Ezen a napon feküdt Jézus teste a sziklában és várt a feltámadásra. Húsvétvasárnap A feltámadás napja. Tilos volt a munka. Állat befogása, föld művelése, nem főztek, nem söpörtek, stb. Ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére étellel, itallal mentek, amit egy letakart kosárba vittek. Húsvéthétfő A locsolkodás napja. A víz a termékenység szimbóluma, amiről még lesz szó. A Mikor van húsvét? című cikkből azt is megtudod, hogy ebben az évben pontosan mely napokra esik a húsvéti ünnepkör. Ételszentelés Húsvétkor a templomba a reggeli misére sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bort visznek szép fonott kosarakban letakarva. Az áldás után hazaviszik és feltálalják. Fontos szimbolikája van az áldott étel elfogyasztásának. Húsvéti népszokások gyerekeknek. A betegségek, a rossz távol tartása. Locsolkodás A víz az egyik legfontosabb termékenység szimbólum. Ezért volt fontos, hogy a fiatal lányok mindenképpen meg legyenek locsolva, hiszen a húsvét ünnepe a megújulásról és tavaszvárásról szól. Húsvéti korbácsolás A húsvéti locsolással együtt a korbácsolás is szokás volt Húsvéthétfőn.
Egy kisebb vagy nagyobb kertben, esetleg játszótéren rejtsük el a tojásokat. A felkutatásuk garantáltan jó móka kortól függetlenül. Különösen, ha több gyerek van, mert így még versenyezni is lehet. Természetesen a lakásban is lehet húsvéti kereső akciót tartani. Ráadásul otthon nyilván kényelmesebben el tudjuk rejteni (pl. éjszaka) a húsvéti nyuszikat, tojásokat, míg a gyerkőcök alszanak. Húsvéti locsolkodás Ennél is népszerűbb a húsvét hétfői locsolkodás. Vidéken a vödrös-szódás verzió sem ritka, de sok helyen ma már illatosabb vagy kevésbé illatos (sokszor kifejezetten erre az alkalomra) rendszeresített kölnivel járnak apák, fiúk, barátok házról-házra. A szokás alapja a vízhez kapcsolt, tisztító, termékenységet hozó erő. A klasszikus forgatókönyv szerint a locsolásért cserébe - a fiúk a szerelmet, az életet jelképező - piros tojást adnak a lányok. Gyakran leültetik az érkezőket, kínálják, és az sem ritka, hogy a gyerekek némi aprópénzt kapnak a "szívességért" cserébe. Húsvéti népszokások – ismert és kevésbé ismert hagyományok - Húsvét napja. Szokás mostanság adni csoki nyuszit, csoki tojást is.
A régi szokásokat Galgamácsán is igyekeznek élet ben tartani. A lányokat vödörből, kút vízzel locsolják. A lányos háztól maskarába öltözött legények szedik össze a tojásokat. A népviseletbe öltözött fiatalok lovas kocsin járják végig a falut, este pedig a húsvéti bálba megy a falu apraja, nagyja. A locsolás jutalma a tojás és a húsvéti ételekkel, itallal való kínálás volt. A legutóbbi évtizedekben azonban a gyerekeknek többnyire pénzt szoktak adni a locsolásért. A locsolóversek is ennek megfelelően változtak: "Zöld erdőben jártam, / Három nyuszit láttam. / Mind a három rám kacsintott, / Ide azt a száz forintot. A Fej ér megyei Pázmándon sibálnak, azaz húsvéthétfőn vesszőzik a lányokat. A szlovák eredetű szokásnak ugyanaz a lényege, mint a locsolásnak: egészség - és termékenységvarázslás. A hazai szlovák lakosságú településeken már húsvéthétfő hajnalán lehetőleg az ágyból ugrasztják ki a lányokat, asszonyokat. Magyar húsvéti szokások, melyeket már sokan elfeledtek. Régen úgy hitték, hogy ettől nemcsak egészség esebbek, hanem dolgosabbak is lesznek.
NAGYHÉT, HÚSVÉT – népszokások és hagyományok A nagyhét, régi magyar nevén "sanyarúhét" vagy "vizeshét", a húsvétra való felkészülés legintenzívebb időszaka. A húsvét nem a csokitojástól vagy a sonkától válik különlegessé, hanem az azt megelőző közös családi készülődéstől. A kereszténység legnagyobb ünnepére – a húsvétra – készülve a régi népszokásokat és hagyományokat is felelevenítjük. Nagycsütörtök Nagycsütörtökön, vagy más néven csonkacsütörtökön Krisztus utolsó vacsorájára, elfogatására és szenvedéseire emlékezünk. Ezt a napot zöldcsütörtöknek is nevezik, mert a hagyomány szerint főleg friss zöld levelekből (csalán, spenót, sóska, saláta) készült ételeket fogyasztottak őseink. Ezen a napon a templomokban elhallgatnak a harangok "a harangok Rómába mennek" és csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Régen a harangok elnémulása után senki nem fütyült, dalolt vagy muzsikált, mert a tradíció alapján ezzel csak Jézus szenvedését növelte volna. Egy másik néphagyomány szerint (amely abból ered, hogy az apostolok nem virrasztottak együtt Jézussal) nagycsütörtökön nem volt szabad sokat aludni, mert akkor egész évben lusták leszünk.
