február 6-án, 110 éve született Münchenben Forrás: Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP Eva Braun és Hitler kapcsolatát teljes titoktartás övezte Eva Braun kiválóan illeszkedett Hitler női árja képébe: csinos volt, tehetséges az úszásban, síelésben és gimnasztikában, szívesen táncolt és könnyen befolyásolható volt. A politika nem érdekelte különösebben, inkább regényeket olvasott és filmeket nézett. Hitler egyszer még meg is jegyezte: Egy rendkívül intellektuális férfinak egy primitív és ostoba nőre van szüksége. Eva braun halála age. Képzeld el, ha lenne egy nőm, aki beleavatkozna a munkámba. " Eva közben hivatalosan is a tagja lett Hoffman fotós csapatának, ami azt jelentette, hogy folyamatosan Hitler közelében lehetett, anélkül, hogy bárkinek is feltűnt volna. Kapcsolatukat 14 évig teljes titoktartás övezte. A Führer szerette volna, hogy egy erőskezű férfinek lássák, aki teljesen elköteleződött a hazájának, továbbá szerette volna, ha továbbra is nők ezrei csodálják és vágynak rá. Evát egy idő után száműzték a berchtesgadeni Berghofba, tilos volt innia, dohányoznia, repülőre ülnie, autót vezetnie, a szolgák nem beszélhettek vele, csak néhány barátnője lehetett a társaságában.
Miután a háborút elvesztették, a hadsereg megsemmisült, az Egyesült Államok nyugatról előrenyomult, a Szovjetunió pedig Berlint bombázta, Adolf Hitler és Eva Braun úgy döntöttek, hogy 1945. április 28-án éjjel összeházasodnak a német főváros egyik bunkerében. A német diktátor házastársa úgy döntött, hogy nem hagyja el Berlint, és a végsőkig a Führer mellett marad, tudván, hogy a Harmadik Birodalom pilléreit a szövetségesek lerombolják. Végsőkig Hitler mellett maradt Eva Braun - Ring Magazin. A nácik által uralt Európa gondolata elhalványult és a házaspár számára az öngyilkosság – mielőtt a kommunisták fogságába esnek – kezdett a legmegvalósíthatóbb megoldásnak tűnni. De előtte Hitler és Braun még egyszer utoljára meg akarták mutatni egymás iránti hűségüket azzal, hogy összeházasodnak. A szertartást és az azt követő házasságkötést, amelyen részt vett Joseph Goebbels propagandaminiszter és Martin Bormann, a diktátor magántitkára is, a földalatti bunkerben tartották. Miután pezsgővel hivatalossá tették a házassági köteléket, Hitler megtette utolsó végrendeletét, tudatában annak, hogy a szovjet csapatok bármely pillanatban megérkezhetnek.
Hitler április 25-én értesült arról, hogy a szovjet csapatok gyűrűbe fogták Berlint, valamint megtudta azt is, hogy szovjet és amerikai katonák Torgaunál egyesülnek. Mindaddig a Martin Bormann és Joseph Goebbels által a Führer-bunkerben lejegyzett helyzetértékelések szerint a náci rezsim jelen lévő képviselői a szövetségesek szétválására számítottak, így még 1945. Eva braun halála film. április 25-én is. Mindenhol árulást látott A háború utolsó hónapjaiban Hitler bunkerje mélyén parancsot adott Németország felégetésére is, amit Albert Speer fegyverkezési miniszter és a Führer főépítésze megtagadott. Április 28-án Hitler a stockholmi rádióból értesült Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalásairól és arról az ajánlatáról, hogy egy részleges kapituláció érdekében lemondana a magyar zsidók elgázosításáról. Ezen túl közölték vele, hogy Karl Wolff SS-tábornok fegyverszüneti egyezményt kötött az amerikai csapatokkal Olaszországban, valamint hogy Felix Steiner SS-tábornok megtagadott egy parancsot.
