Tartson ki a végsőkig: elegendő katonát biztosítottam hozzá! 1789. Besenval báró". Az ostromlók mégis a békés megoldás felé hajlottak, s küldöttséget készültek indítani az erődbe - már csak azért is, mert a Bastille tornyain fehér kendők tűntek fel, a katonák pedig kalapjaikat lengették. Az öröm azonban korai volt. Áratlanul ágyú dörrent, és a küldöttek közül hárman azonnal meghaltak. A tűzparancsot minden bizonnyal Launey adta ki, aki - a kor legszellemesebb francia írójának, Rivarolnak szavaival élve - "elvesztette a fejét, mielőtt még levágták volna. " Négy óra körül hivatásos tüzérek érkeztek az erőd alá, akik rögtön a Bastille kapuja felé irányították az ágyúkat. A kormányzó látva ezt, azzal fenyegetőzött, hogy a levegőbe röpíti a börtönt és vele együtt a környéket is, de tettét már nem tudta végrehajtani, mert váratlanul kinyitották a kapukat, és a tömeg beözönlött. 1789 július 14 day. A véres jeleneteket nem tudták megelőzni, megakadályozni a hivatásos katonák: egyikük, Pierre Augustin Hulin próbálta óvni Launey-t, de hamar kiragadták a kezéből.
A rend helyreállítása érdekében a Nemzetgyűlés radikális lépésre szánta el magát: augusztus 4-én valamennyi feudális kiváltságot eltörölte, és törvénybe iktatta az állampolgárok egyenlőségét. Augusztus 26-án elfogadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, amely deklarálta a forradalom jelszavait: szabadság, testvériség, egyenlőség. A Bastille ostromának napja, július 14. Franciaország nemzeti ünnepe. Az épületet már novemberre lebontották, köveit építkezésekre hordták el, néhány köve a közeli IV. Henrik sugárút mellett látható. Egykori helyén ma tér, annak közepén oszlop áll. Történelmi érdekesség, hogy az erőd kulcsai Amerikában, George Washington Mount Vernon-i múzeumában találhatók: Lafayette márki, az amerikai függetlenségi háború hőse, akit július 14. után a Nemzeti Gárda parancsnokának neveztek ki, a két nép szabadságának jelképeként küldte el az amerikai elnöknek a 15 centiméter hosszú, mintegy fél kilogramm súlyú kulcsot. 1789 július 14 vs. (MTI)
Fotó: Wikipédia Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet című festménye az 1789-es forradalom szimbóluma, Kétszázharminc éve, 1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: A 18. század elején még Európa leghatalmasabb államának számító Francia Királyság a század végére válságba jutott. Harmadik oltás jöhet; Egekben a benzinár; Utazzunk, vagy sem – Szegedi Híradó, 2021. július 14-én : hirok. A különösebb eredmény nélkül folyó háborúk és a csillogó udvar felemésztette a bevételeket, az egyszerű nép nyomorgott, a reformkísérleteket a rövidlátó udvar elbuktatta. Az államcsőd szélére került országban 1786-tól évekig rendkívül rossz volt a termés, éhínség tört ki. XVI. Lajos királynak nem maradt más választása, mint hogy az új adók megszavazása érdekében 175 év után ismét összehívja a rendi gyűlést. Ezen hagyományosan a három rend, a klérus, a nemesség és a közemberek 300-300 képviselője vett volna részt, de a király 1788 végén a harmadik rend képviselőinek számát 600-ra emelte.
Párizs föllázad 1789 a drámai változások éve volt Franciaországban. 1789 májusában megnyílt a rendi gyűlés, amit XVI. Lajos király az ország fenyegető pénzügyi csődjének elkerülése végett 1614 óta először hívott össze. Az események azonban hamar túlmentek az adópolitika megtárgyalásán: a rendi gyűlésben összegyűlt követek jelentős része az ország gyökeres megújítását és új alkotmány kidolgozását követelte. Az uralkodó látszólag elfogadta az események alakulását. 1789 július 14 amendment. Készült azonban a válaszcsapásra, mozgósította a hadsereget, július 11-én pedig menesztette a népszerű főminisztert, Jacques Neckert, a helyére pedig új, ultrakonzervatív kormányt nevezett ki. Ez nagy felzúdulást váltott ki az Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakult rendi gyűlésben és az amúgy is feszült hangulatú fővárosban. XVI. Lajos francia király, Antoine-Francois Callet festményén Forrás: Wikipedia Jacques Necker leváltásának híre július 12-én ért Párizsba. A főváros Palais-Royal nevű nyilvános parkjában rögtön gyújtó hangú szónokok tüzelték az egybegyűlteket.
