Tóth Potya István, Venczel Vera Férje

Monday, 19-Aug-24 14:49:45 UTC
Ő vezette azt a Ferencvárost, amely 1929 nyarán Montevideóban 3:2-re legyőzte az akkor kétszeres olimpiai bajnok Uruguayt, a győzelemnek természetesen híre ment a nagyvilágban is. Később Olaszországba került, ült a Triestina és az Internazionale kispadján is, Magyarországon pedig a Fradin kívül még az Újpest és az Elektromos csapatait is edzette. Nemcsak játékos-pályafutása és edzői tevékenysége volt példaértékű A második világháború vészkorszakában rengetegen köszönhették neki az életüket közvetlen vagy közvetve. Embermentő tevékenysége minden részletét nehéz feltárni, mert titokban, saját és családja életét is kockára téve teljesítette vállalásait. A korszak történelmi tényei, és két hónapos raboskodása alatt a cellatársainak elmeséltek alapján azonban valamennyire felgöngyölíthető mindaz, amit az ellenállási mozgalom tagjaként tett. Forrás: A Tóth Potya István, az FTC hőse című kisfilmben Szegedi Péter sporttörténész, Tóth Potya István unokája és dédunokája, valamint az ellenállásban szintén részt vevő barát, Kertész Géza unokája szólalnak meg.

† Tóth Potya István (Budapest 1891.07.28 - Budapest 1945.02.06) • Személyek • Magyarfutball.Hu - A Magyar Labdarúgás Adatbázisa

Heisler András beszédében fölelevenítette: 2018-ban, amikor a Ferencváros a Maccabi Tel Aviv labdarúgócsapatát fogadta az Üllői úton, Kubatov Gábor FTC-elnök rendkívül keményen és tiszteletre méltóan kiállt a rasszizmus ellen az antirasszizmus jegyében. "Ezt nagyon köszönjük neked, Gábor, és köszönjük az egész FTC-nek" – fogalmazott Heisler András. Kubatov Gábor beszédében hangsúlyozta: a sport mindenre megtanít, arra is, amit nem oktatnak iskolában vagy nem tanítanak meg otthon, olyasmit, amire a győzelem utáni vágy hevében nem is gondolunk. A sport a legnagyobb tanítók egyike, megtanít a felkészülésre, a küzdelemre, a nagy valóságra, arra, hogy csapatban segíteni kell a gyöngét, s hogy a győzni akarásnak van határa, mert a győzelemért mindent megtenni: nem lehet. Mindent nem. Az FTC elnöke Tóth Potya Istvánt sportolónak és emberi kiválóságnak nevezte, aki azt tette, amit a sportból tanult: segítette a gyengéket, vagyis azokat, akikre a fair play szabályai nem voltak érvényesek. Fotók: Szentgyörgyi Ákos Beszédet mondott Jakov Hadas-Handelsman, Izraeli Állam budapesti nagykövete is, aki hősnek nevezte Tóth Potya Istvánt, és hosszan méltatta emberi és sportemberi érdemeit egyaránt.

Tóth Potya István - Wikiwand

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael magyarországi nagykövete emlékeztetett rá, hogy Tóth Potya István kivételes és zseniális edző volt, aki leghősiesebb tettét az emberiség történetének legsötétebb időszakában, vagyis a második világháború alatt cselekedte, amikor több száz zsidó ember életét mentette meg. Márpedig aki egy életet megment, az egész világot menti meg – idézett a nagykövet a Talmudból, majd azt mondta, Izrael örökké hálás lesz azoknak az embereknek, akik világítótoronyként emelkedtek ki abból a sötét és hosszú időszakból, amely Európát sújtotta. "Tóth Potya István mindannyiunk hőse" – zárta beszédét. Szegedi Péter történész részletesen ismertette Tóth Potya életútját, kiemelve, hogy az 1891-ben született sportember 19-szer szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban és közel kétszáz NB I-es mérkőzésen játszott. A civilként mérnök Tóth Potyát edzőként a tervszerűség jellemezte, irányításával 1926 és 1928 között egymás után háromszor lett bajnok a Ferencváros, megtörve ezzel az MTK hegemóniáját, de dolgozott az olasz Internazionalénál is, majd később az Újpesttel is bajnoki címet nyert.

A mai napon klubunk kérelmező levélben fordult a Yad Vasem Intézethez, amelyet röviden úgy lehetne bemutatni, hogy az 1953-ban alapított intézmény a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága, helye a jeruzsálemi "Har HaZikaron"-on (az Emlékezés hegyén) elterülő többhektáros komplexum. Ez az emlékhatóság adományozza a Világ Igaza kitüntetést azoknak a nem zsidó embereknek, (magyaroknak is, például id. Antall József, Király Béla, Sztehlo Gábor) akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt. Minden Világ Igaza ültetett (vagy számára ültettek) egy örökzöld fát a Yad Vasem kertjében, ami a nevét viseli, ezzel jelképezve, hogy "aki egy embert ment meg, egy egész világot ment meg". A nagyszámú kitüntetett miatt több fának már nincs hely, ezért 1989 óta a neveket kőbe vésve emléktáblákon örökítik meg. A Világ Igaza a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetés, 2020-ig összesen 27. 712 kitüntetést ítéltek oda, ebből 869-et magyar állampolgároknak.

2022. 03. 10. 08:07 76 éves lenne Októberben hunyt el Venczel Vera, az Egri csillagok Vicuskája, a Blikk friss híre szerint azóta sem temették el a színésznőt. A Vígszínház társulata lassan öt hónapja közölte a lesújtó hírt, hogy 2021. október 22-én, 75 éves korában elhunyt Venczel Vera, Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Venczel Vera otthonában, szerettei körében tért örök nyugalomra - derült ki a színház közleményből. A Blikk most arról ír: a színésznőt azóta sem temették el. A napilap a színésznő 76. születésnapjáról emlékezett meg, a cikkükből derült ki, Venczel vera hamvait volt férje, Czapp György az otthonában örzi. "Még nem temették el Vera hamvait, Gyurinál van otthon. Nem tudni, mikor lesz a szertartás, ahogyan egyelőre azt sem, hol helyezik majd végső nyugalomra. A férje dönt erről, és tiszteletben kell tartani az akaratát, ő határoz majd imádott felesége utolsó útjáról" - mondta a Blikknek a család egyik ismerőse.

Tavaly Október Óta Nem Temették Még El Venczel Verát | 24.Hu

Venczel Vera és férje, Czapp György 2022-ben ünnepelhették volna az 50. házassági évfordulójukat. Ez már nem teljesülhetett, a 75 éves színésznő nem tudta legyőzni a gyilkos kórt. Venczel Vera férjének most nem csak szeretett feleségének elvesztésével kell megbirkóznia. Czapp György maga is évek óta harcol a nyirokmirigyrákkal – írja a Blikk. "Próbálok erős lenni, vagy legalábbis erősnek tűnni" – mondta a Blikknek Czapp György. "Megviselt mindaz, amit át kellett élnem az elmúlt hetekben, hónapokban, sőt, években. Vigyáztunk egymásra Verával, amennyire csak tudtunk, de mindkettőnknek szembe kellett nézni a halállal. Gyönyörű feleségem állapota – sajnos – egyre csak rosszabbodott. Nem beszélt róla, mert nem akarta, hogy sajnálják. Arról sem beszélt senkinek, hogy két hónapig feküdt kórházban. Aztán a közelmúltban újabb két hétig. Talán a sok cigaretta… Nem is tudom, a tüdeje nem bírta tovább. Már nem maradt ereje élni ennek a gyönyörű nőnek" – tette hozzá a gyászoló férj. "Ott ültem az ágyánál és fogtam a kezét" – folytatta a művész.

