A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. AVAR Vendéglő Sarkad - Gastro.hu. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található:
Azt látni kell, ott kell lenni, át kell élni. Főleg az uszoda volt elképesztő, az a hatalmas lelátó. Amikor beléptünk, húszezer ember kezdett hangosan szurkolni, üvöltöztek, biztattak minket. Fantasztikus volt – így emlékszik Bohus Richárd a londoni olimpiára. Lerágott csont, hogy halmozottan hátrányos helyzetűek a csillaggarázsban elszállásolt kocsik. Különösen, ha a mi autónkról van szó (indok lejjebb). És főleg nem szerencsés Békéscsaba legnagyobb lakótelepén, a Lencsésin az éjnek évadján a szabad ég alatt hagyni a verdákat. Vagy mégsem? Megloptak egy nőt ma délelőtt 9 óra körül Békéscsabán, az eset a Kazinczy utcában történt. A rendőrség keresi az elkövetőt. Békéscsabán járt Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, aki a magyar föld tulajdonlásával kapcsolatos ellenérzésének adott hangot. A politikust Varga Zoltán, az MSZP Békés megyei elnöke fogadta. Tűz volt hajnalban a Békés megyei Gádoroson. Személyi sérülés nem történt, a lakásban ruhaneműk égtek el.
Sok vidéki vendégünk van, akik itt beszélnek meg találkozót csabai barátaikkal, üzleti partnereikkel. Tényleg mindenféle ember jár hozzánk, és jót is tesz a kávéház hangulatának ez a sokszínűség. - Mondhatjuk, hogy afféle találkozási pont a Jankay Kávéház? - Igen, mondhatjuk. A vendégeinket ismerve biztos vagyok abban, hogy nagyon komoly üzleteket is kötöttek már asztalainknál. Hogy mennyi szerelem szövődött itt, azt megsaccolni sem tudom. Az biztos, hogy egy fiatal pár, nálunk ismerkedett meg egymással, itt volt az első randevújuk, és rá másfél évvel a fiú a törzsasztaluknál kérte meg a kislány kezét. Mindig ott ültek a pult mellett, a sarokban. - Önök be voltak avatva az akcióba? - Természetesen. Szépen terített asztal, virág és különleges bánásmód várta a fiatalokat, amiről a lány semmit sem tudott. Aztán megtörtént a leánykérés, a személyzet meg tapssal köszöntötte őket. A Jankay Kávéház éttermének bejárata (Galéria itt! ) - Évek óta ugyanazok a pincérek szolgálják ki a vendégeket.
Aranyosi Ervin: A legszebb szív Egyszer, nagyon régen, egy város főterén, megjelent egy ifjú, nyalka, deli legény. Arról áradozott, büszkén mondogatta, milyen szép a szíve: ép minden darabja. A népek csodálták szíve simaságát, tökéletességét, s nem találták mását. Nem volt karcolása, nem volt repedése, seb sem csúfította, szép volt a verése. Nem hiába büszke ifjú viselője, a szíve tökélyét nem vitatják tőle… Ám most egy morajlás. Megnyílik a tömeg. Közeledni látszik egy halk szavú öreg. Mintha csak magának beszélne a bátya, – görbe hátat takar, elnyűtt vén kabátja. Csendesen megszólal, igen bölcsen érvel: Az ifjú szép szíve, övével nem ér fel. A tömeg figyelme, immár rá irányul, de jő' már az ifjú, Ő sem marad hátul. Harag támad benne, – Hogy ez mit merészel! Hogy szállhat versenybe az Ő szép szívével? – Hasonlítsuk össze, vedd le a kabátod! S ím a vén embernél erős szívet látott. Hangos dobbanása messzire hallatszott, ám külső szépsége többeket aggasztott. Tele volt sebekkel, több darabból vérzett, mi is tartja össze, egybe az egészet?
"Mindent, mim van, tőled kaptam, nyelvben, szóban, gondolatban, te voltál az én forrásom, tőled ered a tudásom. " Aranyosi Ervin: Köszönet Anyának Egész évben ünnepeltem, neked tündöklött a kertem, neked nyílott száz virágom. Tőled kaptam szép világom. Mindent, mim van, tőled kaptam, tőled ered a tudásom. Mozdulatom tőled ered, minden rajzom áldja kezed, minden szavam a tiéd volt, hálaadó szép igét szórt. Egy darab vagyok belőled, álmaid is rólam szőtted, s ha jót adok a világnak, azzal is csak téged áldlak! Föld voltál s én mag a földben, tápláltál, míg nagyra nőttem, s azzá váltam, kivé lettem, mindig őrködtél felettem. Óvtál széltől, óvtál bajtól, tűző naptól, zivatartól, fájdalomtól, félelemtől, s meséltél az életemről. Nagy a világ, cseppek vagyunk, s reméljük, hogy nyomot hagyunk, s ha világunk békés tanya, neked köszönhetem, Anya!
Első nőnapi vers: Ady Endre: Mert engem szeretsz Áldott csodáknak Tükre a szemed, Mert engem nézett. Te vagy a bölcse, Mesterasszonya Az ölelésnek. Áldott ezerszer Az asszonyságod, Mert engem nézett, Mert engem látott. S mert nagyon szeretsz: Nagyon szeretlek S mert engem szeretsz: Te vagy az Asszony, Te vagy a legszebb. Második legszebb nőnapi vers szerintünk: Aranyosi Ervin: Mindennap ünnepellek Mindennap büszkén ünnepellek, hisz ünnep nekem, hogy te vagy! Tiszta szívemből úgy szeretlek, s akarom, hogy ilyen maradj! Ha kell szedek neked virágot, lehozok néhány csillagot. Minden napom tetőled áldott, boldog csak melletted vagyok. Mosolyod, forró ölelésed, mással nem is pótolható, naponta a szívembe vésed: szereteted mindenható. Belőled merítem erőmet, általad vagyok gazdagabb! A jóság árad rám belőled, s bátorít mindegyik szavad. Az élet minden egyes napján, ünnepeljünk hát nőnapot, s figyelmem csakis neked adnám, szép érzéseim megkapod. nem kell ehhez nőnap nekem! Ha lelkeink egymásra lelnek, az a te, s az én ünnepem!
Varázsod van, mely naggyá teszi lelkünk, segítsz az álmainknak megfelelnünk. Háttérben állva mozgatsz szálakat, lelkesedésed gyakran ránk ragad. Mert nővel élni maga a gyönyör, ám van úgy, hogy a szíved meggyötör. Ha rád nézünk, szépséged elvarázsol. Kacérkodsz vélünk, a szép szívünkkel játszol, tiéd e kincs, általunk vágyott holmi, ezért akarjuk egyként birtokolni! Gondoskodó vagy, aggódó, néha féltő, szenvedélyes, s a szív szavát megértő, szereteted olyan mély, mint a tenger, általad válhat csak boldoggá az ember! Ha szeretünk, mint virág, kivirágzol, s lekókadsz ha szavunk a lelkedbe gázol. Gondoskodást, megértést vár a lelked, s ha megkapod, tudod, megérdemelted! És tündökölsz, amikor szeret párod, a bókokat, csodálatunkat várod, titokzatos vagy, néha kiismerhetetlen, s ragaszkodó: – Vajon mit látsz te bennem? Ó drága nő, te teremtés csodája, csak benned él a szépség minden bája, s cserébe tőlünk szívünket kapod, kívánok néked boldog Nőnapot!