Magyarok Nagyasszonya-székesegyház A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza. Fogadalmi templom 12498. számú műemlék Vallás keresztény Felekezet római katolikus Egyházmegye Szeged-Csanádi Névadója Magyarok Nagyasszonya Védőszent Szűz Mária Püspök(ök) Kiss-Rigó László Építési adatok Építése 1913–1930 Stílus neoromán Tervezője Schulek Frigyes Foerk Ernő Felszentelés 1930. október 24. Szeged fogadalmi templom. Alapadatok Befogadóképesség 5000 fő Hosszúság 80, 8 m Magasság 53, 6 m Szélesség 51 m Torony 2 Magassága 81 m Elérhetőség Település 6720 Szeged Hely Dóm tér 15. Elhelyezkedése Fogadalmi templom Pozíció Szeged térképén é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″ Koordináták: é.
3 méter. A mutatók 2. 7 és 2. 3 méteresek.
[12] Galéria Szerkesztés Indul az ünnepi menet a templom felszentelésére (1930) A székesegyház oldalról Jegyzetek Szerkesztés ↑ Szeged-Belvárosi R. K. Plébánia - rólunk, templom.. (Hozzáférés: 2020. november 8. ) ↑ Szegedi Dóm (magyar nyelven). november 6. ) ↑ Viktor, Nikolényi Gábor: Múltidéző 21. rész: A szegedi dóm története (magyar nyelven). Szeged Ma, 2018. december 27. ) ↑ Déry Attila–Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000 ISBN 9630034905 Dóm tér, 190. Szegedi Tudományegyetem | A Fogadalmi templomban adnak koncertet az SZTE BBMK egykori hallgatói. o. ↑ Megosztom, 2009 12 23 20:27: A dóm harangja a legnagyobb | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. november 5. ) ↑ Videó a Hősök harangja 2020-as megszólalásáról. ) ↑ Szeged (H) - Fogadalmi templom harangjai - YouTube.. ) ↑ Magyar Harangok Honlapja.. ) ↑ Megosztom, 2010 04 23 12:41: 80 éves a Dóm tér: tények és érdekességek - Tudta? | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). november 9. ) ↑ Tamás, Pál: Krisztus a keresztfán (magyar nyelven).. november 11. ) ↑ Fogadalmi templom (hu-HU nyelven).
sebesség műúton: 100 km/h Üzemanyagtartály térfogata: 2*39 l Hatótáv műúton: 750 km Lejtőmászó képesség: 32° Gázlóképesség: 0, 75 m Kerékabroncsok száma 4+1 Motor típusa: UMZ-451 M1 Motor rendszere: benzinüzemű, vízhűtéses Hengerek elrendezése/száma: soros/4 Max. teljesítmény(kw/Le): 53, 5/73 Sebességváltómű: 4+1 fokozatú, kézi-kapcsolású Tengelykapcsoló: egytárcsás, száraz Fékrendszer: -üzemi: hidraulikus dobfék -rögzítő: mechanikus Elektromos rendszer: 12 V Gyártó vállalat: Uljanovszki Autógyár (UAZ) Alkalmazási helye: Egyiptom, Irak, Irán, Kuba, Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagországai, Vietnam A típus története az átkerülés után [] Áu. 10-ben, kormányzati határozatban elrendelték a típus után-gyártását először csak a hadsereg, majd később a civil szféra részére is. Ettől van oka félni Magyarországnak: szervezkedni kezdtek a németek és a franciák - Privátbankár.hu. A döntést a típus működtetési igénytelensége, egyszerű felépítése, és rendkívüli terepjáró képessége okozta. A gyártás az Ómagyar Hadsereg Gépjárműgyára végzi. A típusnak nagyon sok változata került használatba az évek során: mobil rádióállomás, sebesültszállító, munkagép(artézi víz fúró), lajtos-kocsi, stb.
A piacváltás, az új exportpiacok "megdolgozása" is sikeresnek tűnik. Az elmúlt években tucatnyi orosz vállalat foglalkozott fegyverexporttal, a Roszvooruzsényije cég koordinálása mellett. (Az exportőr cégek számát, a visszás és korrupciós ügyek elszaporodása miatt, tavaly elnöki rendelettel háromra csökkentették. ) Harminc éves szünet után Oroszország 1992-ben felújította fegyverexportját Kínába, ahová az elmúlt négy évben 2, 5 milliárd dollár értékben szállított. Varsói szerződés tagországai. Új piacokat találtak az orosz fegyverkereskedők Malájziában, az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban. Peru 12 darab MIG-29-es vadászgépet rendelt, India pedig tavaly 40 darab Szu-30-as harci repülőgépet 1, 8 milliárd dollár értékben. Az orosz hadiipar szállítási határidői meglehetősen rövidek. Ennek többek között az az oka, hogy a gyártókapacitások nagy része kihasználatlan. Ráadásul a cégeket nagy raktárkészletek nyomják, ugyanis az orosz hadsereg nem tudta kifizetni korábbi rendeléseit, s így a szállítás meghiúsult. Szakértők véleménye szerint a MIG-29, a Szu-30 harci gépek, a MIG-AT oktatógép, valamint a Ka-50 harci helikopter (nyugati kódneve Fekete Cápa; Black Shark) a világ legkiválóbb harci eszközei sorába tartoznak.
Akkor a világ első számú fegyverexportőre a Szovjetunió volt 29, 1 milliárd dollárral, a második helyet az USA foglalta el 20, 8 milliárd dollárral. Nagy-Britannia 6, 4, Franciaország 3, 7, Németország 1, 9, míg Kína 2, 7 milliárd dollár értékű fegyverexportot bonyolított le. Nyolc esztendő alatt számottevően megváltozott a "hadi helyzet": 1995-ben a világ fegyverexportja 30, 2 milliárd dollár volt, s az exportőrök toplistáját az Egyesült Államok vezette 13, 3 milliárd dollárral. Az USA-t Nagy-Britannia és Franciaország követte 4, 8, illetve 3, 8 milliárd dollárral, az orosz fegyverexport pedig a negyedik helyre szorult vissza 3 milliárd dolláros értékkel. (Érdemes megjegyezni: az IISS adataitól eltérő statisztikák is forgalomban vannak, amelyek ugyancsak becsléseken, iparági híreken alapulnak. Noha a számok némileg eltérőek, az arányok minden kimutatásban nagyjából azonosak. ) Az 1996-os esztendő volt a fordulópont a világ hadiipari exportjában: a sok éven át tartó csökkenést felváltotta az export kis méretű növekedése.