nemzetközi konferenciájának részeként: A CEU 24. tanévnyitó ünnepsége: Nyitóbeszédet mond John Shattuck, a CEU elnök-rektora 2014. szeptember 19., péntek, 15:00, CEU Auditórium
Nem nagyon hiszek a jobb és baloldal valódiságában, de azt el tudom fogadni, hogy magukat jobboldalinak mondó politikusok is tudnak demokráciában működni, és hogy nem csak a baloldalinak mondott értékek "demokratikus értékek". Néhány évvel ezelőtt már írtam arról, hogy az amerikai Notre Dame University kutatóinak az egész világra kiterjedő kutatás végköveteztetése éppen az volt, hogy többféle demokrácia létezik. Ők hatféle demokráciatípust sorolnak fel, amelyek így vagy úgy, de kizárják egymást, legalábbis nem lehet maradéktalanul megvalósítani őket egyszerre, egy időben, egy helyen. A demokrácia tipológiájának megalkotása során megkülönböztettek választási (minimalista, elitista) demokráciát, liberális demokráciát, többségi demokráciát, részvételi demokráciát, deliberatív demokráciát és egalitariánus demokráciát. Szilvay Gergely a tusványosi kijelentés után azt mondta, hogy a liberális és a többségi demokrácia alapelvei állnak egymással leginkább ellentétben. Illiberális demokrácia fogalma fizika. "A többségi demokrácia lényege a többségi támogatásra való építés, a központosítás és a hatékonyság.
2) Az egyházi tanítás leszögezi továbbá, hogy az állam nem azonos a társadalommal. Az igazságos társadalom középpontjában az ember méltósága áll, amely meghaladja a politikai és evilági jót. Mivel az egyes ember végső java felülmúlja a politikát, nem tekinthetünk úgy sem az államra, sem a civil társadalomra, mint ami választ ad az emberi egzisztencia legmélyebb kérdéseire. Az állam létének értelme az evilági közjó megvalósítása, az ember létének végső célja pedig maga Isten. A közjó védelmével az állam teret biztosít a civil társadalomban az egyes ember számára ahhoz, hogy megtalálhassa saját valódi, legmélyebb javát. Illiberális demokrácia fogalma wikipedia. A közjó megvalósulásában tehát az állam szolgálja a civil társadalmat és nem megfordítva. "Az állam tartozik szavatolni annak a civil társadalomnak az összetartó erejét, egységességét és szervezettségét, amelynek kifejeződése, hogy a közjó valamennyi állampolgár közreműködésével valósulhasson meg. " ( Kompendium, 168). Ezért keresztény politikus nem állíthatja, hogy a közjóról az állam hivatásos politikusai gondoskodnak és nem a civil szervezetek.
A miniszterelnök szerette volna egy, a nyugati politikai elemzők által 1997 óta ismert fogalommal elmagyarázni a különbségeket, de én ma is osztom azt a véleményt, hogy az illiberális demokráciába baloldalról sokkal többet látnak bele, mint amennyi valójában benne van. Ara-Kovács Attila: Orient expressz | Magyar Narancs. Ez nem valami új, ideológiai monstrum, ami kész meghódítani a világot és véget vethet a demokratikus alapelveknek, hanem pusztán annyit jelent csak, hogy az éppen divatos balliberális ideológiák nem kötelező elemei egy működő demokráciának. Ideológiának kevés, de politikai üzenetként akár sokat is jelenthet. Egy időben nagyon ragaszkodtam a "poszt-liberális" megfogalmazáshoz, de amióta a politikai ellenfelek is elkezdték használni ezt a kifejezést, azóta elbizonytalanodtam. A most a bécsi CEU-n dolgozó kanadai Dorit Geva a Theory, Culture & Society folyóirat poszt-neoliberalizmussal foglalkozó különszámában publikálta Orbán's Ordonationalism as Post-Neoliberal Hegemony című cikkét, amelyben Orbán Viktor rendszerét a már-már költői áthallású "ordo-nacionalista poszt-neoliberalizmusnak" nevezi.
Urál A Manaraga (1662 m) a hegység északi részén Magasság 1895 m Hely Oroszország Kazahsztán Legmagasabb pont Narodnaja (1895 m) Hosszúság 2500 km Szélesség 150 km Elhelyezkedése Urál Pozíció Oroszország térképén é. sz. 60°, k. h. 59° Koordináták: é. 59° Térkép A Wikimédia Commons tartalmaz Urál témájú médiaállományokat. Az Urál hegység ( oroszul Уральские горы [Uralszkije gori]) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat- Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert. Földrajz [ szerkesztés] Tájkép a Középső-Urálban: a Csuszovaja folyó Az Urál észak–déli irányban, mintegy 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Eurázsia északi, jeges-tengeri partvidéke között. Természet: OROSZ VADONBAN - AZ URÁL HEGYSÉG. Szélessége 50 és 200 kilométer között váltakozik. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul.
Források [ szerkesztés] Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 339. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978) Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. május 31. E. M. Rakovszkaja: Reljef Urala (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 31. ) Reki Juzsnovo Urala (orosz nyelven). Ural hegység térkép. [2013. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. május 28. ) Ozjora Juzsnovo Urala (orosz nyelven). [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) Weapons of Mass Destruction (angol nyelven). )
Az Urál hegység ( oroszul Уральские горы [Uralszkije gori]) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat- Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert. Tájkép a Középső-Urálban: a Csuszovaja folyó Az Urál észak–déli irányban, mintegy 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Eurázsia északi, jeges-tengeri partvidéke között. Szélessége 50 és 200 kilométer között váltakozik. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. Őshazánk, az Urál-hegység. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd stb. Nyugati oldalán Komiföld őserdői a világörökség részét képezik. Felosztása Az Urál szerkezetileg viszonylag egységes, de domborzati, éghajlati és más természetföldrajzi jellemzői nagyon különbözőek.
A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát. A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre. Források Szerkesztés Európa kialakulása [ halott link] Térkép (oroszul) Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 336, 340. o.. Hegy lap - Megbízható válaszok profiktól. ISBN 9632803035 I. kötet (1978)
Ezek a kőzetek alkotják a Tagil-Magnitogorsk Synclinoriumot (sziklaívek és vályúk csoportját, amely maga is vályút alkot), amely a legnagyobb az Urálban. A Közép- és a Déli-Urálban a keleti lejtő széles, héjazatos hegylábakká keveredik, ahol gyakran vannak gránit és gyakran fantasztikus alakú fenekek. Északon a peneplain a Nyugat-Szibériai-síkság laza, könnyen porított lerakódásai alatt van eltemetve. Vízelvezetés Az Uralból lefolyó folyók a Jeges-tengerbe vagy a Kaszpi-tenger. A Pechora folyó, amely a Polar, a Holland-Polar és az Északi Urál egy részének nyugati lejtőjét elvezeti, a Barents-tengerbe enged. Legnagyobb mellékfolyói az Ilych, a Shchugor és az USA. A keleti lejtő szinte minden folyója az Ob folyó rendszeréhez tartozik, a Kara-tengerbe ürül. A legnagyobbak a Tobol, az Iset, a Tura, a Tavda, a Severnaja (északi) Szoszva és a Ljapin. A Kama (a Volga mellékfolyója) és az Ural folyói a Kaszpi-tenger medencéjéhez tartoznak. A Kama a nyugati lejtő nagy területéről gyűjti a vizet: a Visera, a Csusovaja és a Belaja mind kiürül.