Papagáj betegségek, 2. rész - a papagájkór 2018-07-05 A papagájok egyes betegségei az emberre is képesek átterjedni, ezért különösen veszélyesek. Ilyen betegség a papagájkór. Értékeld! A betegség másik neve ornitózis. Ez egy speciális, vírusos fertőzés, különlegességét az adja, hogy emberre is átterjedhet, innen a papagáj kór elnevezés. Az 1900-as évek környékén ütötte fel a fejét Európában, itt fedezték fel, hogy az emberre is veszélyes, ezért a fertőzött madárállományokat megsemmesítették. A betegség az emberre eleinte halálos volt, majd az 1940-es évek környékére sikerült hatékony ellenszert kifejleszteni. Kialakulása, felismerése bejelentésköteles, Magyarországon az illetékes a helyi állatorvos illetve az ÁNTSZ. Hullámos papagájok általánosabb betegségei - Madár. ÁNTSZ A betegség komolyságát mutatja, hogy egyetlen, az állományba újonnan bekerült madár a teljes állományt megfertőzheti és akár az összes ott élő papagáj elpusztulhat, sőt, a tulajdonos is elkaphatja és szerencsétlen esetben ő is belehal a saját papagájai által terjesztett betegségbe.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A papagájok veszélyeztetettségének tárgyalásakor mindenképp szem előtt kell tartani, hogy tudományos állományfelmérés egyik faj esetében sem történt. A 140 dél- és közép-amerikai faj közül 42 közvetlenül a kipusztulás szélén van, közülük 22 egyértelműen a kereskedelem miatt. A legkritikusabb helyzetben a spix ara ( Cyanopsitta spixii), a jácint ara ( Anodorhynchus hyacinthius) és a tukumán amazon ( Amazona tucumana) van. A világkereskedelembe bekerülő papagájok közel 50%-át az USA-ban, kb. 30%-át Európában, kb. 5%-át Japánban értékesítik. Valamennyi papagáj (a hullámos, a nimfa és a kis sándorpapagáj kivételével) szerepel a Washingtoni Egyezmény listáin. A Washingtoni Egyezmény A Washingtoni Egyezményt 1973-ban, 21 ország aláírásával hozták létre, napjainkban 126 tagországa van, hazánk 1985-ben csatlakozott (1986. évi tvr. és a 4/1990 (XII. 7. ) KTM rendelet). Feladata a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása. Angol nevének rövidítése - C onvention on I nternational T rade of E ndangered S pecies of Wild Fauna and Flora - kezdőbetűiből alkotott betűszóval CITES.
Másodlagosan az Unió stratégiai érdekeinek és védelmi feladatainak figyelembevételével kialakítja az EU közös kül- és biztonságpolitikáját. Európai Unió Tanácsa – Tanács: szerepe az EU-tagálamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, amely uniós jogszabályokat foga el – a fő jogalkotó szervnek tekinthető. A Parlament mellett az EU fő döntéshozatali szerve. Tagjai az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei. Az EP tárgyalna Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról | hirado.hu. Fontos, hogy az Európai Unió Tanácsa nem tévesztendő össze az Európai Tanács elnevezésű uniós intézménnyel, amely a szakpolitikai döntéshozatal általános irányvonalainak kialakításáért felel és szinten nem szabad összekeverni az Európa Tanáccsal, amely az Európai Uniótól teljesen független szervezet. Európai Bizottság: szerepe elsődlegesen abban van, hogy előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy jogszabályi javaslatokat dolgoz ki, továbbá végrehajtja a szakpolitikai és uniós költségvetést. Tagjai a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam egy biztost delegál.
Az EU-szerződés javarészt ezt módosította. További információk [ szerkesztés] Wolfgang Wessels: Maastricht: eredmények, értékelések és hosszú távú trendek. A magyar politikai rendszer európaizálása; ford. Guth Zoltán; Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány–BKTE Politikatudományi Tanszék, Bp., 1992 ( Budapest papers on democratic transition. Műhelymunkák és adatközlések) Egyed Mária–Gyulavári Tamás: Az Európai Közösség szociálpolitikája a kezdetektől a Maastrichti Szerződésig; ISM, Bp., 1998 ( Európai tükör. Műhelytanulmányok) Az európai integráció alapszerződései. A Római, a Maastrichti, az Amszterdami és a Nizzai Szerződések. Hatályos és összehasonlító szöveg; szerk. Fazekas Judit, ford. Fridély Ágnes, Takács Tibor; 2. átdolg. kiad. ; KJK-Kerszöv, Bp., 2002 Erdős Tibor: Maastrichti követelmények, adóztatás, növekedési potenciál; MEH–Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Bp., 2006 ( Európai műhelytanulmányok) Fenntartható felzárkózás euróval – hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat?
Az amszterdami szerződés, amelyet 1997. október 2-án írtak alá, és 1999. május 1-jén lépett hatályba. A nizzai szerződés, amelyet 2001. február 26-án írtak alá, és 2003. február 1-jén lépett hatályba. Bővítési szerződések [ szerkesztés] Az alapító szerződéseket kiegészítették, amikor új tagállam csatlakozott: 1973: Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság belépéséről szóló okmány, Brüsszelben 1972. január 22-én írták alá (Norvégia nem ratifikálta és nem csatlakozott az EU-hoz. ) 1981: Görögország belépéséről szóló okmány, Athénban írták alá 1979. május 28-án. 1986: Spanyolország és Portugália belépéséről szóló okmány, Madridban és Lisszabonban írták alá 1985. június 12-én. 1995: Ausztria, Svédország, Finnország és Norvégia belépéséről szóló okmány, Korfun írták alá 1994. június 24-én (Norvégia ezt sem ratifikálta. ) 2004: 2003-as csatlakozási szerződés, Athénban írták alá 2003. április 16-án. ( Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia).