Az első adást a lillafüredi Palotaszállónál vették fel. Itt nézők nem tudtak részt venni a műsorban. – Máshol azonban, így a gyönyörű Tündérkertben, a Városház és az Erzsébet téren, valamint a Szinva-teraszon már lehetőségük volt bekapcsolódni – mondta Tombácz Anikó. Sokan éltek is a lehetőséggel. Az első tíz résznek köszönhetően sokan perdültek táncra otthon a képernyők előtt, most pedig már a szabadban is szabad volt a tánc. Az első új részt pénteken este láthatják a Miskolc TV nézői. A főszerepben a Palotaszálló és környéke, a tánc pedig a bécsi keringő lesz. Én táncolnék veled (film, 1983) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. A klasszikus nyitányt követően viszont bulisabb, könnyedebb műfajokba és stílusokba is beavatja majd a táncolni vágyókat a Süttő-Tombácz páros. Tánc a Városház téren | Mocsári László képgalériája! – A Tündérkertben, Miskolc új ékszerdobozában egy fergeteges sambával folytattuk, majd a Városház téren egy nagyon izgalmas rock and rollos jive-val ismerkedhetett meg a közönség, és most a tévénézők – tette hozzá Süttő Roland. – Az Erzsébet téren és a Szinva-teraszon pedig hamisítatlan parti hangulatot ad majd a cha-cha-cha.
Ebben az időszakban jelent meg a balett. Nagy hangsúlyt helyeztek a kéz és a lábtechnikára és az illemre is figyeltek. Sajnos XIX században hanyatlásnak indult a balett, ami kialakult a barokk korban. Sorra nyíltak meg a mulatók, varieték. Megjelent a kánkán és teljes egészében a pénzért való szórakoztatás került a középpontba. A XX században változás állt be, a múlt században hanyatlásnak induló balett fellendült és megindult a táncművészet megújulása. A zene változásának köszönhetően fokozatosan megjelentek az új táncok: charleston, swing, sztepp, jazztánc, rock & roll. Az 1960-es években megszületett a twist és az USA-ban pedig a discotánc… Az időutazás után térjünk vissza a Szombat Esti Láz című műsorhoz, amit jelenleg az RTL II sugároz. Az első adás tánca a Szamba volt (Afrikai eredetű, ősi népi tánc, ami a rabszolga kereskedés útján jutott el Brazíliába. Talán az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő tánc. Ezt bizonyítja, hogy a mai napig megrendezik Rióban a karnevált, ahol több tízezer ember Szambázik az utcán a dallamos latin zenére.
Értékelés: 19 szavazatból A műsor ismertetése: A Magyar Televízió nagysikerű játékos, vidám táncoktató sorozata. Az alábbi táncokat tanulhatják meg neves oktatók segítségével: bécsi keringő, angol keringő, polka, tangó, csárdás, charleston, rumba, szamba, mambo. Egyéb epizódok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Ezek megvalósításához a gazdasági, az oktatási, a tudományos szereplőknek, az összes állampolgárnak mindennapi és hosszú távú döntéseibe be kell épülnie a fenntartható fejlődés értékeinek. Ehhez változtatni kell a magatartásunkon, új erkölcs- és értékrendet kell teremtenünk, újjá kell építeni a bizalmat a társadalom szereplői között. A fenntarthatóság ügyét nem lehet csak politikai, kormányzati ügyként kezelni, benne a közösségeknek, a civil szervezeteknek fontos szerepük kell legyen. Az MTvSz sok más szereplővel együttműködve 2015 óta aktívan foglalkozik a célok hazai megvalósításának elősegítésével. Kiadványt adtunk ki Agenda 2030: Fenntartható Fejlődési Célok - Javaslatok a magyarországi sikeres megvalósításhoz címmel. Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. Számos konferenciát, fórumot, műhelybeszélgetést szerveztünk, és kezdeményezői, aktív tagjai vagyunk a Civil Kerekasztalnak a Fenntartható Fejlődési Célokért összefogásnak is. A Kerekasztal megalakulása óta létrehozta az honlapot. Ezen többek között 80 indikátor segítségével megismerhető, hol tart Magyarország a célok megvalósításában, és megtalálható rajta az a közel 100 civil szervezet, aki vállalást tett már, hogy tevékenységével hozzájárul a célokhoz.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége "A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon" címmel konferenciát szervezett február 7-én az Országgyűlés Felsőházi tanácstermében, amelyen több mint 400 ember vett részt. A konferencia célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen feladatok állnak Magyarország előtt az ENSZ 2030-ig szóló fejlesztési feladatainak teljesítésében, többek között olyan célok elérésében, mint a szegénység, az éhezés csökkentése, a tudás növelése, a biológiai sokféleség megőrzése vagy a klímaváltozás mérséklése. Fenntartható fejlődés | European Economic and Social Committee. A tanácskozáson a kormányzati és társadalmi szervezetek neves előadói mind a hazai, mind a nemzetközi fejlesztési kérdésekkel foglalkoztak. Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint a fenntarthatósági célok elérése saját nemzetünk megerősítése, a regionális, Európai szintű és globális versenyben való helytállásunk feltétele. Számos jó példát találhatunk a fenntarthatóság elvének érvényesítésére, ilyen az Alaptörvénybe foglalt adósságkorlát, ilyen a népességfogyás megállítását célzó koherens szakpolitikai csomag, vagy ilyen az egészséges életmódot támogató intézkedések rendszere (mindennapos testnevelés, menza-reform, dohányzás visszaszorítása).
