fekete-fehér magyar játékfilm, 1958, rendező: Fejér Tamás író: Fekete István, operatőr: Szécsényi Ferenc, vágó: Morell Mihály, zeneszerző: Fényes Szabolcs, főszereplők: Makláry Zoltán, Siménfalvy Ida, Weiser Antal, Barsi Béla, Vass Éva, Szabó Ernő, 81 perc A film adatlapja a Filmkeresőn Miről szól? Bogáncs, az okos pulikutya fáradhatatlanul tereli és őrzi a legelésző birkanyájat. Az öreg juhász, Galamb Máté (Makláry Zoltán) nem tudna boldogulni nélküle. Mikor az unokáját, a kis Mátét néhány órára egyedül hagyja a mezőn, Bogáncs egy nyulat üldözőbe véve messze elrohan. A fiú utánaszalad, de hiába keresi, nem találja. A kis puli egy vadász csapdájába esett. A környékre cirkusz érkezik. A kiöregedett artista, Dodó (Barsi Béla) az esti előadáson ismét elrontja a számát. Bánatában a férfi a kocsmában köt ki. Fekete istván filme le métier. Hazafelé tartva véletlenül rátalál a kutyára és kiszabadítja. Bogáncs mindenhova követi. A férfi kezdetben próbálja elzavarni maga mellől, később összebarátkozik a kedves állattal. Végül egy közös számot is betanulnak, de a bemutató előtt a puli ismét elkóborol.
Megtudhatjuk, miként hatottak írói pályájára s természettel való kapcsolatára családi és politikai viszonyai, a siker és a sikertelenség, barátság és veszteség, megértés és meg nem értettség, s hogyan segítette őt különleges megfigyelőképessége és természettisztelete a vadászatban, az irodalomban és személyes emberi kapcsolataiban. Az archív kordokumentumokra, interjúkra és irodalmi anyagokra épülő film Fekete István születésének 120. Fekete istván filmek. és halálának 50. évfordulóján készült a még élő Fekete István-leszármazottak támogatásával. Egy a Természettel Kultúrális Fesztivál programja.
Szíve és ösztöne végül is visszavezérli természetes környezetébe, az öreg juhászhoz. 2. 999 Ft 2. 549 Ft Tizenöt év szorgos kutatómunkájának eredményét tartja kezében az olvasó: Fekete Istvánról még sosem jelent meg ilyen teljességre törekvő életrajz. A könyvet több mint száz fekete-fehér fotó illusztrálja, ezeknek egy részét a nagy közönség most először láthatja. 2. A bereki ember – Fekete István élete | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. 690 Ft 2. 286 Ft Megsebesül egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár – ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István, a természeti világ és falusi élet avatott ismerője. A magányos vidralegény, a legnagyobb és legpompásabb vidrahím elhagyja víz alatti otthonát, és kalandos vándorútja során bekerül a civilizált világba. Megismerjük a kötetből Lutra eredeti környezetét, a folyók, tavak, nádasok állatvilágát és a vizek mellett élő emberek – halászok, vadászok – életét. Mindezt az író csodálatos megelevenítő erővel varázsolja elénk.
A Bogáncs külső városi jelenetei Pécsett készültek. A magányosan kóborló címszereplő bejárja többek között a pécsi Tabánként is emlegetett Tettye városrészt. Később számos híres épület, a Dzsámi, a Zsolnay kút, a Székesegyház is felbukkannak a háttérben. A főpályaudvar mellett ekkoriban még villamos közlekedett, így e felvételek ma várostörténeti jelentőségűek. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Fejér Tamás a magyar filmtörténet rendkívül sokoldalú alkotója. A Pécsett született rendező pályafutását amatőr filmekkel kezdte, majd a Hunnia Filmgyárban lett gyakornok. Itt először rövidfilmeket készített. Film című szakkönyve 1943-ban jelent meg. A második világháború után a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett, közben rendezőasszisztensként is dolgozott. Bogáncs (Fejér Tamás, 1958) - Alapfilmek. A Bogáncs Fejér Tamás első játékfilmje. Legnagyobb közönségsikerét néhány évvel később, a Tenkes kapitánya televíziós sorozatával aratta. Számos műfajban alkotott, rendezett többek között szatírát (Miért rosszak a magyar filmek?, 1964), háborús krimit (Az arc nélküli város, 1960) és tudományos-fantasztikus filmet (Az idő ablakai, 1969) is.
Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Filmvilág, 1986/10, 53. old., 1986.
Növényi kivonatokban a hatóanyagok koncentráltabb formában vannak jelen, mint a növényi porokban, ezért kevesebb is elég belőlük. Erről bővebben ide kattintva olvashatsz. Röviden: kivonat esetén legfontosabb a felhasznált növény mennyiségét mutató arány – például ha egy 60 mg-os Ginkgo kivonat aránya 5:1, akkor az 300 mg szárított levéllel egyenértékű. Emellett a standardizált kivonatok sem ritkák: ezekben adott koncentrációra állítják be a kivonat hatóanyag-tartalmát – például minden kapszula ugyanannyi flavon glikozidot és terpén laktont tartalmaz. Gyakori kérdések: Depresszió, 1. oldal. Hány éves kortól lehet szedni a Ginkgo bilobát? Szakértők véleménye szerint a 14 évnél fiatalabbak számára nem javasolt a Ginkgo biloba szedése, legfeljebb megfelelő orvosi felügyelet esetén. Habár a Ginkgo legfőképpen úgy ismert, mint az idősebbek gyógynövénye, valójában fiatalabb korban is nagyon hasznos tud lenni. Intenzív szellemi erőfeszítéshez, tanuláshoz, vizsgázáshoz kiváló segítség a Ginkgo biloba, és sokkal jobb választás, mint a koffein vagy egyéb, központi idegrendszert serkentő szerek.
Kölcsönhatásba léphet-e egyéb gyógyszerekkel a Ginkgo biloba? A Ginkgo biloba gátolja a vérlemezkék összetapadását és a vérrögök kialakulását. Emiatt fokozhatja a szájon át szedhető véralvadásgátló gyógyszerek (köznyelven "vérhígítók"), például az aspirin, a warfarin, a klopidogrél, a dipiridamol, a heparin vagy a tiklopidin hatását. Nem szabad tehát ilyen típusú gyógyszerekkel egyszerre alkalmazni. A Ginkgo biloba szelektív szerotonin visszavétel-gátló (SSRI) antidepresszánsokkal együtt szedve úgynevezett szerotonin-szindrómához vezethet, ami akár életveszélyes is lehet. A Ginkgo emellett a monoamino-oxidáz gátló (MAOI) antidepresszánsok pozitív és negatív hatásait is felerősítheti. Depresszió - Gyakori kérdések. Gyógyszeres kezelés esetén általános érvényű tanácsunk, hogy konzultálj a kezelőorvosoddal, mielőtt Ginkgo biloba vagy egyéb étrend-kiegészítő szedésébe kezdenél! Felhasznált irodalom
Ilyenkor megelőzhető lehet, hogy a beteg azt gondolja, állapotából nincs kiút, mostantól mindig ilyen hangulatban lesz. Biológiai terápiaként működhet még a fényterápia is, amelynek lényege, hogy korábban fel kell kelni, és erős fény elé ülni. Ezek keretbe foglalt speciális izzók, nem elég az, ha valaki például a csillárt nézni. A módszer főleg a téli depresszió során nagyon hatásos. Elektrosokk Súlyos esetekben, főleg amikor öngyilkosság veszélye is fennáll, vagy a beteg nem hajlandó enni és inni, az elektrosokk is szóba kerülhet. Ennek a módszernek elég rossz híre van, de depressziónál azért előnyös, mert elég hamar hat. Ez a gyógyszereknél nincs így, ott több hetes a látenciaidő, a hatás csak ezt követően jelentkezik. A módszer az Egyesült Államokban, a leggazdagabbak között főképp ezért "divatos". Persze a mai elektrosokkot nem úgy kell elképzelni, mint amit a régi filmekben láttunk: a mai gépek korszerűek, EEG vezérli őket, használatuk során nem történik semmilyen rángatózás. Az EEG az eszközt azonnal leállítja, amint az agyban megjelennek azok a változások, amelyeket ki akartak váltani.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!