Az Európai Unióról szóló szerződés állapítja meg azokat a feltételeket (49. cikk) és elveket (6. cikk (1) bekezdése), amelyeknek minden, az Európai Unióhoz (EU-hoz) csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie. Egy adott ország az Európai Tanácstól az Európai Bizottság véleménye alapján kaphat "tagjelölt ország" státuszt, az ország által benyújtott, az Európai Unió (EU) tagsága iránti kérelmét követően - mondta ifj. Ennyire egy húron már rég pendültek európai képviselők, mint most, hogy EU-tagjelölt lehessen Ukrajna | Paraméter. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője az Origo kérdésére Ukrajna esetleges uniós csatlakozásával kapcsolatban. Amikor Magyarország egy tagjelölti státuszt támogat, az alapvetően politikai gesztus. A Bizottság a csatlakozási kritériumok (az ún. koppenhágai kritériumok) szerint alapos eljárás keretében megvizsgálja a csatlakozási kérelmet, és a csatlakozási folyamat csak azt követően indulhat meg, hogy az Európai Tanács egyhangúlag a tárgyalások megkezdéséről határozott. Ráadásul a tagjelölti státusz nem biztosít automatikus jogot ezen országnak az EU-hoz való csatlakozására, maga a folyamat pedig a korábbi tapasztalatok alapján akár évekig elhúzódhat - fejtette ki ifj.
A 50. cikk az Európai Unióról szóló szerződés előírja a visszavonása valamely tagállam az Európai Unió. A rendelkezés szövege "(1) Bármely tagállam alkotmányos követelményeinek megfelelően dönthet az Unióból való kilépésről. (2) A kilépés mellett döntő tagállam értesíti szándékáról az Európai Tanácsot. Maastrichti Szerződés. Az Európai Tanács iránymutatásai alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt az adott állammal a kilépés részleteiről, figyelembe véve az adott állam és az Unió közötti jövőbeni kapcsolatok kereteit. A megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (3) bekezdése alapján tárgyalják. Ezt a Tanács az Unió nevében köti meg; a Tanács minősített többséggel dönt az Európai Parlament egyetértésével. (3) A szerződések az érintett államra nem alkalmazandók attól a naptól kezdve, amikor a kilépési megállapodás hatályba lép, vagy máskülönben két évvel a (2) bekezdésben említett értesítést követően, kivéve, ha az Európai Tanács egyhangúlag az érintett tagállammal egyetértésben dönt kiterjeszteni.
Az EU-szerződések (más néven alapszerződések vagy alapító szerződések) alkotják az Európai Unió jogi alapját, az ún. elsődleges (primer) jogot.
Az EP vonatkozó állásfoglalása azonban nem kötelező érvényű, vagyis egy ilyen kezdeményezést az Európai Unió mind a 27 tagállamának is támogatnia kellene. Kiadóhivatal – Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató – 3.4. A hivatkozások sorrendje. Mint ismeretes, a 2016-os hollandiai népszavazáson a holland polgárok döntő többsége, 61 százaléka elutasította az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés megkötését. A Századvég jogi szakértője kiemelte, hogy a csatlakozáshoz teljesíteni kell bizonyos kritériumokat. Ezeket a csatlakozási kritériumokat (más néven koppenhágai kritériumokat) az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi ülésén megerősítették.
Stiftung Wissenshaft und Politik. [2016. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 1. ) ↑ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, HETEDIK RÉSZ - ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, 355. cikk ↑ (2016. június 24. ) " EU Referendum Results: It's Going To Be Brexit ". The National Law Review, Kiadó: Squire Patton Boggs (US) LLP. június 28. ) ↑ Renwick, Alan: What happens if we vote for Brexit?. The Constitution Unit Blog, 2016. január 19. ↑ Article 50(4) of Lisbon Treaty, which cites Article 49 accession process Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Article 50 of the Treaty on European Union című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Témák és formák - A görög templom 4 foglalkozás 2 szöveg 3 gyűjtemény 1 tesztfeladatsor A görög templom születése: a görög templomforma kialakulása a Kr. e. 8-6. századra tehető. voluta Csigavonalú építészeti elem vagy díszítőmotívum. Eredetileg a ión és a kompozit oszlopfők eleme volt, majd főként a barokk építészetben a bazilikális elrendezésű templomok homlokzatán a fő és mellékhajók szintkülönbségét összekötő forma. Tananyag ehhez a fogalomhoz: További fogalmak... Az ókori görög templomok funkciója idővel jelentősen megváltozott, kibővült. Ezt szemlélteti a szamoszi Héra templom és szentélykörzete alaprajza.
-Végül a krepis vagy a crepidoma a templom alapja. Három lépésből áll, és az átmenet a természetes padló és a templom padlója között. Görög templomok az építészeti rend szerint Az idő elteltével a görög templomok illeszkedtek a regionális építészeti stílusok osztályozásába. A klasszikus stílusok a Doric és az Ionic rendek. A dorikus sorrendet egy olyan perisztylus jellemzi, amely kívül van, így a fény belép és a külső árnyékok belsejébe kerülnek. Másrészről, az ionos rend a Kis-Ázsiából származik. Az összes megrendelés közül ez az, amely könnyebb és finomabb formájú. Több karcsú és vékony oszlop van, mint a Doric oszlopok. Tőkéjét a szélmodellek ihlette. Architrávja vízszintesen van osztva három csíkban vagy platabandában. Ezen túlmenően az entablatúrának van egy frízje, melyet barázdákkal és folytonos típusokkal díszítettek. A maga részéről a korinthoszi rend is létezik, a Kr. Ötödik századból származik. A megbízás legjellemzőbb saját tőkéje, amely két különböző szervből áll. Az alsónak két párhuzamos sora acanthus levelei és kis szárai vannak, amelyek a szögben egymáshoz kapcsolódnak.