◀ 2022. Április ▶ H K Sze Cs P Szo V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 E-ellenőrző és E-ügyintézés Aulart Galéria Megjelent a Közép-Pesti Képeslap "Így írunk mi" - ezek is mi vagyunk Angolra hangolva ZÖLD hírek IMFK ( Intézmény Működtető és Fenntartó Központ) Étkezés, befizetések, térítési díj Pályázatok, programok Szabadidős tevékenységek Csengetési rend, nyitvatartás Dokumentumok Erasmus+ "Határtalanul! Első félév vegetable. " projekt JAM, " Az életre való tudás! " TÁMOP Rólunk írták Alapítvány Archívum 2020 - 2021. tanév 2019 - 2020. tanév 2018 - 2019 tanév 2017 - 2018 tanév 2016 - 2017 tanév 2015-2016. tanév Kiemelkedő események Versenyeredmények Táborok Keresés Kapcsolódó időpontok Első félév vége 2022-01-21 10:00 - 2022-01-21 10:00
Közérdekű információ Terembérleti rend Friss Hírek Étlap 2022. 04. 04 – 04. 10. 2022. 04. Közelgő események Digitális témahét április 4 - április 8 Szünet előtti utolsó tanítási nap április 8 Költészet napja Tanítás nélküli munkanapok április 11 - április 13 Digitális OKÉV próbamérés 6. Első félév vége. évfolyam április 12: 14:00 Összes Események megtekintése Bejegyzés archívum Bejegyzés archívum Kategóriák Ebédbefizetés (31) Egyéb (3) Fő hírek (92) Iskolai élet (3) Koronavírus (7) Közérdekű információk (1) Távoktatás (18) Uncategorized (1) Étlap (2) Látogatók Users Today: 166 Users Yesterday: 105 This Month: 1032 This Year: 11561 Total Users: 124340 Views Today: 527 Total views: 539540
Putyin elnök szóvivője azzal kezdte, hogy elmagyarázta, történelmi távlatba helyezte, miért is volt szükség erre a mostani, általa továbbra is csak különleges katonai műveletnek nevezett háborúra. Szerinte 2014-ben megváltozott az akkori Ukrajna, mert egy puccs történt az országban, és onnantól fogva gyakorlatilag egy oroszellenes központ lett belőle. Moszkvát már a Szovjetunió összeomlása óta aggasztja a tény, hogy a NATO egyre közeledik az orosz határokhoz. A SkyNews riporterének közbevetésére, hogy ezzel együtt sem jelentett Oroszországra veszélyt Ukrajna, míg a NATO pedig egy védelmi jellegű katonai tömörülés és a mostani háború másfél hónapjában nem tudták elfoglalni Kijevet, Zelenszkij elnök a helyén van, tankok százait és emberek ezreit veszítették, a válasz az volt, hogy ez rossz helyzetértékelés. Dmitrij Peszkov azonban elismerte, hogy nagyon sok embert veszítettünk, ez egy tragédia, valóban. Első félév vége 2020. " Viszont azzal folytatta, hogy Kijev és Csernyihiv térségéből a jóakaratuk jeleként vonták ki erőiket, hogy kedvező légkört teremtsenek a béketárgyalásoknak.
00-kor lesznek az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, a kilencedik évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára az érintett intézményekben. A pótló központi írásbeli felvételi vizsgák 2021. január 28-án 14. 00-kor lesznek a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamra, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára; illetve azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A központi írásbeli vizsgák eredményéről 2021. február 8-ig értesítik a diákokat. A középfokú iskolákba 2021. február 19-ig lehet jelentkezni. ELSŐ FÉLÉV VÉGE – VERESEGYHÁZI KATOLIKUS GIMNÁZIUM. A szóbeli meghallgatásokat 2021. február 23. és március 12. között szervezik meg az érintett középiskolák. 2021. április 30. - A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Azaz a diákok ekkor értesülnek arról, hogy, ki hová került be. Az általános iskolai beiratkozás: Az általános iskolai beiratkozás időpontja: az iskola első évfolyamára a tanköteles tanulókat 2021. április 15-16-án lesz.