A Hotel Clark Budapest, a belváros szívében, közvetlenül a Duna part budai oldalán helyezkedik el, karnyújtásnyira a város emblematikus pontjától, a Lánchídtól. Lélegzetelállító panorámával és prémium kategóriás szolgáltatásokkal várja vendégeit. Központi elhelyezkedésének köszönhetően a szállodából a belváros bármely pontja könnyen megközelíthető. A szálloda 86 szobát kínál 6 különböző kategóriában. Az elegáns és nagyszabású közös terek a régi korok nagyszállóinak világát idézik meg, egyensúlyba hozva a klasszikus értékeket a modern dizájn esztétikájával. A szállodában egyedi panorámás, egész évben üzemelő tetőterasz, a'la carte bistro jellegű étterem, Dunára néző, panorámás fitnesz terem és finn szauna, illetve természetes fényű-, egyedi kialakítású tárgyalóterem exkluzív étkezővel várja a vendégeket. A hotel privát garázzsal és valet szolgáltatással is rendelkezik. Szállodavezető Lukács István Tulajdonos Unione-Clark Kft. Üzemeltető Union Clark Kft. Hotel Clark Budapest, 86 szoba 172 férőhely – SzállásToplista. Tagsági igazolvány száma 930
Hotel Clark Kitűnő budai lokációval és csodás dunai panorámával várja vendégeit a főváros egyik legújabb design szállodája a Hotel Clark Budapest. A csak felnőtteket fogadó-, 86 szobás butik szálloda a Lánchíd közvetlen szomszédságában, a Clark Ádám téren helyezkedik el, a Budai várnegyed lábánál. A kifinomult design-al megálmodott és 2018-ban megnyitott butik hotel szobái különböző kategóriában foglalhatóak, többségük csodás dunai kilátással rendelkezik, míg a legmagasabb kategóriájú szobák saját panoráma terasszal kerültek kialakításra. Hotel Clark - Tagjaink - Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. A szálloda egyedi szolgáltatásai között szerepel a legfelső emeleten található és egész évben üzemelő Leo Bar, ahol a remek ételekhez és koktélokhoz exkluzív budapesti panoráma párosul. Az autóval érkező vendégek számára elérhető a szálloda alsó szintjén kialakított mélygarázs. A szolgáltatások között szerepel a 24 órás fitness terem és szauna használat, valamint kozmetikai kezelések és masszázs szolgáltatás is elérhető, partnerünk, a Poppaea Day Spa együttműködésével.
Ez az ingatlanfejlesztő szíve joga. Csakhogy… Ha ennek a városnak ma volna olyan valóban felelős gazdája, mint a dualizmus idején a Közmunkák Tanácsa volt (amelynek köze sincs a tavaly sebtében felállított Fővárosi Közfejlesztések Tanácsához), ez a szálloda soha nem épülhetett volna fel. Addig semmiképpen, amíg ennek az egész területnek nem alkotják meg a pontos vízióját, ha már a korábbi javaslat egy évtizeddel ezelőtt kikerült a rendezési tervből. Abban még az szerepelt, hogy a Várkert Bazár vonalától a Szilágyi Dezső térig terjedő szakaszon levezetik a forgalmat a föld alá, megszüntetve ezzel a Fő utca és a Clark Ádám tér elviselhetetlen zsúfoltságát és szennyezettségét. Az így kialakuló sétálóutca természetes módon kötötte volna össze a Vároldalt a Duna-parttal. Ettől függetlenül egy ilyen jelentőségű telek beépítése előtt legalább a tér és a kapcsolódó területek közlekedési összefüggéseit, a szóba jöhető funkciókat, a Fő utca urbanisztikai problémáit, illetve a mára aszimmetrikussá vált térség építészeti kérdéseit meg kellett volna vizsgálni.
)Fotós: Bujnovszky Tamás
Az urbánusok témáikat a nagyvárosi élet, a városi ember életérzései, a "modern világ" köréből merítették, és általában szívesen használták a különböző modern irányzatok formakincsét is (újságuk a Szép Szó). A két csoport éles vitát folytatott egymással. Az urbánusok provincializmussal, vidékiességgel, szűklátókörüséggel vádolták a népieket, akik viszont hajlamosak voltak arra, hogy egyedül önmagukat tartsák az igazi magyarság képviselőinek, és azt vetették az urbánusok szemére, hogy kozmopoliták, lebecsülik a hazafiasságot, a nemzeti érzést. A harmadik nemzedék: a '30-as években a Nyugat támogatásával és elismerésével lépett színre a harmadik nemzedék. Nem hittek már abban, hogy a költő személyesen és közvetlenül beleszólhat a világ sorsának alakulásába. Irodalmat akartak, tisztán irodalmi eszközökkel. Csak néhány nevet említve: Jékely Zoltán, Vas István, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Szerb Antal, Örkény István, stb. Nincsenek kapcsolódó érettségi tételek.
