Azt a körülményt, hogy egy adott munkakör ellátásához szükséges-e a legalább középfokú iskolai végzettség, illetőleg szakképzettség, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály írhatja elő, ennek hiányában pedig a munkáltató dönti el, hogy a munkakör ellátásához igényli-e a végzettség, illetve szakképzettség meglétét, vagy sem. Fórum → munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl új hozzászólás Legislator # e-mail 2010. 04. 20. 22:22 RENDŐRtiszti Akadémia. Mondjam tovább, vagy leesett? A ZMNE-nek csak főiskolai karai vannak? Nem két kara van? De akkor melyik főiskolai, melyik egyetemi? Mert olyan egyetem nincs, amelynek CSAK főiskolai kara van/karai vannak. Sunshine after the rain. iskolás 2010. 21:11 Így van, ahogy az utolsó mondatban írtad. Középfokú végzettség = lezárt középiskolai tanulmány. Az érettségi nem automatikus, arra jelentkezni kell, és a továbbtanulásnál - valamint ha a munkahely kéri -szükséges. 2010. 00:30 Nem jól tudod Legislator. Régen a Zrínxi Miklós Katonai Akadémia volt, amely egyetemi végzettséget adott.
Ez a cikk több mint 1 éves. Bár eddig úgy tűnt, legalább középfokú végzettség lesz szükséges az iskolaőri feladatok ellátáshoz, most mégis lejjebb kerülhettek a követelmények. Az iskolaőrségről rendelkező jogszabályokban nem szerepelnek ugyan a képzettségi feltételek, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár júniusban még arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy az iskolaőri pozíciókra elsősorban volt rendőrök jelentkezését várják, de bekapcsolódhatnak bármely más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végzők is. A pénteki Magyar Közlöny szerint az iskolaőri feladatok ellátásnak fizikai és pszichológiai minimumfeltételei vannak, utóbbiak a következők: kiegyensúlyozott pszichés állapot, átlagos érzelmi-indulati kontroll, átlagos pszichés terhelhetőség, stressztűrő képesség, átlagos intellektuális képességek, átlagos kommunikációs képesség, átlagos felelősségtudat, szabálykövető magatartás. A középfokú végzettség kritériumáról azonban nem esik szó. Pedig azt egy korábban közzétett, de azóta már törölt rendőrségi hirdetés is rögzítette – szúrta ki a Népszava.
kiadására kerül sor. A szakképesítéshez kötött munkakörök – az adott munkakörre vonatkozó jogszabály szerint – más-más fokú, illetve szintű szakképesítéssel tölthetők be, így a jogszabály előírhatja, hogy pl. legalább középfokú szakképesítéssel kell rendelkezni az adott munkakör betöltőjének. Az érintett munkavállalók munkakörére vonatkozó rendeletben meghatározott töltőállomás-kezelő munkakört csak szakmai képesítéssel (szakképzettséggel) rendelkező személy töltheti be. Az NFGM rendelet az üzemanyagtöltő állomáskezelő munkakör betöltéséhez szükséges végzettségként az OKJ szerinti szakképesítést írja elő, amely nem iskolarendszerű képzésben megszerezhető alsó középfokú szakképesítésnek minősül. A felperesi munkavállalók képzettsége nem minősül iskolarendszerű oktatásban, tanulói jogviszonyban szerzett középfokú végzettségnek, azzal nem egyenértékű. A minimálbér-rendelet a garantált bérminimum fizetését "legalább középfokú végzettség"-hez köti. A fentebb hivatkozott jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából, ezért a munkavállalók részére legalább a garantált bérminimum jár.
Nem mindegy hogy a munkavállaló minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult. A garantált bérminimum két feltétele, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, a másik feltétel, hogy a képzettség a munkakör betöltésének feltétele is legyen. De mi a helyzet az alsó középfokú végzettséggel? A Kúria a közelmúltban a garantált bérminimum kapcsán hozott döntést arra vonatkozóan, hogy középfokú végzettségnek minősül-e az alsó középfokú végzettség a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából. A tényállás szerint a munkáltató által üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson dolgozó munkavállalók üzemanyag kútkezelői végzettséggel rendelkeznek. A munkáltató a munkavállalók részére minimálbért fizetett garantált bérminimum helyett. A Kúria többek között a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (3) bekezdése, az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010.
