2002 óta foglalkozom az újszülöttkori bőrgyógyászattal, az elmúlt években megszámlálhatatlan előadást tartottam bőrgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, védőnőknek, nagyon sok hazai és nemzetközi közlemény is született a témakörben. Nagyon fontosnak tartom a rendszeres szakmai továbbképzéseket, kerekasztal megbeszéléseket, ahol a kollégáknak alkalmuk nyílik kérdéseiket, problémáikat megvitatni. Sajnos a változás nem robbanásszerű, de számos nagyobb kórházban, egyetemi centrumban viszonylag gyorsan és rugalmasan sikerült az "átállást" biztosítani a korszerű köldökápolásra. Én úgy látom, hogy míg a köldökcsonkot szeretjük mindenfélével piszkálni, kenegetni, birizgálni, addig az újszülött bőrének ápolását pedig a legtöbb szülő elfelejti. Pedig míg a köldökcsonkkal alig kéne foglalkozni, az újszülött bőrével annál inkább. Mit javasolsz, mikor és mivel kenjék? dr. Szegedi Tudományegyetem | Munkatársak. Csoma Zsanett: A születést követő időszakban kezdődik meg a bőr adaptációja a külvilághoz, ez egy hosszú folyamat. Az újszülött bőre érzékeny, sérülékeny, emiatt gondozása során speciális szempontokat kell figyelembe venni, a fürdetés legyen gyors, elegendő heti max.
Dr. Csoma Zsanett Renáta vagyok, Szegeden születtem. Gimnáziumi tanulmányaimat a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban folytattam, magyar-történelem tagozaton, 1994-ben érettségiztem kitűnő eredménnyel. 2000-ben szereztem általános orvosi diplomát a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, summa cum laude minősítéssel. Végzésem óta a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján dolgozok, jelenleg egyetemi docensként az Általános Bőrgyógyászati Fekvőbeteg Osztály és a Gyermekbőrgyógyászati Szakrendelés vezetője vagyok. 2005-ben szereztem meg Ph. Dr csoma zsanett. D. tudományos fokozatomat, 2014 óta az egyetem habilitált tagja vagyok. 2019-ben az Európai Gyermekbőrgyógyászati Társaság vezetőségi tagjává választottak. 2013-2014 között Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjban, a 2015-2018, illetve a 2019- 2022 közötti periódusban pedig a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutató Ösztöndíjában részesülve aktívan részt veszek a hazai és a nemzetközi tudományos-kutatói életben.
Tervezett program 10:00-10:30 Érkezés, regisztráció 10:40-10:50 Köszöntő, Bevezetés (Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna, Dr. Csoma Zsanett Renáta) Újszülöttkor- adaptáció a külvilághoz 10:50-11:10 Újszülöttkori bőrelváltozások (Dr. med. habil. Csoma Zsanett Renáta Ph. D. egyetemi docens, Szeged) 11:10-11:30 Genodermatosisok I: Epidermolyis bullosa (Dr. Silló Pálma egyetemi tanársegéd, Budapest) 11:30-11:50 Genodermatosisok II: Ichthyosisok (Dr. Medvecz Márta Ph. egyetemi docens, Budapest) Csecsemőkor: szimbiózisban az édesanyával 11:50-12:10 Haemangiomák klasszifikációja, korszerű diagnosztikája és kezelése (Dr. Solymosi Ágnes adjunktus, Budapest) 12:10-12:25 A pelenka dermatitis differenciál diagnosztikája (Prof. Tökéletesség nincs, de a törekedés is eredmény - HáziPatika. Harangi Ferenc Ph. D., osztályvezető főorvos, Szekszárd) Kisgyermekkor- a nagyvilág felfedezése 12:25-12:45 Vírusos eredetű bőrbetegségek, vírus exanthaemák (Prof. Szalai Zsuzsanna Ph.
