Valaki segítsen!! Jelölje N a természetes számok halmazát, Z az egész számok halmazát és ∅ az üres halmazt! Adja meg az alábbi halmazműveletek eredményét! a) N ∩ Z; b) Z ∪ ∅; c) ∅ \ N. Ennek mi az értelme???? Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. matek, sos 0 Középiskola / Matematika Mae { Elismert} megoldása 5 éve Szia, N= (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6,... ) Z=(..., -3, -2, -1, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6,... ) a, veszed a természetes és az egész számok halmazának metszetét (azokat az elemeket veszed, amelyek mindkét halmazban benne vannak): N ∩ Z = N; (N ⊂ Z) b, veszed az egész számok halmaza és az üres halmaz unióját: Z ∪ ∅ = Z c, az üres halmaz és a természetes halmaz különbsége: ∅ \ N = ∅ Módosítva: 5 éve 1 OneStein válasza Ennek az az értelme, hogy gyakorlatilag a halmazelmélet a matematika alapja. kisslz a) N: természetes számok halmazának a jele. A természetes számok a nulla és a pozitív egészek (0, 1, 2, 3... ) Z: Egész számok halmazának a jele. Ide tartoznak a pozitív egészek, a nulla és a negatív egész számok is.
(+45): 5 = +9 (–72): 9 = –8 Gyakorlás Please go to Egész számok szorzása, osztása természetes számmal to view the test Vissza a témakörhöz Ismétlés Az abszolútérték megmutatja, hogy az adott szám hány egység távolságra van a nullától. |+7| = 7 és |–5| = 5 Két számot egymás ellentettjének nevezzük, ha összegük nulla. –(+7) = –7 és –(–5) = +5 Azonos előjelű számok összeadása Két azonos előjelű számot úgy adunk össze, hogy a két szám abszolútértékét összeadjuk, és a közös előjelet írjuk az összeg elé. (+6) + (+9) = +15 (mert 6 + 9 = 15, és mindkettő pozitív) (–8) + (–6) = –14 (mert 8 + 6 = 14, és mindkettő negatív) Különböző előjelű számok összeadása Két különböző előjelű számot úgy adunk össze, hogy a nagyobb abszolútértékű számból kivonjuk a kisebb abszolútértékű számot, és a nagyobb előjelét írjuk az összeg elé. (+17) + (–8) = +9 (mert 17 – 8 = 9, és a 17 pozitív) (–6) + (+13) = +7 (mert 13 – 6 = 7, és a 13 pozitív) (–15) + (+6) = –9 (mert 15 – 6 = 9, és a 15 negatív) Egész számok kivonása Két egész számot úgy vonunk ki egymásból, hogy a változatlan kisebbítendőhöz hozzáadjuk a kivonandó ellentettjét.
(az összeadásra pedig a fenti szabályok közül a megfelelőt alkalmazzuk) (+23) – ( + 16) = (+23) + ( – 16) = +7 (–18) – ( – 14) = (–18) + ( + 14) = –4 (–15) – ( + 9) = (–15) + ( – 9) = –24 Összeadás, kivonás több szám esetén Kettőnél több számot tartalmazó műveleti sor esetén először a kivonásokat alakítjuk át összeadássá, majd az azonos előjelű tagokat összevonjuk. Az így kapott pozitív és negatív számmal pedig az összeadásnál megismert szabály szerint járunk el. (+7) + (–9) – (–3) + (–8) – (+6) = (+7) + (–9) + (+3) + (–8) + (–6) = = (+10) + (–23) = –13 Please go to Egész számok összeadása, kivonása to view the test A számegyenesen a nullától jobbra lévő számokat pozitív számoknak, a tőle balra lévő számokat pedig negatív számoknk nevezzük. A pozitív számok előjele a + jel, a negatív számoké pedig a – jel. Abszolútérték Egy szám abszolútértéke megmutatja, hogy az adott szám hány egységre van a nullától. Jele: | | pl. |+7| = 7 |–9| = 9 |0| = 0 Ellentett Két számot egymás ellentettjének nevezünk, ha összegük nulla.