Az OKJ megkülönböztet: – 32. szintet, azaz alsó középfokú szakképesítést, – 33. szintet, azaz alsó középfokú szakképesítés-ráépülést (alapfokú iskolai végzettsége igénylő iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg), – 34. szintet, azaz középfokú szakképesítést (32. és 33. szintektől eltérően jellemzően iskolarendszerű szakképzésben szerezhető meg), és – 35. szintet, azaz középfokú szakképesítés-ráépülést (jellemzően iskola rendszerű képzésben szerezhető meg). Tehát a középfokú és az alsó középfokú képesítés nem azonos képzettséget takar, alapvető különbség a két képzettség között, hogy az alsó középfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzéssel, a középfokú szakképesítés iskolarendszerű képzéssel szerezhető meg. A jogszabályok fogalmi rendszerének egybevetéséből következően különbséget kell tenni iskolarendszerű oktatásban – szakmunkásképző, szakképző oktatási intézményben – megszerezhető szakmunkás/szakközépiskolai bizonyítvány, mint iskolai végzettséget tanúsító bizonyítvány, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzés (tanfolyami képzés, OKJ képzés) keretében, jogszabályban meghatározott, illetve hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés között, amelynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (igazolás, oklevél stb. )
Felsőfokú ~ hiányában a szak- és felnőttképzés gazdag kínálatából válogathatunk. Akár új szakmá t is megtanulhatunk egy-egy ilyen intenzív képzésben. Vitathatatlan előnyük ezeknek a szakoknak, hogy erősen gyakorlat-orientáltak. A bölcsész ~ űek diplomájuk versenyképességét továbbképzésekkel, tréning ekkel emelhetik. Több vezető is úgy nyilatkozik, hogy nem csak aktatologatásra jók - sőt, kifejezetten jó csapatjátékosok és problémamegoldók. Sokan négy év alatt egy másik diplomás képzésben is részt vesznek, mely kiegészíti képzettség üket. Felsőfokú ~: a "hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzés ben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzés ben, illetve a doktori képzés ben szerzett ~, mely elsősorban a munkavállalás szempontjából mérvadó. Van másik álláslehetőség, ami az anyuka ~ ének, képzettségének megfelelő? Nincs. Anyuka ezt nem hiszi el. Mit tehet? 1. ) Nem próbálkozik bebizonyítani az igazát, elfogadja, mert hát mit tehetne?
Hetedik alkalommal szervezik meg a bakonyi ízek vásárát, a Bakony Expot, amelynek május 22-24. között a Veszprém Aréna dísztere ad otthont. A háromnapos termelői piacon Veszprém megyei és helyi őstermelők árulják majd portékájukat. A látogatók megismerkedhetnek a tájegységre jellemző gasztronómiai jegyekkel, ízvilággal, bepillantást nyerhetnek a népi kulturális hagyományokba, valamint kevésbé ismert mesterségeket, szerszámokat, ételkülönlegességeket fedezhetnek fel – interaktív, szórakoztató módon. Az Expo kínálatából természetesen nem hiányozhatnak a hungarikumok sem. A vásár fő témája a gomba lesz. A Bakony Expo szervezői nagy gondot fordítanak az egészségügyi előírások szigorú betartására, amelyben minden látogató és kiállít együttműködésére számítanak. VIII. Bakony Expo :: Veszprém Aréna. Az idei évben szombaton, vasárnap és hétfőn várják az érdeklődőket. A két hétvégi napon 9 és 19 óra között, míg hétfőn 9 és 17 óra között. A belépés feltételeiről később adunk részletes tájékoztatást.
Különdíjas lett a Bakonyvidéki Gombász Egyesület. Ezeken kívül átadták a vásári nagydíjat is, amit a Tési Tökmagolaj érdemelt ki. Porga Gyula A díjátadón rövid köszöntőjében Porga Gyula polgármester megköszönte a kitartó rendezvényszervezőknek, hogy a járvány ellenére nem adták fel álmaikat, és amint lehetett megszervezték a mostani vásárt. Rajtuk kívül a helyi termelőknek, valamint látogatóknak is háláját fejezte ki Porga Gyula, aki előrevetítette, hogy reményeik szerint idén novemberben már a régi formájában, az Aréna belterületén rendezhetik meg a Bakony Expo-t. Győrffy Balázs A díjátadón jelen volt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is, aki már a jövőbe tekintve azt jósolta, hogy az idei nyár és ősz is zsúfolt lesz programok szempontjából, hiszen – ahogy a polgármester is említette – számos, a vírus miatt meghiúsult esemény vár pótlásra. A díjakat Porga Gyula, polgármester, Ovádi Péter, országgyűlési képviselő, Győrffy Balázs, kamarai elnök, Sövényházi Balázs, a Bakony Expo ötletgazdája és a Veszprém Megyei Agrárgazdasági Kamara elnöke, valamint Boros Gábor, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetője adták át.
17. 00–18. 00 óra: Búzás Banda: Magyar népdalok jazz és latin zenei köntösben. November 7., vasárnap 10. 30-11. Kocsis Bálint mesterszakács interaktív előadása, vadhúsból fő ételt. 13. 00–14. 00 óra: Jó ebédhez szól a nóta… Kalló Zoltán cigányprimás és zenészei. 14. 30 óra: Vadak útján – sólyomröptetés és előadás a vadászatról, hagyományokról Győrffy "Villám" Andrással. 14. 30 óra: Forgórózsa (zenés-táncos-kikiáltós felvonulás a Veszprém Arénában) a Veszprém–Bakony Táncegyüttessel. 14. 30–15. 15 óra: Apáról-fiúra. A Veszprém–Bakony Táncegyüttes előadása. 15. 30–16. 00 óra: Az 1900-as évek elején Magyarországon gyártott Hoffer-típusú stabil gép által meghajtott hasonló korú kukoricamorzsoló működésének bemutatása, majd beszélgetés a gyűjtővel a többi kiállított gépről. 16. 30–17. 00 óra: Díjkiosztó. 17. 30 óra: A Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekar koncertje. Párhuzamos programok pénteken, szombaton és vasárnap: Kormányablakbusz. Hatósági ügyintézés: péntek: 14–17 óra, szombat–vasárnap: 10–16 óra.