Film 2008. november 26. 16:40, szerda Ötvös Tibor A legújabb fejlemények szerint a Legenda vagyok második része az eddigi hírekkel ellentétben mégsem az előzményeket, hanem az első rész utáni eseményeket mutatja be. Eddig úgy volt, hogy a nagysikerű Legenda vagyok második része azt az időszakot mutatja be, amit flashbackekben már nagyjából láthattunk az első részben: Neville próbálja megmenteni a világ - de főleg New York - lakosságát a pusztító vírustól, ám kudarcot vall. Ennek még értelme is volt, hiszen a Legenda vagyok egyértelműen Smithre épült, aki a mozis verzió szerint a film végén feláldozza magát. Igen ám, csakhogy kiderült, hogy létezik egy alternatív befejezés, melyben Neville nem hal meg, hanem együtt kel útra új "családjával" további túlélők után kutatva. Sokakban már ekkor felmerült a gyanú, miszerint a Warner végül ezen a vonalon halad tovább és talán nem is tévedtek nagyot. Egy belsős e-mail szerint ugyanis az eddigi sztorit kidobták és végül mégis folytatás és nem előzményfilm lesz a Legenda vagyok 2.
Elismerően nyilatkozott róla például a híres író, Stephen King is: " Az olyan könyvek, mint a legenda vagyok, inspirációt jelentettek számomra. " Egy másik elismert író, Dean Koontz is pozitívan vélekedett a műről: A legokosabb és leghúsbavágóbb vámpírtörténet a Dracula óta. Magyarul [ szerkesztés] Legenda vagyok; ford. Kamper Gergely; Aranytoll, Szeged, 2008 Adaptációk [ szerkesztés] Képregény-adaptációk [ szerkesztés] A könyvből több könyvadaptáció is készült: 1991 -ben az Eclipse Comics adott ki egy ötrészes mini-képregénysorozatot ami a könyvön alapult. Címe: Richard Matheson's I Am Legend. Fő készítői Steve Niles és Elman Brown. [1] 2007 -ben jelent meg az I Am Legend: Awakening amelyet a San Diego Comic Con adott ki. [2] Filmadaptációk [ szerkesztés] A könyv első filmadaptációja 1964-ben jelent meg The Last Men on Earth (Az utolsó ember a földön) címmel. Ubaldo Ragona és Sidney Salkow filmjében Vincent Price alakította Dr. Robert Neville-t. 1971-ben jelent meg egy másik filmadaptáció Az Omega ember (The Omega Man) címmel.
Ezzel párhuzamosan építettem ki az Építők utánpótláscsapatát, amelyből szinte mindannyian a mai napig itt vannak a sportágban, és eredményes vitorlázók lettek. Csak néhány nevet felsorolnék a teljesség igénye nélkül: Tenke Tibor, Fundák Gyuri, Zalai Gábor, Zentai István, Czittel Lajos. Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy ezek a fiúk itt vannak velünk, és a mai napig megszállottjai ennek az életmódnak, e csodálatos sportágnak. Bevallom változatos, eseményekben gazdag életünk volt, a következő hívószavakkal: Építők, Spartacus, MAFC, MVSZ szövetségi kapitány. Emellett tanítottam az ELTE Tanárképző karán, testnevelő tanárokat képeztünk. Gyönyörű élet volt, évente több alkalommal egy-egy hetes tábort szervezetem és vezettem a tesis hallgatóknak, mellette pedig az MVSZ alkalmazásban voltam a válogatottkeret edzője, szövetségi kapitánya négy cikluson át. Aqua: Ez izgalmasan hangzik, de hogy kerültél külföldre? S. : Itthon rendezték a 470-es világbajnokságot, ami az utolsó kvalifikációs verseny volt a sidney-i olimpiára.
Aqua: Hetvenöt éves vagy, sikeres és mozgalmas életpálya áll mögötted. Milyen terveid vannak még, amiket akár családilag, akár szakmailag szeretnél megvalósítani? S. : Ha egyszer abbahagyom az edzői munkát, szeretnék újra vitorlázni valamilyen sportos hajóval, esetleg még versenyezni is… Ám a fő cél az lenne, hogy a saját kedvtelésemre akkor mehessek el sízni, amikor jó hó van. Nem voltam még Kanadában sem igazi porhósízésen, ezt is szeretném átélni. Vágyom arra, hogy ismét napi rendszerességgel bringázzak, kajakozzak, és mindezekkel olyan tempóban és olyan barátokkal kerülhessem meg a tavat, ami nekem is jólesik. Szeretném látni, hogy Soma fiam olyan eredményt ér el a vitorlázásban, ami méltó az adottságaihoz. Ebben őt szívesen segíteném, ha már a hazai Laser flottában erre nincs igény. A Balatont imádom, nincs olyan nap, hogy ne adnék hálát az Istennek azért, hogy itt élek. Ám szerintem vitorlázás szempontjából a Garda-tó a világ legideálisabb helyszíne – na nem versenyezni, hanem edzeni, hiszen én az erős szelet kedvelem.
A monetáris és fiskális politika kölcsönhatásba lép a gazdaság befolyásolásával A monetáris és fiskális politika fontos szempontja hogy egyik sem fordul elő vákuumban. Ehelyett a kettő együtt hat a gazdasági körülmények befolyásolására. A monetáris politika szempontjából az olyan központi bankoknak, mint a Fed, fel kell mérniük, hogy a fiskális politika hogyan befolyásolja a gazdaságot, hogy ennek megfelelően módosíthassák megközelítésüket. Ugyanezen a vonalon a A központi banki intézkedések gazdasági eredményei – nagyobb növekedés és / vagy magasabb infláció, szemben a lassabb növekedéssel és / vagy alacsonyabb inflációval – befolyásolhatják a döntéshozók adózási és kormányzati kiadásokra vonatkozó megközelítését. Például Európa, a régió adósságválsága miatt a kormányok fiskális övszigorításra kényszerültek, ami viszont hozzájárult az Európai Központi Bank rendkívül ösztönző politikájához. Hasonlóképpen, az Egyesült Államok központi bankja a kormányzati kiadások csökkenésével kapcsolatos aggodalmakat nevezte meg annak egyik okaként, hogy a kvantitatív lazító politika folytatását 2013 negyedik negyedévéig folytatta, még akkor is, ha sok befektető arra számított, hogy a QE mértékét csökkenti.
Amint a világjárvány idején megtapasztaltuk, ez a kapcsolat válság idején különösen erős. A krízis súlyosan érintette Európát, gazdasági károkat okozva, de a monetáris és a fiskális politika vállvetve igyekezett javítani a helyzeten. A közös fellépés sok embernek és vállalkozásnak segített átvészelni a válságot. A két politika együttműködésének hiányában kisebb lett volna a pozitív hatás. A monetáris és fiskális politika kölcsönhatásának módja szerepet játszik a gazdaság megfelelő állapotában. Ezért vitattuk meg kölcsönhatásukat a stratégiai felülvizsgálat részeként. Egyetlen monetáris politika, sok fiskális politika A gazdaság zökkenőmentes működéséhez a monetáris és a fiskális politikának szorosan együtt kell működnie. Ez nem mindig egyszerű – különösen mivel az euroövezetben egymástól függetlenül működnek. Az EKB az euroövezet 19 országában egységes monetáris politikát folytat, de az egyes országok nemzeti kormányzatai saját fiskális politikát irányítanak. A kettő szétválasztásának nyomós oka van.
"A közgazdasági tankönyvek és a különféle gazdasági modellek általában a költségvetési politikát gondolják az államháztartási hiány nagysága, a kormány kiadásai és bevételei közötti különbség alapján. " Amint azt a Federal Reserve Board Kormányzók, a fiskális politikai döntéseket a kongresszus és az adminisztráció határozza meg; a FED nem játszik szerepet a fiskális politika meghatározásában. Koppintson a képre a nagyításhoz Példa mindkettőre: Válasz a pénzügyi válságra A vezetéshez hasonlóan egy autó, mind a monetáris, mind a fiskális politika lehetőséget nyújt a gazdaság fékezésének felgyorsítására vagy szivattyúzására. A 2007 és 2009 között bekövetkezett pénzügyi válság – és az azt követő nagy recesszió – mind a Federal Reserve, mind az Egyesült Államok sokoldalú válaszát váltotta ki. kormány. Monetáris politika Emlékszik az említett eszközökre? Az első, nyílt piaci műveletek a Fed abi állampapírok vásárlása és eladása a nyílt piacon. Az értékpapírok vásárlása – az úgynevezett "lazítás" vagy "expanzív" monetáris politika – növeli a bankok által rendelkezésre álló hitelek tartalékalapjainak összegét, ami lefelé nyomást gyakorol a szövetségi alapok kamatára.
Észrevetted már, hogy sok hírforrás, pénzügyi újságíró és közgazdász úgy dobja körül a fiskális és monetáris politikát, hogy soha nem magyarázta meg őket? Mindig azt feltételezik, hogy tudni fogja, miről beszélnek, és hogy a különbség egyértelmű. De ez a legtöbb ember számára egyszerűen nem így van, ezért a dolgunk megkönnyítése érdekében mi mindent le fog teríteni az asztalra, és megmutatja a fiskális és monetáris politikát alkotó összetevőket. Mit csinál a monetáris politika és a fiskális politika? Gyors áttekintésként ezek a legfontosabb eszközök, amelyek befolyásolják a gazdasági tevékenységet – akár a növekedés visszaszorításában, akár a növekedés ösztönzésében. A fiskális és monetáris politika egyaránt felhasználható a gazdaság stabilizálásához válság idején, vagy a növekedés ösztönzéséhez, ha a gazdaság stagnál. Bár külön-külön is alkalmazhatók, a gazdaságra gyakorolt hatásuk együttes alkalmazása mellett a vállalkozások és a fogyasztók rendkívül erősek lehetnek. Általános szabályként a monetáris politikát egy központi bank irányítja, mivel a fiskális politikát általában a kormány jogszabályai határozzák meg.
/ p> A kormányzati politika hatással lehet a befektetéseire Az ideális befektetési stratégia kihangosító megközelítést foglal magában, amelyben a döntések a befektető időhorizontján és kockázattűrésen alapulnak. Ennek ellenére érdemes tisztában lenni mind a fiskális, mind a monetáris politika tendenciáival, tekintettel a pénzügyi tényezők mindkét tényező növekvő befolyására. A részvények és a kötvények árát minden eddiginél inkább az állam és a jegybank politikájának befektetői értelmezése, nem pedig a hagyományos, alapvető tényezők befolyásolják. Érdemes szemmel tartani a címsorokat, hogy teljes mértékben megértsük, miért teljesítenek a befektetéseitek úgy, ahogy vannak.