A Nyugatnak nem volt egysége világnézeti arculata: a nyugatosokat sokkal inkább az fogta össze, amivel szembefordultak, amit megtagadtak. Az első nemzedék be olyan kiváló nagyságok tartoztak, mint Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Szomory Dezső; a kritikusi gárdába tartozott Ignotius, Hatvany Lajos és mások. A második nemzedék: a XX. szd első felében a Nyugat bocsátotta útjukra, csaknem kivétel nélkül, a fiatal írói tehetségeket. A '20-as években jelentkezett ún. második nemzedékbe tartoztak: Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor József, Illés Endre, Márai Sándor, Németh László, Cs. Szabó László. Ez a nemzedék két részre szakadt, köreiben két irány alakult ki: egy népi és egy urbánus. A népi ek a népi hagyományokhoz kapcsolódó formanyelvvel, és a vidéki-paraszti élet motívumaira épülő tematikával fejezték ki mondanivalójukat (újságuk a Válasz).
Második nemzedék 1920-as évek – Illyés Gyula – Szabó Lőrinc – Márai Sándor – Németh László Harmadik nemzedék 1930-as évek – Radnóti Miklós – Weöres Sándor – Vass István – Szerb Antal A Nyugat az új irodalmi irányzatok közül a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmust jelenítette meg az avantgárdot nem fogadta el. A magyar avantgárdot legelsőként Kassák Lajos két folyóirata propagálta A Tett és A Ma. A körülötte felsorakozott alkotok, írok, és képzőművészek tudatosan szembefordultak a művészeti-irodalmi hagyományokkal és a kortás irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát. Realizmus A 19 században a romantikával szemben 1830 táján megjelenő stílusirányzat, amely a valóságot akarja ábrázolni, ahogy az tényszerűségében, jelenik meg, a romantika a képzelet, a fantáziavilágból indul ki, a realizmus a tényleges valóságból, a romantika szélsőséges figurákat jelenít meg, a realista tipikus alakokat formál, akikre jellemző egy réteg egy osztály valamennyi alakjára nézve, sajátságosan.
1941. augusztus 1. Szerző: Tarján M. Tamás 1941. augusztus 1-jén, Babits Mihály halála előtt 3 nappal jelent meg a Nyugat utolsó száma. Ezzel a kiadvánnyal szűnt meg – 33 esztendő után – a korszak legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóirata, mely fennállása során maga köré csoportosította a nemzet legtehetségesebb íróit és költőit. A Nyugat Osvát Ernő és Fenyő Miksa elhatározása nyomán, 1908. január 1-jén alakult meg, bár az első számot már 1907 karácsonyán kézbe vehette az irodalmat kedvelő közösség. A lapot létrehozó főszerkesztők és a mögöttük csoportosuló "első nemzedék" írói – például Ady Endre, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes – célja egy olyan folyóirat megteremtése volt, mely az elmaradottnak tartott magyar irodalomban meghonosítja a modern nyugati irányzatokat, és ezzel európaibbá teszi azt. Erre utalt az újság neve is. Bár a Nyugat indulását egy új kor kezdetének szokás értékelni, megalapítása korántsem volt előzmény nélküli: a korábbi folyóiratok – Új Magyar Szemle, Új Figyelő – hatása mellett a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság körül tömörülő baloldaliak és polgári radikálisok táborának politikai befolyása is felfedezhető.
Folyton új, fiatal írókat szervezett a Nyugat köré, ám ezzel kihívta a mecénás, Hatvany haragját. Hatvany a régi, már befutott írógárdával szerette volna továbbvinni a lapot. Osvát ezt mereven elutasította. A vita párbajjal végződött. A Nyugat első nemzedékének írói közül Ady kivételével a legtöbben – így Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy és Móricz is – Osvát mellé álltak. A második nemzedék írói, például Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Márai Sándor és Tamási Áron, továbbvitték a folyóirat szellemiségét és színvonalát. A szerkesztést Osvát halála után, 1929-ben Babits vette át. Ekkor jelentkezett a Nyugat harmadik nemzedéke, köztük Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Ottlik Géza és Szerb Antal. 1941-ben Babits halálával a Nyugat megszűnt, de Illyés Gyula még ugyanabban az évben újraindította Magyar Csillag néven. A folyóiratnak csak a címe változott meg, a címlapja és a szellemisége ugyanaz maradt. Ezt a szellemiséget szüntette meg Magyarország német megszállása. A Magyar Csillag, a Nyugat méltó utóda 1944-ben jelent meg utoljára.
Szabó László. Harmadik n emzedék: Jékely Zoltán, Kálnoky László, Képes Géza, Vas István, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Bálint György, Halász Gábor, Szentkuthy Miklós, Szerb Antal. A Nyugatot később már a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmus jellemezte. Kassák Lajos (1887-1967) két folyóirata, A Tett (1915-1916) és a Ma (1916-1925). A körülötte felsorakozó írók szembefordultak a művészeti, irodalmi hagyományokkal és a kortárs irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát. Ady Endre Költészete egy új korszakot jelent irodalmunkban. 1877-ben született Érmindszenten, anyja Pásztor Mária (polgár), apja Ady Lőrinc (nemes). A család egészen a bocskoros nemesi rangig süllyedt. Iskolái: Érmindszent, nagykárolyi piarista gimnázium, Zilah (1892): Wesselényi Miklós Református Kollégium. Itt írta a Vén diák üdvözlete című versét. Első költeményét Kossuth emlékére írta; a Szilágy című lapban jelent meg. Zilahon kevés tanulással jó eredményeket ért el, mivel sokat olvasott. Megismerte Jókait, Jósikát, Eötvöst, és Kemény Jánost is.