Mint később kiderült, ez volt az a pont, mely a film talán leggyengébb momentumát adta. Az a fránya CGI A Legenda vagyok 2007. december 14-én mutatkozott be a mozikban, és pár nap alatt visszahozta 150 millió költségvetése mintegy felét, ami nagyban köszönhető volt annak, hogy a film előzetesei a Harry Potter és a Főnix rendje mozifilm előtt voltak láthatók közvetlenül, valamint annak, hogy egyidejűleg megjelent a DC és a Vertigo közös képregénye, a I Am Legend: Awakening, valamint az I Am Legend: Survival című multiplayer játék is még az év októberében, mintegy felvezetésként a filmhez. A Legenda vagyok végül világszerte 585 millió dollárt termelt, amivel az év hatodik legnézettebb filmje lett, ám bármennyire is megvolt a lehetősége, hogy új hivatkozási alapot teremtsen a posztapokaliptikus zsánerben, a dolog végül a fertőzöttek CGI-ábrázolásán végleg elcsúszott. Pedig a lehetőség adott volt, mert a kritikusok nagy része ódákat zengett Will Smith alakításáról, egyesek " hipnotikus teljesítménynek " nevezték jelenlétét a vásznon.
James Lassiter executive producerként, míg Goldsman Greg Lessans-szal együtt a Weed Road Pictures producere lesz. A Legenda vagyok Richard Matheson 1954-es, azonos című regénye alapján készült, 2007-ben került a mozikba. A történet egy olyan világban játszódik, amelyet egy vírus pusztított el, kiirtva az emberiséget szinte az utolsó szálig. Az amerikai hadsereg virológusa, Robert Neville (Will Smith) az egyik utolsó élő ember, aki megmaradt. Neville-nek, akinek csak a kutyája és a próbababák nyújtanak társaságot, az ellenséges mutáns lényekkel szemben is meg kell védenie magát. Alice Braga, Charlie Tahan és Dash Mihok is szerepelt a filmben. Korábban már voltak olyan hírek, hogy egy új film közeledik a fejlesztéshez, bár nem volt világos, hogy milyen lesz ez az új változat. Will Smith még 2008-ban utalgatott egy lehetséges folytatásra, amelyet akkoriban előzményfilmnek gondoltak. Ha elkészül, akkor az elképzelés szerint Smith New Yorkból Washington D. C. -be indult volna, hogy egy utolsó harcot vívjon.
Elismerően nyilatkozott róla például a híres író, Stephen King is: " Az olyan könyvek, mint a legenda vagyok, inspirációt jelentettek számomra. " Egy másik elismert író, Dean Koontz is pozitívan vélekedett a műről: A legokosabb és leghúsbavágóbb vámpírtörténet a Dracula óta. Magyarul [ szerkesztés] Legenda vagyok; ford. Kamper Gergely; Aranytoll, Szeged, 2008 Adaptációk [ szerkesztés] Képregény-adaptációk [ szerkesztés] A könyvből több könyvadaptáció is készült: 1991 -ben az Eclipse Comics adott ki egy ötrészes mini-képregénysorozatot ami a könyvön alapult. Címe: Richard Matheson's I Am Legend. Fő készítői Steve Niles és Elman Brown. [1] 2007 -ben jelent meg az I Am Legend: Awakening amelyet a San Diego Comic Con adott ki. [2] Filmadaptációk [ szerkesztés] A könyv első filmadaptációja 1964-ben jelent meg The Last Men on Earth (Az utolsó ember a földön) címmel. Ubaldo Ragona és Sidney Salkow filmjében Vincent Price alakította Dr. Robert Neville-t. 1971-ben jelent meg egy másik filmadaptáció Az Omega ember (The Omega Man) címmel.
Hollywood-i akták sorozatunk 41. epizódjában Francis Lawrence filmje, a Legenda vagyok. Legenda vagyok (2007) Formálódó forgatókönyvek Az 1971-es Omega ember című – Matheson által leginkább utált – adaptáció után számos stúdió kereste meg – különösen a 90-es évek elején új életre kapó világvége-zsáner okán – a Warnert, hogy megvegye tőle a Legenda vagyok jogait, ám a stúdió minden esetben mereven elzárkózott az adás-vételtől. Az ok egyszerű: az 1970 óta birtoklott jogokkal komoly terveik voltak, melyek már az 1990-es évek elejétől formálódni kezdtek, ám csak 1995-ben fogtak bele az új filmes feldolgozás fejlesztésébe. A projekt persze ólomlábakon cammogott előre, mert egyszerűen nem találtak megfelelő írót egészen A sejt című film 2000-es premierjéig, melynek írója, Mark Protosevich végül vállalta, hogy új formába önti Matheson remekművét. Protosevich verziója meglepően hűen követte az eredeti művet, ugyanakkor belepakolt néhány a kor filmjeire jellemző motívumot – pl. drogfüggőség -, melyeknek látszólag kevés közük volt a történethez.
