2004. 10. 15 | Szerző: VG Online Lehetségesnek tartja a monarchiához való visszatérést egyes európai országokban Habsburg Ottó, az utolsó osztrák császár és magyar király legidősebb fia. A 91 éves politikus a Phoenix német hírtelevíziónak beszélt arról, hogy Spanyolországhoz hasonlóan Ausztriában és Németországban is elképzelhető a monarchia, mint államforma. Számára azonban ez a kérdés "másodlagos" - mint mondta -, sokkal fontosabb az "államtartalom". Habsburg Ottó kifejtette, hogy nem tekinti magát sem monarchistának, sem köztársaságpártinak, hanem "legitimistának"; vagyis azt a mindenkori államformát támogatja, amely garantálja az állampolgári szabadságjogokat és a mindenkire kötelező jogrendet. (hvg)
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2011. júl 4. 9:15 Elhunyt Habsburg Ottó Pöcking - Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. IV. Károly fiát németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál. Fél életét a családjától megfosztott osztrák császári és magyar királyi trón bűvöletében, másik felét pedig az egységes, békés Európa megteremtéséért fáradozva élte le Habsburg Ottó (†98), aki hétfőn szenderült örök nyugalomra németországi otthonában. Négyéves volt, amikor apját, IV. Károlyt 1916-ban, Ferenc József halála után Magyarország királyává koronázták, onnantól ő volt a trónörökös - haláláig az is maradt. Az elveszített világháborút trónfosztás követte, a Habsburgoknak menekülniük kellett Ausztriából. A család Madeira szigetén kötött ki, ahol IV. Károly tüdőgyulladásban meghalt. Leírásokból tudjuk: az akkor 9 éves Ottó főherceg elővette "kincses ládikáját", amelyben családi fotók mellett préselt magyarországi virágokat és egy marék anyaföldet is őrzött, és kihajtogatta nem sokkal korábban saját kezűleg papírra vetett terveit, hogy hogyan is térhetne vissza a trónra a Habsburg család.
IV. károly két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot is köztársasággá kiáltották ki. Károly kétszer is megpróbált visszatérni a magyar királyi trónra, de Magyarországon 1921-ben törvényesen is megfosztották trónjától. Habsburg Ottó királyfi 1928-ban. (Halmi Béla felvétele) A Monarchia felbomlása után a család a portugál Madeira szigetére menekült. Károly 1922-es halála után Ottó lett a jövendő trónörökös, 18 éves korától pedig a Habsburg-dinasztia feje. Egyetemi tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte Belgiumban, ahol 1935-ben megszerezte a politika és társadalomtudományok doktora címet. 1936-tól a Páneurópai Unió tagja volt, 1957-től alelnöke, 1973-tól pedig elnöke. Hitler 1933-as hatalomra jutása után Ottó sokáig azon fáradozott, hogy megszervezze az ellenállást. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Később felajánlotta, hogy Bécsbe utazik és átveszi az utolsó kancellár, Kurt von Schuschnigg hivatalát.
Ő volt a legelső, aki 1988-ban több interjúban is a délszláv háborúk elkerülhetetlenségéről beszélt - mondta az MPU budapesti elnöke. Részvétét fejezte ki Habsburg Ottó halála miatt az MSZP elnök-frakcióvezetője is. Közleményében Mesterházy Attila azt írta, a pártnál mély megrendüléssel értesültek Otto von Habsburg haláláról. Személyében olyan igazi világpolgárt tisztelhettünk, aki szűkebb és tágabb értelemben vett hazáját, Európát éppúgy képviselte, mint Ausztriát, Magyarországot vagy éppen Németországot és Horvátországot - írta a szocialista pártelnök, aki egy történelmi kor letéteményesének is tartja Habsburg Ottót: "az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiaként, számos tisztséget betöltve, szilárd értékrendjével a mai kor, a modern ember világát éppúgy megjelenítette, mint a múlt század, már történelemmé vált korszakát". Habsburg Ottó sokrétű munkássága olyan egyedülálló pályát írt le, amelyben ő volt a kapocs múlt, jelen és a jövő között - írta Mesterházy Attila. Mint fogalmazott, mély tisztelet és elismerés illeti Habsburg Ottó sokoldalú karitatív tevékenységét, "küzdelme és elkötelezettsége az emberi jogok maradéktalan érvényre juttatása és a kisebbségi jogok csorbíthatatlan védelme érdekében örök mementóul szolgál mindannyiunk számára".
Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált. Aktív szereplője volt a 20. század történelmi eseményeinek: a II.
Részletek Könyv címe Magyar mese- és mondavilág 2. kötet Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony s annak egy nagy kamasz fia: Ludas Matyi volt a neve. Azért hívták Ludas Matyinak, mert egyebet sem dolgozott, mindig az anyja lúdjait őrizte. Mondja egyszer a szegény asszony Matyinak: - Eredj, fiam, a döbrögi vásárba, hajts be tizenkét pipét, de két máriáson alól ne add a párját, mert különben hátrafordítom a sarkadat! Behajtja Matyi a tizenhat pipét a döbrögi vásárra, s mindjárt jön a döbrögi földesuraság, s kérdi Matyitól: - Hogy adod a pipe párját, te fickó? - Két máriásért - felelt Matyi. - Mit, két máriásért?! Elég azért egy is! - Nem elég bizony - mondja Matyi. - Két máriáson alul a királynak sem adom. Ludas matyi teljes mes amis. - Nem-e?! No, majd mindjárt adok én neked két máriást! Azzal intett a pandúroknak, behajtatta mind a tizenhat libát az udvarára, ott aztán Matyit lekapták a húsz körméről, s jó huszonötöt vágtak rá. - Most mehetsz haza - mondta a földesúr. - Hát a pénz? - bőgött Matyi.
- Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer! Másodszor is lehúzták Matyit a deresre, s jó huszonötöt vágtak rá. Mikor Matyi a második huszonötöt is megkapta, amint ment kifelé, visszafordult, s megfenyegette az uraságot: - Jegyezze meg az úr, hogy háromszor veri ezt vissza Ludas Matyi! A földesúr nagyot kacagott. Egy szikrát sem törődött Matyi fenyegetésével. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Na, telt-múlt az idő, eltelt több esztendő, Matyiből nagy legény lett, megváltozott egészen. Egyszer hallja, hogy a földesuraság kastélyt épít. Mit gondol, mit nem, felöltözik ácsmesternek, bemegy a városba, egyenesen a földesúr udvarába, s ott elkezdi méregetni, vizsgálgatni a szarufákat, a gerendákat, s közben-közben csóválgatja a fejét. Odamegy a földesúr, s megszólítja: - Mit nézeget az úr ezeken a fákon? - Engedelmet kérek - mondja Matyi -, én külső országbeli ácsmester vagyok, sok országot bejártam, sok házépítést láttam, magam is építettem vagy százat, szebbnél szebbeket, de azt mondhatom az úrnak, hogy ezek a fák nem valók erre a kastélyra.
Különb fák kellenek ide. - Hiszen ha csak az a baj - mondja a földesúr -, vannak az én erdőmben szebbnél-szebb fák, majd válogatunk azokból. Mindjárt kirendeltet száz fejszés embert a földesúr, ő meg Matyival hintóba ült, úgy mentek az erdőbe, hadd lássák a fákat színről színre. Hát jól van, Matyi rámutat erre a fára is, meg arra is, hogy ezt lehet vágni, azt nem lehet. Nekiállott a száz fejszés ember, vágták a fákat, hogy csak úgy döngött-zengett az erdő. Nem sikerült betölteni a videót! - Mesefilmek - ingyen nézhető online rajzfilmek és animációs mesék nagy mennyiségben, nem csak gyerekeknek - mesefilmek.hu. Azt mondja Matyi egyszer: - Uram, itt igazán szép fák vannak, hanem még azt a fát nem látom, amelyikre legnagyobb szükség volna. - Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott találunk! Bemennek ketten az erdőbe, jó messze, s mikor már annyira eltávolodtak az emberektől, hogy a fák roppanását is alig lehetett hallani, megáll Matyi egy fa előtt, nézi, vizsgálja, aztán a homlokára koppint, két karjával átkarolja a fát. - Na - mondja -, azt hiszem, ez jó lesz. Jöjjön csak az úr, ölelje át maga is! Odamegy a földesúr, átöleli a fát. De Matyinak sem kellett egyéb, hirtelen összekötötte a földesúr kezét, s akkor aztán egy jó husánggal éppen ötvenet vágott rá.
