Szerző: Kisida András, 15, 8 km 4:15 óra 204 m Jósvafő természeti értékekben gazdag környékének legszebb túraútvonala a Szelce-völgyön vezet keresztül. Tartalmas körtúránk ezt felfűzve az... Magyar Természetjáró Szövetség
Dr. Nagy Balázs Könyv Totem kiadó, 2014 416 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret ISBN 9789635904907 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 5 499 Ft Megtakarítás: 6% Online ár: 5 115 Ft Leírás Magyarország túraútvonalai könyvsorozatunk legújabb kötete a Budapesten és környékén kirándulni vágyóknak kedvez. Ezúttal olyan, egy nap alatt bejárható túrákat mutatunk be, amelyek nagyon könnyen megközelíthetők a fővárosból, így kellemes kikapcsolódást nyújtanak a zajos betondzsungelből a természetbe vágyók számára. Budapest földrajzi fekvése miatt egyedülálló, bármerre is indulunk, szebbnél szebb kirándulóhelyszíneket fedezhetünk fel közvetlen környezetében. Könyv: Magyarország túraútvonalai - Budapest és környéke (Dr. Nagy Balázs (Szerk.)). A gondosan megválogatott túrák szerzőink egyedi útvonaltervezésének köszönhetően különleges helyekre kalauzolják el az olvasót, jó részüknek határozott koncepciója van: célja egy-egy jelenség, jellegzetesség megismerése. Úti célunk legyen akár a Budai-hegység, a Börzsöny vagy éppen a Pilis, biztos, hogy páratlan élményben és pazar panorámában lesz részünk, hiszen mi is lehetne jobb program egy napsütéses hétvégén, mint a testet-lelket felpezsdítő, családi túrázás?
Könnyű, sok látnivalóval tűzdelt napi túra a Budai-hegység... Szerző: Szlatki Gabriella, 11 km 580 m 640 m Pomáz fölé éles lejtőjű hegyek és impozáns sziklaormok magasodnak.
Sziklay Ede lányaként, aki Gömör megye szolgabírója, majd Abaúj megye főispánja és Kassa város díszpolgára volt. Szeréna a Rozsnyói Leánynevelő Intézetben növendékeskedett, ennek emlékére az épület falán 1939-ben emléktáblát helyeztek el. A Magyar Hiszekegyet Papp-Váry Elemérné, Sziklay Szeréna (* Rozsnyó, 1881-†1923. ) írta a Védő Ligák Szövetsége és a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája által 1920-ban kiírt pályázatára, ahol a bíráló bizottság elnöke Rákosi Jenő író, újságíró, politikus, (*Acsád, 1842. nov. 12. – †Budapest, 1929. febr. 8. ) az MTA tagja, (l. 1892, t. Digitális Református Énekeskönyv - Református Énekeskönyv. 1909) a magyar revizionista mozgalom élharcosa volt. A Magyar Hiszekegy címmel érkezett három soros ima a nemzeti imája lett. Szabados Béla zeneszerző (*Pest, 1867. jún. 3. – †Budapest, 1936. szept. 15. ) zenésítette meg a később Hitvallás címen 15 szakaszossá bővített verset. Az ima, illetve belőle a dal olyan korszakban keletkezett, melyben nem volt olyan politikai irányzat, mely ne értett volna egyet a határrevízióval.