Richard Matheson Stephen King kedvenc írója volt. Az idehaza kevésbé ismert amerikai legenda 2013-ban hunyt el, de már 1954-ben megírta minden idők egyik legjobb, és a modern horror számára úttörő jelentőségű kisregényét. A Legenda vagyok című történet úgy tudta megújítani a vámpírtörténetek zsánerét, hogy azt házasította némi sci-fi felütéssel és ezáltal a tudománnyal, hozzáadta a világvége-toposzt, és még az éppen zajló hidegháborúra is reflektálni tudott alig száz oldalban. Nem csoda, ha műve Hollywood számára is vonzónak tűnt, és 1964-ben Vincent Price, majd 1970-ben Charlton Heston főszereplésével el is készült belőle egy-egy adaptáció. Matheson persze egyikkel sem volt elégedett, szerinte Hollywood azzal tudta volna leginkább megmutatni feltétlen rajongását a története iránt, ha képes abból egy szöveg- és történethű adaptációt készíteni. 2006-ban aztán erre tett újabb kíséreltet a jogokat birtokló Warner Bros., a végeredmény pedig 2007-ben egy hihetetlenül hangulatos és érdekes világot elénk táró feldolgozás lett, mely magában hordozta a potenciált, hogy az egyik legjobb világvége történetté váljon.
S. : A sízés mindig is része volt az életemnek: Veszprém, bakonyi sítúrák, iskolai síbajnokság Eplényben, TF-hallgatóként lengyelországi sízések a vizsgaidőszakban, sorolhatnám még a kellemes emlékeket. Amikor 1992 körül befejeztem a vitorlásválogatott melletti első időszakomat, bekapcsolódtam az ELTE Testnevelés Tanszékén a síoktatóképzésbe. Számomra a legfontosabb motiváció a sízés, a síoktatás mellett a rendkívül befogadó és egymást segítő baráti csapat volt. Emellett természetesen a tél, a hó és a hegyek szeretete is szerepet játszott. Ezek mind a mai napig is megvannak bennem, emiatt a sízés igazi hobbim és szerelmem. A nyolcvanas években az olimpiai szintű vitorlázás már kinőtte az idénysport jelleget, és a téli időszakban még a családi sízésekre sem jutott időm. Ősztől tavaszig heti 3-4 alkalommal kondiedzést tartottam a keretnek lehetőleg a szabadban, valamint heti kétszer beltéri kondiedzőtábort. Ehhez kapcsolódtak a téli vízi edzőtáborok az akkori Jugoszlávia, illetve Bulgária területén.
Másrészt a vége, ahogy feláldozza magát (ezt a spoilert már lelőtték előttem) ez sem az a tipikus befejezés. De ugye a pénz beszél, a készítők sem hülyék, tuti lesz Smith a 2. részben. pffff az volt az alternatív befejezés, h penge is ott fekszik a boncasztalon és éppen készül felboncolni a doki, mikor felébred (penge) és megcsapolja a dokit. én már az eredeti befejezésére sem emlékszem a penge 3-nak. :) Jeeeeeeeeeee, király vagy Smith! I AM LEGEND!!!! Jöhet a folytatás! Mi volt a Penge 3 alternatív befejezése? Én nem is hallottam még róla! Nekem az alternatív efejezéssel se lenne semmi bajom, ha a filmben nem mutatták volna hogy hogyan robbantják fel azt a hidat ameiken keresztül elhagyják egyébként tetszett mind a két megoldás. Mind1 mi lesz a második é várom. barii: Két befejezést forgattak le(a cikkíró is írta) a moziban is bemutatott változatban feláldozza magát smith, míg az alternatív Happy Enddel végződik és megjegyzem, hogy a regényben is az alternatív befejezés szerepel, amiben a zombik meglátják, hogy a zombicsaj meggyógyult és ezért nem bántják Smitht se.
(2003) 67-68. kötet: Sándor Mátyás I-II. (2003) 69. kötet: Párizs a XX. Században (2003) 70. kötet: Öt hét léghajón (2003) 71-72. kötet: Az acél elefánt I-II. (2004) 73. kötet: A Chancellor (2004) 74. kötet: Claudius Bombarnac (2004) 75. kötet: Az úszó város és más elbeszélések (2004) 76. kötet: Dráma Livóniában (2004) 77. kötet: Robinson bátya (2004) 78. kötet: Az új hazában (2005) 79. kötet: A Cynthia hajótöröttje/Világítótorony a világ végén (2005) 80. kötet: Verne, a technika álmodója (2005) Sorozatcím: Jules Verne összes művei Kiadó: Unikornis Kiadó Kiadás éve: 1997 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Széchenyi Nyomda Kft. ISBN: 9634272142 Kötés típusa: fűzött műbőr Terjedelem: 23322 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 12. 50cm, Magasság: 19. 50cm Kategória: Jules Gabriel Verne (ejtsd: zsül gabriel vern), (magyarosan: Verne Gyula) (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. Jules verne sorozat 1. március 24. ) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították.