1789. július 14-én ostromolták meg Párizs felkelt polgárai az ancien régime rettegett börtönét, a Bastille-t, melynek elfoglalása és lerombolása jelezte a francia forradalom kirobbanását. A hírhedt építmény bevételének napja hagyományosan az újkori történelem kezdőpontjának számít, melynek eseményei két és fél évtizednyi háborút eredményeztek, és egy új kort hoztak el az egész emberiség számára. A francia forradalom hosszabb távú előzménye szellemi téren a felvilágosodás racionalista ideológiája, gyakorlati szempontból pedig a nyolcvanas évek roppant éhínsége és a királyság krónikus adóssághalmozása volt, mely XVI. Lajost (ur. 1774-1792) arra kényszerítette, hogy 1789 májusára összehívja – 1618 után először – az általános rendi gyűlést. Jovagyok.hu - 1789.július 14.- A Bastille ostroma. Ahogy 150 évvel korábban Angliában, úgy a francia états generaux esetében is úgy alakult, hogy a gyűlés nem a király által felvetett problémákkal, hanem a hosszú idő alatt felhalmozódott sérelmekkel foglalkozott. A Bastille ostroma, Jean-Pierre Houël festményén.
forrás: A fővárosban bizonytalanság lett úrrá 1789 nyara forró kezdetet vett, a fővárosban általános bizonytalanság lett úrrá: miközben egy kétes legitimációjú gyűlés megkezdte az új alkotmány kidolgozását, és a régi rendszer lebontását, Lajos saját tanácsadói és Párizs álláspontja között hezitált, erőszakot pedig nem mert alkalmazni. Az események július 11-e után gyorsultak fel, amikor a király elbocsátotta a népszerű Necker pénzügyminisztert, a reformok és az adósság leküzdésének elkötelezett hívét. A párizsiak ezt úgy értelmezték, hogy XVI. Lajos végleg konzervatív támogatói mellé állt, ezért a városban zavargások törtek ki, melyek a Bastille ostromában csúcsosodtak ki. Az V. Francia nemzeti ünnep július 14. - Foodyny. Károly (ur. 1364-1380) által átépített Bastille a 14. század elején még városkapuként szolgálta a város védelmét, majd ahogy Párizs terjeszkedett, a francia király erőddé egészítette ki a roppant épületet. A forradalom idejére a nyolc toronnyal megerősített kőépítmény rettegett hírnévre tett szert, melynek – sokszor valótlan – rémes históriáit máig őrzi a köztudat: ha a Bastille kerül szóba, szemünk előtt már megjelennek a csörgő láncok, a piszkos rongyokban éhező foglyok százai, a sötét, szalmával bélelt cellák, ez azonban inkább a városi fogházat jellemezte.
Juhász Péter, az Együtt párt korábbi elnöke Csárdi Antal kommunikációs tanácsadójaként dolgozik. A bukott politikusról köztudott, hogy korábban Portik Tamásnak, a többszörösen gyilkosságra való felbujtásért elítélt maffiózónak végzett sajtófigyelést. Juhász 2018-ban elismerte, hogy dulakodott élettársával. Tímea névnap mikor van der. A tanácsadó mindemellett hangos szószólója a droglegalizációnak is. A ferencvárosi önkormányzat helyi lapjában, a 9 Magazin legfrissebb számában jelent meg interjú Juhász Péterrel, az Együtt névre hallgató egykori párt elnökével, akit a lapban Csárdi Antal, a budapesti 1. számú választókerület összellenzéki képviselőjelöltének kommunikációs tanácsadójaként mutatnak be – írja a Magyar Nemzet. A bukott politikus, Juhász Péter 2018-ban oszlatta fel pártját, miután 0, 66 százalékot ért el az országgyűlési választáson. A szabályok szerint, miután a politikai formáció nem érte el az 1 százalékos eredményt, a párt vezetésének vissza kellett fizetnie az államtól kapott kampánypénzt, amit állítólag adakozásból törlesztettek.
A szavazatszámláló bizottságokba (szszb) és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhettek a választókerületben egyéni képviselőjelöltet, illetve országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok, valamint a független jelöltek. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba (oevb) egy-egy tagot delegálhat a választókerületben egyéni jelöltet állító jelölőszervezet, illetve a független jelölt. A közös jelöltet, illetve listát állító szervezetek közösen bízhatnak meg delegáltakat. A jelölőszervezeteknek, független jelölteknek érdekük, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak tagot, mivel így saját megbízottaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, ellenőrizhetik azt, és részt vehetnek az esetleges jogviták eldöntésében. BOON - Juhász Péter ad kommunikációs tanácsokat Csárdi Antal baloldali képviselőjelöltnek. A választási bizottságokban ülő választott és megbízott tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A párt által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti.
Azt a tájékoztatást kapták, hogy Vörös Ferencné néven halott nem található ott. Közben kiderült, hogy egy hasonló vezetéknevű, jóval fiatalabb hölgy teste még ott feküdt, akit már december 17-én el kellett volna hamvasztaniuk – folytatja a történetet. Forrás: kisalfö Vélhetően összekeverték a holttesteket A Pax Tecum Kft. együttműködésével történt hosszas utánajárás és érdeklődés után a család azt a tájékoztatást kapta, hogy Vörös Ferencné hamvasztása történt meg december 17-én, így a másik elhunyt hölgy adataival ellátott urna a 84 éves asszony hamvait tartalmazza. – A temetés december 23-ra lett kitűzve, koporsós búcsúztatásra készültünk. Tímea névnap mikor van ora. Édesapámat húsz éve vesztettem el, akkor gyönyörű sírkő készült, mellé terveztük koporsóban örök nyugalomra helyezni édesanyámat is. A gyász napjaiban megrendültem, megdöbbenéssel és mély fájdalommal értesültünk a történtekről, különösen, hogy anyukám külön kérte, hogy "ne égessük el", és mi akaratát tiszteletben tartva intézkedtünk. Az külön fáj, hogy kórházba kerülése után nem tudtam vele találkozni, és halála után pedig a végső búcsútól is megfosztottak.