Erre a közös igeolvasásra hívom minden kedves Vendégemet. Az írások megoszthatók, szabad vitatkozni, ellenvéleményt, kiegészítéseket megfogalmazni velük kapcsolatban. Ha eljuttatják hozzám, és úgy ítélem meg, hogy a honlap kereteibe, tematikájába illik, vendég-bejegyzésként meg is jelenhetnek a reflexiók. De önálló írásokat is szeretettel és szívesen fogadok. Elérhetőségem: (kukac)
Hány hitvallásunk van nekünk? A Heidelbergi Káté és a II. (Második) Helvét Hitvallás. A II. Helvét Hitvallás azért II. Helvét Hitvallás, mert Helvéciában, vagyis Svájcban alkották meg. Konfirmációkor csak a Heidelbergi Kátét tanuljuk, de hitünk összefoglalója a II. Helvét Hitvallás is, amely tulajdonképpen kibővítése a Heidelbergi Káténak. (Azért II. Helvét Hitvallás, mert volt egy első is, de a református egyház a másodikat fogadta el hite mértékéül. ) Összefoglalva: Hitünk alapja a Szentírás. A Szentírást a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás foglalja össze. Az egész Heidelbergi Kátét az első kérdése foglalja össze. Ezért az első kérdéssel Isten üzenetének közepébe nyitunk be. Figyeljünk fel arra, hogy a Heidelbergi Káté egyes szám első személyben van írva. Benne nem másról vagy általában az emberekről, hanem rólam, az én életemről, bűneimről, megváltásomról, Megváltómról, Jézusomról, üdvösségemről van szó. Hiszek Egy Istenben Hiszek Egy — Hiszek Egy Istenben, Mindenható Atyában - Youtube. Azt is tudnunk kell, hogy a Heidelbergi Káté az Istenben hívő ember hitvallása.
Tanították a népet. A reformáció idején mindenütt igyekeztek lefordítani anyanyelvre a Szentírást, iskolákat alapítottak, hogy a nép tudjon írni, olvasni, és anyanyelvén ismerje meg az Isten igéjét. Kátékat is írtak, hogy azokban foglalják össze a Szentírás tanítását. Így írta meg Luther Márton a Kis Kátét, melyet az evangélikusok most is tanulnak. Kálvin is írt egy kátét. De a református egyház közhasználatba vett kátéja a Heidelbergi Káté. Miért is hívjuk Heidelbergi Káténak? Azért, mert Heidelberg városában állította össze 1563-ban Ursinus Zakariás és Oleviánus Gáspár. Ha történetesen Temesváron írták volna, és nem Németország Heidelberg nevű városában, akkor úgy hívnák, hogy Temesvári Káté, de hát Heidelbergben készítették, és ezért hívják Heidelbergi Káténak. Református hiszek egy istenben ima szoveg. Azt is tudnunk kell a Heidelbergi Kátéról, hogy az egész világ reformátussága ismeri. A hollandok, az afrikai reformátusok is, mindenütt ismerik a Heidelbergi Kátét, és nagyon sok helyen úgy tanulják, mint ahogyan mi tanuljuk a konfirmációkor.
A Heidelbergi Káté mindezeket egységes gondolati rendszerbe foglalja, lerövidíti. Az egész Heidelbergi Kátét viszont az első kérdés foglalja össze. Aki az első kérdést igazán megérti, igazán a magáévá teszi, az tudja hitünk lényegét. Az egész Heidelbergi Káté az első kérdésből ágazik el. Tulajdonképpen a Káté végén kellene megtanulnunk összefoglalónak. Most így az elején csak nagy vonalakban tudunk beszélni róla. A benne lévő tanítást később az egyes kérdésekben kibontva meglátjuk. Mielőtt azonban hozzákezdenénk, szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy minden kérdés végén bibliai helyek vannak megjelölve, ezeket jó, ha otthon elolvassátok. Református hiszek egy istenben mindenhato atyaban. Meg fogjátok látni, hogy a Heidelbergi Káté teljesen a Biblia alapján épül fel, sőt a feleletek szövegében is sok helyen a Szentírás szövegét találjuk. De mi is az, hogy Heidelbergi Káté? A káté tanítást jelent, mégpedig olyan tanítást, amely kérdés–felelet formájában van megfogalmazva, azért, hogy így könnyebben megérthető legyen. A reformáció kezdetén (A reformációt 1517. október 31-től számítjuk, amikor Luther Márton kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára a 95 tételt) már kezdtek kátékat írni.