7. században. Kis-Ázsiában az ión típusú templomokat Kr. a legreprezentatívabbak Eretria és Samos. A megfelelően felállított templomok Görögországban dór típusúak. Típusok A görög templomok osztályozása különböző kritériumok szerint változik. - A portékája szerint lehet In antisz, amikor egy templomnak két antája van, például Hera temploma Olümpiában, a Kr. e. Ha mindkét homlokzaton vannak ablakok, akkor kettős ablak típusúak. - Ha az oszlopok egy portikon vannak megtámasztva, akkor ezt kiemelkedésnek nevezzük, és ha mindkét homlokzaton előfordul, akkor amfiprotilának nevezzük. - A homlokzatán található oszlopok száma szerint is osztályozhatók. Két oszlopból disztálisnak nevezzük őket. Ha tíz vagy több van, decastillo-nak hívják őket. A leggyakoribbak a tetra stílusok, amelyek négy oszlopot tartalmaznak, a hexa stílusokat hat és az okta stílusokat, nyolcat. - Az oszlopok elrendezésétől függően periférikusak lehetnek, ha az épület körül oszlopsor található. Ha kettő van, akkor dipteránnak hívják őket.
Görög templom: Eredet, típusok és részek - Tudomány Tartalom: jellemzők Eredet Típusok Alkatrészek Görög templomok építészeti rend szerint Fő kitevői Szimbolika Hivatkozások Az görög templom Az ókori Görögország vallásában imádott kép befogadására épített szerkezet. Ezeket a monumentális épületeket a városok istenvédőjének elhelyezése céljából építették. A más kultúrák istenségeit tisztelő épületekkel ellentétben a görög templomokat antropomorfizálták. Vagyis emberi mértékre készültek, mintha az általuk szállásolt isten ugyanolyan dimenziókkal rendelkezne, mint egy ember. Az emberiség történelmének többi épületéhez hasonlóan a görög templomok is idővel kialakultak. Elvileg agyagból és fagerendákból épült épületek voltak. Később váltakoztak, és díszítő elemeket adtak hozzá, amíg azok nem lettek azok a kiemelkedő épületek, amelyeket ma ismerünk. A görög templomok fokozatosan bekerültek a rendekbe, amelyek az építészeti ágat átvették és akkor fejlődtek. E rendek között volt a dór, az ión és a korinthoszi rend is.
Az összetett rend a hellenisztikus korszakban alakult ki. jellemzők A görög templom az ókori Görögország kultúrájának legreprezentatívabb alakja. Felépítése oszlopos szerkezeten alapult, amelyben az isteneket tisztelni fogják. Ezek a struktúrák megaonok; vagyis téglalap alakú helyiségek oszlopokkal. Oszlopai és központi nyílása is van. Mindezt az emberek átlagos méretének arányában építették, ellentétben az olyan épületekkel, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfeleljenek az istenségeknek. Görög templomokat azért hoztak létre, hogy tárolják a fogadalmi ajánlatokat. Rituális motívumokkal rendelkező tárgyakról van szó, amelyeket azért nyújtottak be, hogy elnyerjék a természetfeletti erők tetszését. Idővel azonban a görög templomokban elkezdtek kultikus tevékenységeket folytatni, például tiszteleteket és áldozatokat. Ezek az építkezések voltak a legfontosabbak és legnépszerűbbek a görög építészetben. Nem azért hozták őket létre, hogy sok embert fogadjanak, és ez a fő oka kis méretüknek; Ezek a templomok elszigetelt és szent helyeken helyezkedtek el.
Középen városvédő Pallasz Athéné 9 méteres bronzszobra állt. Leghíresebb részei: Kariatídák csarnoka (Kr. e. 421. 406) Itt ünnepelték a város hőseit. A tetőzetet lepelruhába, peploszba öltözött nőalakok, a kariatidák tartják. Keressétek meg e fotón a Kariatídákat! A templomok mellett jósdák is működtek: Delphoi – füstbe szállt jóslatok Az ókori görögök, akik a filozófia és a tudományok nagymesterei voltak, nem határolták el magukat a jövendőmondástól és a jövő kutatásától. A városállamokra tagolt területen több jósda is működött, de a legnagyobb és mindenki által elfogadott a Parnasszosz-hegység lábainál fekvő Delphoi volt. Nem csoda: már a környezet, a fák közt talányosan susogó szél és a táj is a bölcsességet és a természetfelettit áraszt magából. Itt égett az az örökmécses is, amelybe a hagyomány szerint a lángot maga Prométheusz lopta az istenektől. A kíváncsiak tehetségükhöz mérten nagy kinccsel érkeztek, hogy a jósnőt, a Püthiát kérdezzék. Háború vagy nagyobb vállalkozás az ő válasza nélkül el nem kezdődhetett!