Nyugat-Európában is találkozhatunk többé-kevésbé megegyező változatokkal, de az a legmeglepőbb, hogy a magyar Lúdas Matyi történetéhez nem ezek állnak a legközelebb, sem pedig az Ezeregyéjszaka meséi ben olvasható közel hasonló történet. Ellenben hajmeresztően hasonlít rá egy Mezopotámiából származó, kőtáblára vésett verses mese, A nippuri szegény ember története, amelyet 1951-ben találtak meg. Ludas matyi, Mesefilmek - ingyen nézhető online rajzfilmek és animációs mesék nagy mennyiségben, nem csak gyerekeknek - mesefilmek.hu. Ez a töredékesen fennmaradt mese a mezopotámiai Nippur városában született, közel 3 ezer évvel a Lúdas Matyi előtt. A városban fontos írnokiskola működött, nagy részben ott keletkezett az, amit ma tudhatunk a sumér irodalomról. A történet főhőse, Dzsimil-Ninurta meglepő módon szinte ugyanazon módszerekkel bünteti meg a vele igazságtalanul elbánó gazdag embert, mint ahogy azt Lúdas Matyi teszi az általunk ismert történetben. A tanulmányban Julow kísérletet tesz annak a felgöngyölítésére, hogy miképp lehetséges ez a nagyfokú egyezés, amikor a sumér mesét csak az 1900-as évek közepén találták meg, Fazekas pedig az 1800-as évek elején írta meg elbeszélő költeményét, azaz esélye sem volt olvasni a sumér verziót, amikor papírra vetette Matyi történetét.
A történet gazdag és szegény, hatalmaskodó nagyúr és kisemmizett jobbágy szembenállásáról szól, valamint a jobbágy lázadásáról és sikeres bosszújáról. Fazekas a magyar falu hétköznapjait népi nyelven és népi észjárással ábrázolta. Művében a mese fantasztikumát mellőzte, csak felépítésben, hangnemben követte a forrásául szolgáló népmesét. A Lúdas Matyi műfaja és szerkezete A Lúdas Matyi műfaja komikus elbeszélő költemény. Tévesen mondják néha mesének. Ludas matyi teljes mese youtube. Mesei elemeket felhasználó, de írói, szépírói költeményről van szó (Fazekas nem egy mesét akart átírni, hanem valami nagyobb vállalkozásra gondolt). Szerkezetileg 4 levonásra tagolódik a mű (felvonások helyett levonások vannak). A levonás a "felvonás" német szó paródiája, amely utal arra a cselekménymozzanatra, hogy valakit mind a 4 szerkezeti egységben lekapnak a lábáról, megvernek, megbotoznak. A Lúdas Matyi egy jól megszerkesztett drámához hasonlít. Egy verses előszóval kezdődik, amelyben a szerző azt bizonygatja, hogy a történet "hajdann" esett meg, még a keresztes háborúk korában.
A kísérteties egyezés miatt azonban szinte lehetetlen, hogy ne lenne kapcsolat a két történet között. Arról, hogy ez hogyan lehetséges, még folynak a találgatások. Jelenleg úgy tűnik, hogy a sumér történet szájhagyomány útján, vagy általunk még nem ismert írásos másolatok révén fennmaradhatott, és eljutott Európába. A mezopotámiai és a magyar történet mellett még egy romániai változat esetében is felfedeztek komoly hasonlóságokat. Ha mindezek a feltételezések hamisak, akkor Fazekasnak időutazásban kellett részt vennie, hogy magával hozhassa Matyit Mezopotámiából... Megdöbbentő hasonlóságok A nippuri szegény ember és a Lúdas Matyi között Nippur utcáin találkozunk először a főszereplővel, a nincstelen Dzsimil-Ninurtával, aki az utcán üldögél. Ludas matyi teljes mese magyarul indavideo. Mivel már napját sem tudja, hogy mikor evett utoljára egy igazán jót, gondol egyet, és öltözetének egy részét eladva vesz egy kecskét. A kecskét pedig elviszi a városbíróhoz, abban bízva, hogy ha meghívja a húsra vendégnek a bírót, majd ott finoman elkészítik, és ő is kap belőle.