A nagy üpszilonnak (Υ) pedig van egy "görögösebb" változata, a ϒ, ami már alakjában is különbözik a latin-magyar ipszilontól. A görög szövegek szedésének vannak országonként változó hagyományai is. Franciaországi kiadványokban például előfordul, hogy a bétára a β jelet csak szó elején használják, szó belsejében ϐ áll helyette (pl. Görög ábécé – Wikiszótár. βιϐλος [biblosz] 'könyv'. Angliai szövegkiadásokban viszont nem feltétlenül különböztetik meg két szigmát, a szóbelsejit (σ) és a szóvégit (ς), sokszor mindkét helyzetben egyöntetűen a ϲ jelet írják (pl. ϲυϲταϲιϲ [szüsztaszisz] 'összeállítás').... az Omegáig (Forrás: Wikimedia Commons / Jarba / GNU-FDL) Ha görög szövegekkel találkozunk, feltűnhet, hogy több-kevesebb ékezetet is használnak. Hogy miért van hol több, hol kevesebb, és mit is jelölnek ezek, sorozatunk következő részeiből derül ki. Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (16): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
A kiejtése egyszerű: a mi "M" betűnknek felel meg. Ν, ν – vagyis Nű (νῦ). A görög ABC 13. ( N, n) A nagybetűs Nu megegyezik a mi nagy N betűnkkel, a kis Nu betű pedig a mi kis v betűnkhöz hasonlít. Kiejtése "N". Ξ, ξ – vagyis Xi (ξῖ). A görög ABC 14. ( X, x) Nagyon szép betű, de szükség van némi gyakorláshoz a megtanulásához, míg helyesen le fogjuk tudni írni. A Xi-t "X"-nek ejtik, mint nálunk. Ο, ο – vagyis Omikrón (ὄ μικρόν). A görög ABC 15. ( O, o) Mindkét nyomtatott o betű megegyezik a mi nyomtatott "O" betűinkkel. Kiejtése: "O" a hang mindig rövid. Π, π – vagyis Pí (πῖ). A görög ABC 16. ( P, p) A pi valószínűleg ismerős lehet a matekórákról. A pi kiejtése szintén hasonló a mi pé betűnkhöz, a leírása azonban teljesen más. Ügyeljünk rá! Kiejtése: "P". Ρ, ρ – vagyis Rhó (ῥῶ). A görög ABC 17. ( R, r) A Rho a legproblémásabb görög betű, mivel úgy írják, mint a mi "P" betűnket, azonban "R" -nek kell ejteni. Σ, σ, ς – vagyis Szigma (σῖγμα). A görög ABC 18. ( S, s) Hasonlít az "S" betűnkhöz, és találkozhattunk vele a matematikában is.
Az Alfától... (Forrás: Wikimedia Commons / Marvin Raaijmakers / CC BY-SA 2. 5) A nagybetűk A görög és latin nagybetűk sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint a két ábécé kisbetűi. Ennek az az oka, hogy amikor a rómaiak a görögöktől átvették a betűket, a kisbetűk még nem léteztek, azok a két írásrendszerben külön fejlődtek ki. Ismerkedjünk meg tehát először a nagybetűkkel. A következők semmilyen meglepetést nem tartogatnak, pontosan azt a hangot jelölik, amire számítunk: Α (alpha), Β (béta), Ε (epszilon), Ι (ióta), Κ (kappa), Μ (mü), Ν (nü), Ο (omikron), Τ (tau). Vannak olyan betűk is, amelyek félrevezethetnek, mert görög értékük nem ugyanaz, mint az azonos formájú latin-magyar betűé: Ζ (dzéta), Η (éta), Ρ (rhó), Υ (üpszilon), Χ (khí). A Ζ betű besorolása vitatható: eredetileg [zd], később [dz], majd [z] volt a hangértéke, tehát akár az első csoportba is tehetnénk. Az Η az óattikai írásban még a [h] hangot jelölte, vagyis ez is mehetett volna az első csoportba, azonban a később összgörög etalonná váló iónban magánhangzó-betű volt: a hosszú [e].