I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyűlési határozatok, köztársasági elnöki határozatok, kormányrendeletek és -határozatok, az Alkotmánybíróság határozatai 6/2022. (III. 10. ) OGY határozat köztársasági elnök megválasztásáról 599 56/2022. (II. 24. ) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény menekültügyi eljárás átmeneti szabályainak eltérő alkalmazásáról 600 58/2022. 28. 121/2022. (III. 28.) Korm. rendelet - Adózóna.hu. rendelet az egészségügyi ellátások működésének egyes veszélyhelyzeti szabályairól 601 64/2022. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. 3. rendelet és az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5. rendelet módosításáról 602 65/2022. rendelet és a veszélyhelyzet ideje alatt a járvány elleni védekezést elősegítő egyes intézkedésekről szóló 89/2021.
2021. október 28-án kihirdetésre került, és 2021. november 1-jén hatályba is lépett az 599/2021. (X. 28. ) Kormányrendelet, amely az állami és önkormányzati foglalkoztatottak kötelező oltásának szabályait tartalmazza. A rendelet a következő alkalmazottakra terjed ki: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti köznevelési intézménynél, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szakképző intézménynél, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménynél, a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény szerinti kulturális intézménynél, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. 734/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról 11196. törvény hatálya alá tartozó szervnél, honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.
(1) MAGYAR KÖZLÖNY 189. szám M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2021. október 12., kedd Tartalomjegyzék 1713/2021. (X. 12. ) Korm. határozat A Termőföld Magántőkealap létrehozásáról szóló 1484/2021. (VII. 16. ) Korm. határozat visszavonásáról 8566 (2) 8566 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 189. szám IX. Határozatok Tára A Kormány 1713/2021. Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen. határozata a Termőföld Magántőkealap létrehozásáról szóló 1484/2021. határozat visszavonásáról 1. A Kormány visszavonja a Termőföld Magántőkealap létrehozásáról szóló 1484/2021. határozatot. 2. A Kormány felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Termőföld Magántőkealap létrehozása céljából átadott forrást e célra ne használja fel. Felelős: külgazdasági és külügyminiszter Határidő: azonnal 3. A Kormány a Termőföld Magántőkealap létrehozása céljából átadott forrás más célra történő felhasználásáról külön határozatban dönt. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.
Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki. Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, és a foglalkoztatott az orvosi szakvéleményt nem mutatja be.
Készült: 2021. október 28. csütörtök, 13:22 A Kormányaz Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírusvilágjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet célja annak biztosítása, hogy a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a továbbiakban: védőoltás) felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. (2) Az e rendeletben foglaltakat arra a foglalkoztatottra kell alkalmazni, aki nem tartozik a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021.
törvény szerinti honvédelmi szervezetnél – ideértve a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt. ) és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény hatálya alá tartozó, nem honvédelmi szervezetnél foglalkoztatottakat is –, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, intézményben, a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit. ) hatálya alá tartozó szervnél, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó szervnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV) hatálya alá tartozó szervnél dolgozók. Az a foglalkoztatott, aki e rendelet hatályba lépése előtt nem vette fel a koronavírus elleni védőoltást, az állampolgárok egészségének és életének megóvása és a közfeladatok akadálytalan ellátása érdekében köteles egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. december 15. napjáig felvenni, ha a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, 2022. január 31. napjáig felvenni, ha nem tartozik a fenti csoportba.
Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót? Részlet a válaszából: […] A kérdésben részben benne van a válasz is, de félreértésselis találkozunk abban. Nézzük először az áfát, ami nem változott 2011-ben! Az Áfa-tv. §-ának (3) bekezdése szerint nem vonható lea távbeszélő-szolgáltatást, a mobiltelefon-szolgáltatást, az... […] 9. cikk / 10 Telefon magáncélú használata Kérdés: Olvastam, hogy a céges telefon elszámolásánál a jövőben már nem lehet alkalmazni a magáncélú használat 20 százalékos továbbszámlázását. Tulajdonképpen hogyan változott a céges telefon elszámolásának a lehetősége? Részlet a válaszából: […] A magáncélú telefonhasználatra vonatkozó rendelkezésben2008. Cages telefonszámla könyvelése . január 1-jétől a változás az, hogy ha a magáncélú telefonhasználattételes elkülönítése nem lehetséges, a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékátkell kötelezően a magáncélú használat értékének tekinteni.... […] 10. cikk / 10 Céges telefon adózása Kérdés: A céges telefon feltöltőkártyával működik, melynek célja a takarékosság.
Bár egy vállalkozás működéséhez szervesen kapcsolódik az üzleti vendéglátás, közismert nevén reprezentáció, mégis sokan mellőzik annak elszámolását mind az adminisztráció, mind a járulékos költségek okán. Összefoglalónk megmutatja, mibe is kerül valójában a repi. A reprezentációs költségek után a társaságnak 15%-os személyi jövedelemadó és 19, 5%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség e keletkezik, a közteher alapja a kiadás értékének 1, 18-szorosa. Az adókat a tárgyhót követő 12-ig kell a 08-as bevallásban szerepeltetni és megfizetni a NAV felé. A KIVA-alany vállalatok mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ugyanakkor a 13%-os kisvállalati adó t meg kell fizetniük a megnövelt adóalap után. Céges telefonszámla könyvelése 2020. A KIVA-t a tárgynegyedévet követő hó 20-ig kell bevallani és megfizetni. Ezen költségeket ugyanúgy a cég nevére szóló számlával kell igazolni, mint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült minden más ráfordítást, azonban a bankkártyával fizetett éttermi fogyasztásnál nyugta ellenében is elszámolható a költség.
Na most itt azt hiszem a kérdés inkább azzal kapcsolatos, hogy a 20% ot elismeri a cég magáncélu használatnak akkor az arra eső ÁFA val mi van, mert ugye a kontir az egyértelmű hogy a 70% nál az T 5ös(Telfonktg) T 46 (Áfa) Követel a 4es (szállito) a 30% nál meg T 5ös K 4es mivel ugye nincs ÁFa a 30% ra de mégegyszer visszatérve arra hogy mi van a 20% ra eső résszel ezt a PM honlapján találtam: A szeptemberi telefonköltség elszámolásával kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kapni. A Társaság nem készít kimutatást a beszélgetésekről és megfizeti az 54% adót, akkor a magáncélú használatot elismeri. Ebben az esetben az ÁFA levonható e a számla összegéből 70-30% arányban, hiszen az ÁFA tv szerint csak a kizárólagos üzleti célt szolgáló költségszámlák ÁFÁ-ja vonható le. 10 kérdés-válasz a telefon (céges) kifejezésre. Vagy ha megtéríteti a dolgozóval a magáncélú használatot ugyan az e a helyzet. A személyi jövedelemadó megfizetése, illetve akár a magáncélú használat megfizettetése esetén az Szja törvény (és az Áfa törvény sem) nem tekinti a teljes számlaköltséget kizárólag üzleti célú kiadásnak, azaz az Szja megfizetése nem teremt alapot ahhoz, hogy a társaság a számla áfájának 70 százalékát levonhatná.