A mai napig a sci-fi előfutárának tekintett Jules Verne számít a világ egyik legolvasottabb kalandregény írójának, csodálatos történetein generációk nőttek fel, és úgy fest, bár regényei számtalan kiadást megértek, de olyat, amire most a Hachette készül, eleddig egészen biztosan nem. A nagy Marvel és DC képregénysorozatokhoz hasonlóan előfizetéses formában, keménykötésben, illusztrált kiadásban lát majd napvilágot hamarosan Jules Verne teljes életműve, mely összességében 70 kötetet jelent. Az első két könyv most csak 990 Ft-ba kerül, majd ezt követően minden további kötet 2690 Ft-ért lesz megvásárolható, a széria pedig többek közt az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, és a Nemo kapitány című művekkel indul majd. A sorozatra ITT tudsz majd előfizetni. Jules Verne a kalandregény-szerzők koronázatlan királya. Jules Verne összes művei · Moly. Megérdemelten: regényeiben páratlan alapossággal ábrázolja az általa alkotott, tudományos felfedezésekkel és különös találmányokkal teli, inspiráló világokat: tengeralattjárókkal, műholddal, és számtalan, saját korában még nem létező felfedezéssel.
században 72% Jules Verne: Öt hét léghajón 84% Jules Verne: A Chancellor 87% Jules Verne: Az acél elefánt I-II. Jules Verne: Bombarnac Klaudius Jules Verne: Az úszó város 76% Jules Verne: Véres dráma Livóniában 82% Jules Verne: Robinson bátya Jules Verne: Az új hazában 72% Jules Verne: Nemo kapitány 85% Jules Verne: A Cynthia hajótöröttje / Világítótorony a világ végén Jules Verne: Kétévi vakáció 86% Jules Verne: Haza, Franciaországba / Gil Braltar Jules Verne: Senki fia Horváth Árpád: Verne, a technika álmodója
Jules Verne összes művei 1-80. - Jules Verne - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Teljes sorozat! Az utolsó kötetet Horváth Árpád írta Verne, a technika álmodója címmel. A kötetek 1997 és 2005 között jelentek meg. 1. kötet: A dunai hajós (1997) 2. kötet: A különös végrendelet (1997) 3. kötet: A Szahara tengere (1997) 4-5. kötet: Grant kapitány gyermekei I-II.
+ + 7 * Unikornis kiadói sorozat.
(1999) 32. kötet: Nemo kapitány (1999) 33. kötet: Az aranymeteor (2000) 34. kötet: Az aranyvulkán (2000) 35. kötet: A két Kip-Testvér/A jég birodalmában (2000) 36. kötet: Dráma Mexikóban…/Költemények (2000) 37. kötet: Várkastély a Kárpátokban (2000) 38. kötet: A fekete indiák (2000) 39. kötet: Antifer mester csodálatos kalandjai (2000) 40. kötet: Cetvadászok (2000) 41. kötet: Haza, Franciaországba! /Gil Braltar (2000) 42. kötet: Sztrogof Mihály (2000) 43. kötet: Thompson és társa (2000) 44. kötet: A zöld sugár (2000) 45. kötet: Clovis Dardentor (2001) 46. kötet: Storitz Vilmos (2001) 47. Jules verne sorozat magyarul. kötet: A Barsac-expedíció különös története (2001) 48. kötet: A tizenöt éves kapitány (2001) 49. kötet: A prémvadászok (2001) 50. kötet: Utazás Angliába és Skóciába, … (2001) 51. kötet: Kétévi vakáció (2001) 52-53. kötet: A Jonathan hajótöröttei I-II. (2002) 54. kötet: Martín Paz és más elbeszélések (2002) 55. kötet: Három orosz és három angol kalandjai (2002) 56. kötet: Város a levegőben (2002) 57. kötet: Nyolcvan nap alatt a Föld körül (2002) 58. kötet: Zakariás mester és más elbeszélések (2002) 59. kötet: A Robinsonok iskolája (2003) 60. kötet: Egy pap 1835-ben (2002) 61. kötet: Az úszó sziget (2003) 62. kötet: César Cascabel (2003) 63-64-65-66. kötet: A Föld felfedezése I-IV.
Bátor víziói és az emberi zsenialitásba vetett hite olyan világot teremtett, amely ma is elkápráztatja regényei olvasóit. Bár Vernét gyakran nevezik a sci-fi irodalom előfutárának H. G. Verne-sorozat. Wells-szel együtt, de ez csupán egy aprócska része annak a hihetetlen inspirációnak, melyet különböző tudományterületek és a popkultúra milliónyi szegmense merített a munkásságából. És az egészben a legszebb, hogy egy olyan végtelenül egyszerű emberről beszélünk, aki valóban semmi mást nem akart, csak mesélni, és aki bár messzi és egzotikus tájakról, kalandos és veszélyekkel teli utazásokról írt, valójában igazán messzire soha életében nem hagyta el Franciaországot. Verne életével ITT foglalkoztunk részletesen, míg egyik leghíresebb regénye, a Nemo kapitány születésének kulisszatitkaiba ITT kukkantottunk bele. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek