A házaspárnak minden lehetősége adott lett volna, hogy a háborút követően elhagyja az országot, ők mégis maradtak, mert Dr. Esterházy Pál herceg úgy érezte, " itt van dolga ". Még nászútra is a Balatonhoz mentek. 1960, Velence 1958 A 2. világháborút követően ausztriai birtokairól évekre le kellett mondania, magyarországi örökségét és birtokait pedig a Mindszenty bíboros ellen indított koncepciós perben hozott ítélet, valamint az államosítások révén vesztette el. A perben 15 év fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélt Dr. Esterházy Pál és felesége 1956-ban kalandos körülmények között hagyta el Magyarországot, és rövid időn belül Zürichben telepedett le. A herceg innen látott neki a szovjet hadsereg által a megszállás éveiben lezüllesztett ausztriai birtokrészek állhatatos és tudatos újjáépítésének, amely tevékenységét 1989. május 25-én bekövetkezett haláláig kitartóan folytatta. Halála után egy hónappal, a Mindszenty per újratárgyalásakor ugyan felmentették, de hivatalos rehabilitációt a magyar államtól soha nem kapott.
Az Esterházy-család hercegi ágának családfőjeként – amely feladatot apja, IV. Esterházy Miklós herceg váratlan és korai halála miatt 19 éves korában volt kénytelen átvenni – és mint a 17. században alapított hercegi Esterházy hitbizomány kezelője küldetésének tekintette a nagy múltú család kulturális, gazdasági és épített örökségének – köztük a felbecsülhetetlen értékű ún. Fraknói Kincstárnak – megóvását és egybentartását. Feladatát nagy állhatatossággal, teljes szívvel, odaadással végezte egy olyan korszakban, amelyben az Esterházy-család, de maga az ország is, totalitárius eszméktől vezetett, erőszakos belső és külső hatalmak szeszélyeinek, szerzésvágyának volt kitéve. Esterházy Pál herceg és tanácsadóinak tehetsége és kitartása sem tudta azonban megakadályozni, hogy a Fraknói Kincstár érdemi részét a Tanácsköztársaság ideje alatt a kommunista hatalom, karhatalmi erőszak alkalmazását kilátásba helyezve szocializálja és Budapestre szállíttassa. Ezekről az épp 100 éve történt eseményekről egy a Fraknó várában a közelmúltban nyílt időszakos kiállítás is megemlékezik "300 évig gyűjtetett - 3 nap alatt elveszett" címmel.
Esterházy Pált 1949-ben, a Mindszenty-perben hosszú fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az 1956-os forradalom alatt szabadult, ezután a hercegi pár rövid ausztriai tartózkodás után Svájcban telepedett le. Zürichben éltek a férj 1989 áprilisában bekövetkezett haláláig. Negyvenhárom évnyi házasságuk alatt nem született gyermekük. Ő örökölte a vagyont Végrendeletében Esterházy Pál feleségét jelölte meg az ausztriai vagyon és kulturális javak egyedüli örököseként. A hercegné 1994-ben az Esterházy kulturális örökséget vagyonkezelés céljából magánalapítványokba helyezte el, majd 2000-ben kezdeményezte az alapítványi rendszer modernizálását. Véglegesen 2002 őszén, 83 évesen mondott le hivatalos funkcióiról és vonult vissza a nagy nyilvánosság elől, de az utolsó pillanatig nagy érdeklődést tanúsított Burgenland tartomány kulturális és társadalmi eseményei iránt, melyeket nagylelkűen támogatott is. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Bár Dr. Esterházy Pál naprakészen követte a politikai eseményeket, soha semmilyen politikai tisztséget nem vállalt el, azt vallotta, hogy a politikus nem egy foglalkozás, hanem egy szolgálat. Abban hitt, hogy gazdaságai eredményes vezetésével hoz igazi hasznot hazájának. Hite szembeállította a Horthy-rendszer irredenta tendenciáival, a magyar római katolikus egyházon belül széles körben elterjedt antiszemita nézetekkel, és az Európában és Magyarországon létrejött totalitárius rendszerekkel, de nem sorolható egyetlen szélsőséges politikai irányzat harcos ellenállóinak táborába sem. Dr. Esterházy Pál mindig liberális, hazafias és humanista meggyőződésből cselekedett. 1944-1945-ben budapesti zsidókat mentett: budai rezidenciájára befogadta a zsidók megmentésében aktív szerepet vállaló svéd és svájci nagykövetséget, az Irgalmas Nővérek részére pedig közvetlen anyagi támogatást nyújtott. Ottrubay Melinda és Esterházy Pál esküvői fotója Forrás: Esterházy Privatstiftung Élete egyik legnehezebb időszakának kezdetén, 1946-ban kötött házasságot a polgári családból származó, a balettművészet terén kimagasló tehetségű Ottrubay Melindával.
Jókai Mór: Az arany ember (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988) - Szerkesztő Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1988 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 584 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: 963-15-3636-x Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A komáromi gyermekkor élményei, férfikorának nagy érzése ötvöződik a teremtő fantáziával. Az örök életű mesén túl ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és társadalmi boldogulás lehetőségét.
Az iskolai lemorzsolódás egy jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, Magyarországon 2002 és 2020 között 12, 2 százalékról 2010-re 10, 8 százalékra csökkent, majd az évtized végére újra 12, 1 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. Az előző évtizedben Szlovákia, Csehország, Magyarország, Svédország, Luxemburg és Bulgária kivételével minden EU-tagállamban csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, átlagosan 13, 8 százalékról 9, 9 százalékra. Az arany ember rövid tartalom. Magyarországon azonban ez az arány még régiós szinten is kifejezetten magasnak számít. Az Európa 2020 stratégia alapján a cél minden tagállamban a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése lett volna, ám ez végül a 27-ből 8 tagállamban nem valósult meg, köztük hazánkban sem. Ugyanennek a stratégiának egy másik célja volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a fiatalok körében.