A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati Klinikájának gyermekbőrgyógyásza a gyógyítás mellett sok egyéb tevékenységet végez: orvostanhallgatókat és gyógyszerészhallgatókat tanít, bőrgyógyászat gyakorlatot vezet, és aktívan részt vesz az egyetem tudományos kutatásaiban is. A gyermekbőrgyógyászat iránti elköteleződésében a gyerekek szeretete pont annyira szerepet játszott, mint a területben rejlő izgalmas kutatási lehetőségek. Harmadik gyermeke, Zsigmond koraszülött babaként látta meg a napvilágot, ez a személyes érintettség motiválta abban, hogy bőrgyógyászként bekapcsolódjon az újszülöttek ellátásába. Később a Korábban Érkeztem Alapítvány munkájához is csatlakozott, melynek ma már kuratóriumi elnöke. Az alapítvány egyik legfontosabb tevékenysége, hogy lelki támogatást nyújtson azoknak a családoknak, akiknek kisbabája a vártnál korábban, vagy betegen érkezik. Dr. Novák Hunor - Elavult készítmény, amit szinte minden újszülött megkap – tévhitekről is beszélt a gyermekbőrgyógyász. A koraszülött ellátásban nyert tapasztalatokat a kutatások területére is vitte magával Zsanett. A koraszülöttek bőrápolása világviszonylatban is új kutatási területnek számít, a Perinatológiai Társaság felkérésére Zsanett és csapata készítik el a koraszülöttek bőrápolási és sebkezelési protokollját.
A szervezetünket a külvilágtól a bőr határolja el és védi azt annak a behatásaitól. A bőr egyik létfontosságú szerveinknek, az összsúlya kb. 3 kg, a felszíne mintegy 2 négyzetmétert tesz ki a felnőtt korban. A bőr amellett, hogy a szervezetett védi a külvilágtól, egyúttal érzékelő szerv is. A bőrben érzőrostok érzékelik a fájdalmat, a hőt, a tapintást, a viszketést. A bőrfüggelékekhez tartoznak a szőrtüszők, a hajszálak, a faggyú és verejtékmirigyek valamint a köröm is. Bőrgyógyászati kezelést igénylő betegségek: dermatitisek és ekzémák, baktérium által okozta bőrbetegségek: ótvar, orbánc, szőrtüszőgyulladás, furunkulus, gombás eredetű bőrbetegségek, vírusos bőrbetegségek (közönséges szemölcs, herpes, övsömör, pikkelysömör), gyógyszerkiütések, rovarok okozta bőrbetegségek, méh- és darázscsípések, lábszárfekélyek, pattanásos bőr kezelése, hajhullás. Az anyajegyen olyan bőrelváltozást értünk, amely már a magzati fejlődésben kialakul, gyakran már a születéskor fenn áll, mégsem örökletes.
témavezető
Már maga a jelölés is nagyon megtisztelő volt, azonban az igazán nagy öröm és izgalom akkor következett, amikor megtudtam, hogy a közel négyszáz jelölt közül bekerültem a tizenkét döntős közé. Innentől kezdve szinte minden nap, a filmforgatás és a szavazás időszaka is igazi ünnep volt, hiszen rengeteg pozitív visszajelzést és szeretetet kaptam. Mit gondol, minek köszönhető, hogy ennyien szavaztak önre? Minden napi életem, munkám során orvosként, nagyon sok beteggel találkozom. Az utóbbi időben főleg gyermekbőrgyógyászattal foglalkozom, és igyekszek minél több kis betegnek segíteni a gyógyulásban. Az orvosi munkámat nem szakmának, hanem hivatásnak tekintem, és úgy érzem, ez a mentalitás megtérül. Munkája során mi az a legfontosabb alapelv, amelyet szem előtt tart, amelynek szeretne megfelelni? Egész életemben azt vallottam, a legfontosabb az, hogy saját magunkkal szembe tudjunk nézni, Megfeleljen a lelkiismeretünknek minden, amit nap mint nap teszünk, cselekszünk. Az ember sok kisebb-nagyobb hibát követ el élete során, tökéletesség nincs, de ha csak törekszünk is erre, az is nagyon nagy eredmény.