Venczel Vera: &Quot;Az Élet Örök, Csak Jelmezt Cserélünk&Quot; | Story

Venczel Vera férje most nem akart nyilatkozni. Címlapfotó: Facebook/vigszinhaz

Öt Hónapja Nem Temették El A Jászai Mari Díjas Színésznőt

Eszenyi Enikőt lesújtotta a legendás művésznő halála. 75 éves volt Mint arról a is beszámolt, Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja kivételes tehetség volt, nevéhez pedig számos emlékezetes alakítás és legendás szerep fűződik. A néhai művésznőről már korábban is tudni lehetett, hogy nincs jó állapotban, azonban arról, hogy az elmúlt napokban rosszabbodott az állapota csak halála előtt egy nappal tájékoztatott a második férje, Czapp György. Venczel Vera első férje Esztergályos Károly volt, akivel nyolc év után váltak el, végül a művésznő második házastársa, Czapp György mellett talált rá a boldogságra. Az Egy óra múlva itt vagyok című filmsorozat forgatása közben ismerkedtek meg: hosszú évtizedeken át éltek boldogságban pesthidegkúti otthonukban a művésznő haláláig. Még nincs vége, lapozz! Oldalak

Öt Hónapja Nem Temették El A Jászai Mari-Díjas Színésznőt | Nuus.Hu

Czapp György grafikussal ugyanis ötven éven át véd- és dacszövetségben éltek. Így amikor a férfi beteg lett, Vera megijedt, ahogy a családját, a szüleit, az öccsét, a húgát, esetleg őt is elveszítheti. Ezért is döntött úgy, hogy minden pillanatban ápolja, hozza-viszi a kórházba, kezelésekre, minden percét vele tölti. Amit megfogadott, halálig be is tartotta. Nemhogy dolgozni nem ment többet, szinte sehova nem járt. Még a barátaival, a kollégáival sem igen találkozott. A telefonos megkereséseknek viszont örült, szívesen beszélgetett, és soha nem panaszkodott. Szó nélkül és szeretettel tette a dolgát. Egyetlen félelme volt csupán, ha vele történne valami, ha ő leesik a lábáról, mi lesz Gyurival?! Ki látja őt el, ki gondoskodik róla?! Sírig tartó gyönyörű szerelem volt az övék. Életre szóló barátság Amitől félt, bekövetkezett. Vera újra beteg lett, hosszasan volt kórházban, de felgyógyult, hazaengedték, otthon újból tette a dolgát. Aztán történt valami a szervezeté­ben, egyelőre még nem tudni, mi, de 75 évesen az otthonában örökre elaludt.

Egymás után kapta a szerepeket, a rendezők versengtek érte. Amikor kevesebb neki való szerep találta meg a Vígben, hívták más színházak vendégjátékra, de mivel hűséges alkat, a Vígszínházhoz mindig visszatért. A szereposztás egyébként is tele van erősebbnél erősebb nevekkel, ahol egy olyan szerepet, mint a sírásó, Kútvölgyi Erzsébet re bíznak, ott nagy baj nem lehet. Nincs is, Hegedűs D. Géza hol rémületes, hol visszataszító, hol esendő, de végig méltósággal teli jelenléttel játszik, Orosz Ákos Laertese is kiemelkedő, végre látni egy tényleg gyászoló testvért. Az egyetlen kontra érv a darab embert próbáló hossza, a szünettel három és fél órás játékidőből lehetett volna még kiszerkeszteni részeket, a lezárás elhúzása tompítja a tragédiák súlyát, mire a tapsrendig érünk, a hullahalmok olyan rég hevernek előttünk, hogy már egész megszoktuk a látványt. Ezzel együtt a Vígszínház Hamlet e erős, bölcs darab, és annyira szórakoztató, amennyire egy tragédia lehet. Shakespeare remek humorral ellenpontoz, a Hamlet ben pláne, és a Víg darabjában ez a humor meg is kapja a neki kijáró szerepet, ezen nem változtat az sem, hogy Polonius és a sírásó – a két fő komikus karakter – szövege is jócskán megváltozott az új fordításban.