, 188 Bochum 246, 477 236, 326 Szász-Anhalt 1975 Az 1975 -ös népességi adatok becslések. Német városok listája videa. Állam/kerület Berlin 1 3 083 011 1 717 383 1, 314, 865 1 013 771 677 568 664 336 636, 157 630 609 600, 421 Baden-Württemberg 591 635 572 969 566 630 552 955 Alsó-Szászország 509 331 499 060 414 842 405 369 322 584 Bielefeld 316 058 Mannheim 314 086 1: Kelet -Berlin (1 098 174) és Nyugat -Berlin (1 984 837) 2000 A 2000. évre vonatkozó népességszámok becslések. 3 382 169 1 715 392 1 210 223 962 884 646 550 595, 243 588, 994 583, 874 569 364 539, 403 515 001 514 915 493, 208 488 400 477 807 391, 147 366 434 321, 758 306, 729 302 247 2015 A több mint 50 000 lakosú németországi városok térképe 2014 A 2015 -ös népességi adatok becslések. 3, 520, 031 1 787 408 1 450 381 1 060 582 732 688 623, 738 612, 178 586, 181 582, 624 560 472 557 464 543 825 532, 163 509, 975 491 231 364 742 350 046 333 090 318, 809 Münster 310, 039 Hivatkozások Eberhard Isenmann: Die deutsche Stadt im Spätmittelalter, 1250–1500: Stadtgestalt, Recht, Stadtregiment, Kirche, Gesellschaft, Wirtschaft.
A német városjoggal rendelkező európai városok listája. A német városi joggal rendelkező városok listája - List of towns with German town law - abcdef.wiki. A törvény megadásának éve szerepel, ha ismert. Schleswig -törvény Németül: Schleswiger Recht) Schleswig Lübecki törvény ( Lübisches Recht) Klaipėda ( Memel), 1258 Braniewo ( Braunsberg), 1254 Elbląg ( Elbing), 1237 Gdańsk ( Danzig), 1240 Hamburg, kb. 1190 Kołobrzeg ( Kolberg), 1255 Koszalin ( Köslin), 1266 Lübeck, 1143 Rostock, 1218 Słupsk ( Stolp), 1265 Stralsund, 1234 Rigai jog ( Rigaer Recht) Riga és számos más Livóniai város Schwerin-Parchim törvény ( Schweriner und Parchimer Recht) Parchim, 1225 Schwerin, 1160 Stendális törvény ( Stendaler Recht) Stendal, kb.