Így a műholdak "bevetésével" mindenki jól jár. Az ellenőrzések persze nem szűnnek meg, csak átalakulnak. A Sentinel műholdak egy sor különböző típusú adattal szolgálnak. Például a radaros Sentinel-1 műholdpáros mérései alapján meg lehet becsülni a biomassza tömegét, meg lehet állapítani a betakarítás időpontját. Fontos, hogy mindez néhány napos visszatérési idővel történik, így az adatbázis szinte naprakészen tartható. Gazdaság: A csatlakozás óta 2100 milliárdot "nyertünk" az EU-n | hvg.hu. A néhányszor 10 m-es felbontású, 13 különböző hullámhosszon érzékeny optikai–infravörös kamerákkal repülő Sentinlel-2 holdak felvételei alapján megkülönböztethetők a mezőgazdasági táblákon termesztett növényfajták. Információ nyerhető a növényzet egészségi állapotáról, nyomon követhetők a földhasználatban bekövetkező változások is. A Sentinel-2 műholdak szintén néhány naponta feltérképezhetik egész Európát (már ha nem borítják épp felhők a kontinenst). A gyakori visszatéréssel működő Sentinelek tehát képesek kellően nagy felbontással monitorozni a szántóföldi növények állapotát, termesztésük aktuális állását, felmérni a termesztett növények fajta szerinti megoszlását.
Az Európai Unió (EU) 1962-ben bevezetett közös mezőgazdasági politikája ( Common Agricultural Policy, CAP) belépett az űrkorszakba. Legalábbis ezzel a hangzatos kijelentéssel kezdődik az Európai Űrügynökség (ESA) közleménye, amely a Copernicus földmegfigyelő program műholdjainak újabb hasznosításáról ad hírt: közel 22 millió európai földműves, közvetve pedig a közös költségvetés láthatja hasznát, hogy a támogatások helyszíni ellenőrzéseit kiváltják a Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdas felvételek használatával. (Az "űrkorszak" kezdetére való utalás részben persze túlzó, hiszen például a Magyarországon az uniós agrártámogatások eljárásaihoz 2004 óta használt Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer ( MEPAR) a légi fényképek mellett űrfelvételeket is alkalmaz. Az EU új vámtarifákat vezet be amerikai termékekre - Adózóna.hu. ) A közös uniós agrárpolitikát azért vezették be az EU-ban, hogy biztosított legyen az európai polgárok megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel való ellátása, s eközben az ezeket előállítók tisztességes megélhetéshez jussanak.
Román irányítás alá kerülhet a magyar–román határon átnyúló együttműködési program, a hasonló szlovák–magyar program pedig Pozsonyé lehet. Eu támogatások 2004 óta pc. Bár a kormányzatban sokak szerint nemzetpolitikailag is fontos lenne megőrizni a magyarlakta határterületek fejlesztésének irányítását, a Miniszterelnökség nem sok energiát ölt az Európa Unió által támogatott programok menedzselésébe, és állítólag már fel is ajánlottuk Brüsszelnek az átadást. Az uniós operatív programok leállása és a Norvég Alap elapadása után újabb – nem is annyira pénzügyi, mint szimbolikus – csapás érheti Magyarországot a külföldi támogatások terén: az Index információi szerint megszűnhet a magyar irányítás a tíz éve működő magyar–román határ menti együttműködési programban. Tíz éven át nálunk volt a központ A Magyarország és Románia között 2004 óta megvalósuló uniós fejlesztési program azért jött létre, hogy biztosítsa a határok átjárhatóságát, csökkentse azok elválasztó jellegét, és előmozdítsa a határtérség kulturális kapcsolatait.
Magyarország – kilenc másik európai országgal együtt – 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Eu támogatások 2004 óta 4. Az EU jelentős beruházásokat hajtott végre az új tagállamokban kohéziós politikája révén, valamint 2014 óta az európai beruházási terven, a Juncker-terven keresztül annak érdekében, hogy elősegítse az uniós átlaghoz való felzárkózásukat a növekedés és a jövedelem tekintetében. Nemcsak az uniós finanszírozásnak köszönhető, hogy a beruházások nagyon pozitív, kézzelfogható eredményekkel jártak, hanem annak is, hogy ezek a tagállamok reformokat hajtottak végre, valamint erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy vonzó környezetet biztosítsanak a befektetők és a vállalkozások számára a letelepedéshez és a növekedéshez. Az eredmények többek között: 55, 2 milliárd euró értékű beruházás valósult meg Magyarországon 2004 és 2020 között az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül, 2, 5 milliárd euróértékben pedig a Juncker-terv mozgósított további beruházásokat Magyarországon 2014 óta; a strukturális finanszírozásra fordított uniós beruházások magyar állampolgáronként 2532 eurót jelentenek; a Magyarországon megvalósuló kohéziós projektek költségeinek 85%-át az EU állja; Magyarország 228, 9 millió euró összegű támogatást kapott a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs program keretében.