Pásztor Anna, Pásztor Sámuel és Balasi Ádám április 7., csütörtök, 19:00 – Rendezvényterem Közelebb a közönséghez a Várkert Akusztikkal! Új zenei sorozatunkon a bensőséges zenei hangulatok kedvelői is oázisra lelnek. Exkluzív koncertjeinken népszerű zenészek lépnek ki a megszokott felállásukból vagy feltörekvő fiatal zenekarok lépnek fel zenei színpadunkra, hogy hangszereikre koncentrálva hozzák közelebb zenéjüket a közönséghez. Egy évtizednyi rock'n'roll után, az underground szcéna klubjaiból indulva, az Anna and the Barbies zenekart már az egész ország ismeri. Ezen az estén azonban az együttes egészen más arcát mutatja majd meg a Várkert Bazárban, ugyanis egy bensőséges, akusztikus koncerttel, trió formációban lép színpadra Pásztor Anna, Pásztor Sámuel és Balasi Ádám. Trióban lép fel az Anna and the Barbies a Várkert Bazárban | hirado.hu. Különleges koncertélményben lesz része a közönségnek, hiszen ezúttal nemcsak a kordonokat és a tömeget hátrahagyva, szűk körben, intim hangulatban hallgathatja a zenekart, hanem közelebbről is megismerkedhet kedvenc előadóinak lelki világával.
A Várkert Bazár felújítása során a multifunkcionális rendezvényterem betonpadlója High Grade szálerősítéssel készült. A projekt érdekessége, hogy a betonpadló rugalmas ágyazatra került az akusztikai követelmények miatt. A közel 900 m2 területű rendezvényterem és a hozzá kapcsolódó folyosók High Grade szálerősítéssel kerültek kialakításra. A multifunkciós előadótér padlólemeze, akusztikai szempontok miatt, gumibakokon álló rugalmas ágyazatra került. Varkert bazár rendezvenyterem . Ezzel a megoldással kiküszöbölhető az épület előtt közvetlenül elhaladó villamos rezgésének érzékelése az előadóteremben. A rendezvényterem további jellegzetessége, hogy a szintetikus szállal erősített padlólemezt felcsiszolták és szinte tükör simaságúvá polírozták (lásd Osram videó). Az örök kérdés, hogy látszik-e a High Grade szál a felületen? A betonpadlón visszatükröződő fények magukért beszélnek.
Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (becenevén "Ifipark", rövidítve: BIP), mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. 1980-ban egy Edda koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. Várkert Bazár Rendezvényterem, Budapest. 2011-ben kezdődött el a teljes rekonstrukció, mely 2014-ben ért véget.
20:00 Közreműködők: Nógrádi Gergely – kántor, Melis László – hegedű, ének, Melis Márta – brácsa Közreműködő énekesek: Ágoston Béla, Bánky Mátyás, Gradsach Zoltán, Laborfalvi Soós Béla, Naubauer Lóránt, Philipp György, Raáb Gábor, Rosenfeld Dániel, Varga Donát, Vincze Miklós Zene: Melis...
Az indoklás szerint a módosítás célja, hogy a törvény januári hatálybalépése óta eltelt időszakban megfogalmazódott, a jogalkalmazóktól beérkezett észrevételek alapján indokolttá vált a törvény szövegének pontosítása, egyes rendelkezések egyértelműbbé tétele, valamint a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem további szigorítása. Az előterjesztés minősített többséget igénylő részeit 249 igen, 100 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett, az egyszerű többséget igénylő részeit pedig 247 igen, 102 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők. A törvénymódosítás az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében több fogalom definícióját pontosítja, továbbá szigorítja a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat. A módosítás pontosítja egyebek mellett a forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát, és egyértelműbbé teszi a törvény által használt fogalmakat. Meghatározza a törvény a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit és a korlátozás tartalmát.
A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el. A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit. Hosszú a lista A törvény hosszan sorolja mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része. A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, "közös szükségletet elégít ki", legfőbb rendeltetése szerint pedig a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével. A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az off-shore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből. A tervezet meghatározza azt a kört, amelynek a számára a nemzeti vagyon kezelésbe adható. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős mértékben szűkül a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak köre; az állam és a helyi önkormányzat szerveire, intézményeire, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre korlátozódik.
A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Lényegében ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok oktatási, egészségügyi, szociális feladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak. A nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási jogot biztosít. Lásd még: T/5539 A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Amennyiben az állam vagy az önkormányzat öröklés címén vagy követelés fejében szerezne ilyen részesedést, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkednie kell. Amennyiben az átláthatósági feltételeknek való megfelelés utólag szűnik meg, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezésére a társasági szerződést felül kell vizsgálni és kezdeményezni kell a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének átalakítását. Az állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításainak korlátozása mellett, a cégalapítás kontrolljának fokozása érdekében a törvény többségi befolyás esetén előírja a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását a további gazdálkodó szervezetek alapításához vagy megszüntetéséhez, részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához. A korábbi szabályozás a Ptk. alapján az egyes társaság vagyonának tekinti a leánycégeket. A korlátozó rendelkezésekkel állít akadályt a törvény a nemzeti vagyon eszközeinek társasági tulajdonba történő kiszervezésének.
A koherencia megteremtése érdekében módosított az Országgyűlés egyes ágazati törvényeket is, egyebek mellett a közúti és vasúti közlekedésről, a vízgazdálkodásról, a víziközmű-szolgáltatásról, a bányászatról, az állami vagyonról, a felsőoktatásról és az önkormányzatokról szóló jogszabályokat is.