Ha csak pozitív tényezőket szorzunk össze, akkor a szorzat pozitív lesz: (+3) · (+5) · (+10) · (+2) = +700 Ha csak negatív tényezőket szorzunk össze, akkor a szorzat előjele függ a negatív előjelű tényezők számától: Tapasztalat: Ha páros számú negatív számot szorzunk össze (2 db, 4 db, …), akkor a szorzat minden esetben pozitív lesz. Ha páratlan számú (3 db, 5 db, …) negatív számot szorzunk össze, akkor a szorzat minden esetben negatív lesz. Vegyes előjelű számok szorzása esetén az előjelet a pozitív tényezők nem befolyásolják, így ebben az esetben is a negatív tényezők száma határozza meg a szorzat előjelét. (+4) · (–9) · (–5) · (+2) · (–7) = – 2520 (azért negatív, mert 3 db, azaz páratlan számú negatív tényező van) Please go to Az egész számok szorzása to view the test Szorzás Ha egy egész számot természetes számmal szorzunk, akkor a szorzat előjele megegyezik a szorzandó előjelével. (–9) · 4 = –36 Osztás Ha egy egész számot természetes számmal osztunk, akkor a hányados előjele megegyezik az osztandó előjelével.
1/3 anonim válasza: 100% mert a német Zahlen szóból ered (magyar jelentése: számolni) 2011. szept. 6. 18:37 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 A kérdező kommentje: 3/3 anonim válasza: 100% Így nagybetűvel számok, számolás a jelentése. De inkább számok. 2011. 21:09 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Figyelt kérdés Azt tudom én is hogy egy Z betű (nemegészen Z mert van még benne egy vonal) de az a kérdés hogy miért ez a jele?? valaki segítsen légyszíves, mert sehol nem találom:S 1/3 anonim válasza: 2011. szept. 6. 20:36 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 A kérdező kommentje: aaaaaaaköszönöööööm!!! :D 3/3 anonim válasza: 2011. 21:16 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Határozd meg a következő számok négyzetgyökét! A: 1, 823 18, 23 2, 372 23, 72 2, 560 25, 60 3, 204 32, 04 B: 4, 928 49, 28 5, 476 54, 76 6, 708 67, 08 7, 344 73, 44 C: 3, 648... Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Mongólia nyugati részén, az Altajban tárták és tárnak fel az úgynevezett pazyryki sírokat, az ázsiai szkíták, vagyis a szakák régészeti emlékeit. A Mongóliával szomszédos Kínában, Xinjiang (Ujgur) Autonóm Tartomány területén is előkerültek europid és europid-mongolid, kevert jellegű múmiák. Az eddigi leletek azt bizonyítják, hogy a mongolidokon kívül nagyon jelentős volt az europid hatás Belső-Ázsiában. Általában kaukázusi jellegűnek azonosították be ezeket a leleteket, de véleményem szerint ez nem pontos kifejezés, hiszen a Kaukázus több tucat nép lakóhelye. Valószínűleg a kiterjedt antropológiai és Korunkban főként a régészet és az archeogenetika foglalkozik a magyar őstörténettel. Az egyéb tudományágak mit tehetnének hozzá az ügyhöz? Fontos lenne, hogy minden tudományterület együttesen részt vegyen a magyar őstörténet kutatásban, mert minden területen újra kell újraértékelni a régi, sok esetben a 19. század végén, a 20. század elején megalkotott elméleteket. Áttörést várnak a hun-magyar őstörténet kutatásában - GYŐRI HÍREK. A tudomány fejlődésével, különösen a kiszélesedő keleti adatok megismerésével sok korábbi állítás megdőlni látszik.
Ezek közül a hébert magas szinten sajátította el, és felvetette a héber és a magyar nyelv rokonságát, lényegében átvéve Geleji Katona István érvelését. A rovásírást mindketten a rokonság jelének tekintették, mivel a székely írást a héber ábécéhez hasonlóan jobbról balra írták. Komáromi azonban a rokonság felvetése mellett azt is kijelentette, hogy a két nyelv közül formagazdagságban egyértelműen a magyar nyelv élvez elsőbbséget. Hunok-magyarok eredete és vándorlásai-Vécsey Aurél-Könyv-Vagabund-Magyar Menedék Könyvesház. Szenczi Molnár Albert képe (Wikipédia) A héber-magyar rokonság mellé a történeti érvek is felzárkóztak: ahogy a Szentföldre az ígéret földjeként vezette az Isten a zsidókat, úgy vezette a Kárpát-medencébe a magyarokat is, és mindkét népet a külföldi hatalmak általi elnyomatással büntette. A héber-magyar rokonság csúcspontjai Otrokocsi Fóris Ferenc református tudós, a gályarabok egyike 1693-ban megjelentetett Origines Hungaricae című írásában sokkal határozottabban és részletesebben szólt a rokonságról. Egyrészt nála már nagyobb tömegben jelennek meg a héber-magyar rokonság alátámasztására szolgáló szóhasonlítások.