Fejes, Judit Zsuzsanna (2010) Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével: A Magyar Telekom Nyrt. példája. Thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék. Abstract A szakdolgozat a Magyar Telekom Nyrt. A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon - Greenfo. példája alapján azt igyekszik feltárni, hogy milyen az ott dolgozók egyéni társadalmi felelősségvállalása, illetve mit tudnak magáról a vállalat fenntarthatósági stratégiájáról. A szakdolgozat első fele egy elméleti, szakirodalmi összefoglalóval indul, mely általánosságban foglalkozik a társadalmi felelősségvállalás fogalmával, annak különböző értelmezéseivel, elnevezéseivel. Többek között itt bemutatom a CSR európai és amerikai jelentéstartalmának különbözőségét, Carroll CSR piramisát és Freeman stakeholder-menedzsment szemléletét, mely szorosan köthető szakdolgozatom későbbi, empirikus részéhez. Mivel egy kiválasztott érintett-csoport, az alkalmazottak példáján keresztül igyekszem megvilágítani a társadalmi felelősségvállalás kérdését, ezért meghatározó szerepet tölt be az elméleti részben a humán erőforrás menedzsment szerepe a vállalat CSR tevékenységének kialakításában.
Ezt foglalja össze a 2. táblázat. Az elemzés következő lépcsőjében arról szükséges meggyőződni, hogy az indikátorok kiszámításához szükséges adatok rendelkezésre állnak-e. Ennek a kérdésnek a megválaszolásával az elemzés az ellenőrizhetőség alapvető feltételeinek meglétét körbejárta. Ezek hiányában ugyanis célszerűtlen teljesítményellenőrzést indítani, mivel az számszerű értékelést nem tudna adni a megvalósítás eredményességéről. Természetesen az alapvető (technikai) feltételek megléte mellett még sok egyéb szempontot is mérlegelni szükséges egy ellenőrzés megindítása előtt, de ez már nem tartozik e módszertan témakörébe. Dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője
Kutatásom eredményei szerint a Magyar Telekomnál dolgozók alapvetően jó munkahely-nek tartják a vállalatot, annak ellenére, hogy ez egyéni motivációjukban, munkához való hozzáállásukban már sokkal kevésbé jelenik meg. Érdekesség, hogy a nők alapvetően jobban érzik magukat munkahelyükön, mint a férfiak. A nők társadalmi felelősségvállalása ezért inkább bizonyult jobbnak, semmint a másik nem esetében. Összességében a dolgozók a vállalat fenntarthatósági tevékenységét nemcsak egy jó PR eszköznek tartják, hanem úgy gondolják, ebből a társadalomnak és a környezetnek tényleges haszna származik. Egy-egy kérdés esetében látható volt, hogy egyes csoportok jobban tudták rá a helyes választ: ilyen volt például az Abigél munkavállalói tanácsadási programmal kapcsolatos. Erre a kérdésre a jó választ leginkább azok tudták, akik 30 év felett voltak, vagy már régebb óta dolgoznak a vállalatnál. Általában véve a nők is jobban tudták erre a kérdésre a helyes választ, mivel számukra a család-karrier összeegyeztetése fontosabb kérdés, mint a férfiak esetében.
Az elemzés egy többváltozós statisztikai eljárással, ún. faktorelemzéssel zárult, mely során megnéztem, homogén csoportokra bonthatók-e az egyes változók (attitűdkérdések), és csoportátlagok szerint van-e valamilyen szignifikáns eltérés az egyes megállapításokat illetően. A kutatás legvégén korrelációelemzés segítségével sor került a kitöltő fenntarthatósági stratégiájával kapcsolatos ténytudása és attitűdje közötti kapcsolat feltárására. Kutatásom során arra az eredményre jutottam, hogy habár a Magyar Telekom dolgozók jól tájékozottak voltak a vállalat fenntarthatósági stratégiájával kapcsolatban, ez egyéni társadalmi felelősségvállalásukban, attitűdjükben kevésbé látszott meg. Sokan munkájuk során igenis tesznek azért, hogy egy jobb, társadalmilag fenntarthatóbb világban éljünk, ugyanakkor az a sok program, amit a vállalat ennek érdekében végez (Digitális Híd, "Szabad az Á" filmklub, Fenntarthatósági Nap, Romaster program, Egálnet) vagy nem igazán jut el a dolgozókhoz, vagy pedig e programok, tevékenységek megvalósítása egy korábban már létrejött csoport kiváltsága lett és nehéz újonnan csatlakozni hozzá.
Összességében a zárt kérdésekre adott helyes válaszok tekintetében leginkább a Magyar Telekomnál eltöltött munkaidő és a funkcionális terület volt meghatározó. A nyílt kérdésekre adott válaszok során derült fény leginkább az egyes hiányosságokra. A válaszok során a dolgozók alapvetően elégedettek voltak a Magyar Telekom Csoporttal, mint munkaadóval (esélyegyenlőségi törekvések figyelembe vétele, atipikus foglalkoztatási formák bevezetése, kollektív szerződés betartása), azonban egyes területek még komoly reformációt, esetleg átstrukturálást igényelnének. Sokan élesen bírálták a Telekomon belüli képzési lehetőségeket, miszerint nincs még igazán lehetőség a vállalaton belül az egyéni fejlődésre, karriermenedzsmentre. Habár a munkaerőpiacon a Telekom béren kívüli juttatási rendszere az egyik legjobb, többen elégedetlenek voltak vele az elmúlt évekbeni jelentős csökkentések miatt. Ezen kívül sokan bírálták a vállalat belső kommunikációját, miszerint több olyan eseményt szervezhetnének, amelyen a dolgozók jobban megismerhetnék egymást.