J. : Ez a hajó elment a XIX. században, onnantól kezdve nincs senki a tudományban, aki azt gondolja, hogy ezek a szövegek ebben a formában a teljes valóságot tartalmazzák. Más kérdés, hogy különböző kutatók, különböző forráskritikai módszerekkel, különböző szempontokkal milyen szűrőket raknak e források elé, és aztán ezeken át mi az, ami fönnmarad. A héber-magyar rokonság a protestánsok segítségével terjedt el - Helló Magyar. Óriási eltérések vannak. Lehet rajta sokat vitatkozni. Azt gondolom, még nem jött el az ideje annak, hogy ez a kérdés nyugvó pontra jusson. De aki azt feltételezi, hogy mondjuk, az Aba család ősei hunok voltak, mert van olyan krónikaszövegünk, ami erről tanúskodik, annak most már rendelkezésére áll egy olyan módszer, aminek a segítségével, természettudományosan fogja tudni ezt esetleg igazolni – ha majd tudni lehet, hogy miről is ismerni fel az igazi hunokat. Kíváncsian várjuk az eredményeket. És hogy miről olvashat még az interjúban: – Vajon merre vezethetnek a középkori történetírásunkban megjelenő hun-magyar rokonság szálai? – Milyen ellentmondások látszanak az Attila-hun-szálban?
Jelenleg ezen a téren változás jelei látszanak. Kutatóink visszanyúlnak a korábban mesének nyilvánított krónikák leírásaihoz, és más – például régészeti – bizonyítékokat is keresnek a hun–magyar kapcsolatokra. Úgy tűnik, hogy a hun rokonság tagadásának végre bealkonyult. – A mondák, mítoszok, népművészeti motívumok valóban árulkodhatnak a közös eredetről? – Ázsiai útjaimon tapasztaltam, hogy a nomádok, akik között az írásbeliség korábban kevéssé volt elterjedt, szóban évszázadokra, sőt, akár egy évezrede is visszamenőleg megőrzik hősi eposzok, mondák, legendák formájában a történelmi eseményekről szóló hagyományaikat. Ezeknek a kutatása most egyre inkább elterjedt. Oral historynak nevezik a néprajzi-történeti hagyományok kutatásának ezt a formáját. Amikor a 20. század kilencvenes éveinek végén először hallottam a keleti magyarok fennmaradásáról Kazahsztánban, Nyugat-Szibéria, a Mongol Altaj kazakjai között, azonnal azt terveztem, hogy amennyiben eljutok közéjük, eredetmondákat fogok gyűjteni.
Az ilyen típusú kutatásokkal is sietni kellene. Az utolsó pillanat van itt az adatgyűjtésre, ha már el nem múlt. Benkő Mihály – – Ázsiában mely népek tartanak bennünket rokonnak? – Ott valamennyi török nép rokonnak tekint minket. A kazakok még inkább, mint mások, mert az ő törzsi rendszerükben Mándoky Kongur István szerint a 20. század hetvenes éveiben még élt egy nagy létszámú madjar, mazsar, magyar törzs. Ezenkívül rokonnak tartanak minket a kaukázusi népek – dagesztániak, csecsenek –, az afgánok és a mongolok, akik saját magukon kívül egyedül a magyarokat és a székelyeket ismerik el hun utód népnek. Ezek a rokoni kapcsolatok mind arra vallanak, hogy a magyarság a hun-szkíta világból származik. – Milyen területen érhető áttörés az őstörténet-kutatásban? – Új adatok elsősorban a régészettől várhatók, hiszen más forrásaink – például a krónikák – mindössze újra értékelendők, Magyarország egyedülálló abból a szempontból, hogy kutatóink egy része lebecsüli, mesének nyilvánítja a krónikák leírásait.
Ajánlott még: Mátyás király birodalma és Magyarország jövője. A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében. Ősi intézményeink. Pogány szokások őseinknél. Magyar mythológia. A magyarok eredete. Az ősmagyarok hitvilága. Az Árpádok története. Magyarország pénzei az Árpádok korában. A magyar rovásírás hiteles emlékei. A magyar nép arca és jelleme. Szumirok, szittyák, ősturánok. Magyarországi népszokások. A hunok három világbirodalma. Erdély nevezetesebb családai. A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei. A Csíksomylói Kegyszobor története. A középkori magyar címertan jelképezése. A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai. Magyar régiségek. Az ismeretlen népmese. Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben. A Csíki székely krónika. A magyar nemzet ősvallása. A heraldika vezérfonala. A parthus, hun-magyar scythákról. Magyar mitológia. A heraldika kézikönyve műszótárral. Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.