Rúzs / Bulvár / Egészség A porckopás az új népbetegség – Van rá gyógymód! 2014. március 18. kedd 2014. kedd Hazánkban népbetegségnek számítanak a különböző mozgásszervi problémák. Ezek közé tartozik a porckopás, vagy orvosi kifejezéssel artrózis. Mód Lászlónéval, a szegedi Kabay Patika vezetőjével beszélgettünk a betegségről és a megelőzés lehetőségeiről. …
38., Szeged, Csongrád, 6725
Név Rövid leírás Cím GPS helyzet manuális megadása GPS lat GPS long Nyitvatartás Ha nem releváns a nyitvatartás, töröld ki! Web Facebook oldal E-mail Külsős szerkesztők e-mailcíme Telefon Kulturális programhelyszín szokott lenni Mozi vagy színház Ez egy napi menüvel rendelkező étterem, aminek a napi menüje interneten elérhető Aktuális napimenü weboldala Kulcsszavak Kattints, hogy válaszhass a már meglévő kulcsszavakból, vagy írj be egy újat. Többet is választhatsz. Szeged kabay patika 4. Leírás Írd át a robot szót "ember"-re! (robot szűrés)
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Összefoglalva az előadó hangsúlyozta, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége nagyon súlyos károkat tud okozni, egyesek a 2. filoxéraként emlegetik, de nem kell így lennie. A megfékezéséhez viszont széleskörű összefogásra van szükség. Ebben kiemelt szerepet kap a termelő: - megfigyelés, ha gyanús tőkét lát - jelezés a hatóság felé - a vektor elleni védekezés elvégzése - az iszalag kiirtása a szőlőterületen, s annak közvetlen közelében - együttműködés a hatósággal – az intézkedések végrehajtása alapvető követelmény Természetesen a növényvédelmi hatóság hasonlóan fontos szerepet tölt be a felmérések útján, a diagnosztikai vizsgálatok terén, a hatósági intézkedésekkel, a tájékoztató anyagok összeállításával. A kutatások segíthetnek abban, hogy jobban megismerjük a károsítót és a vektorát, s a védekezéshez új megoldásokat nyújthatnak. A kamarák, hegyközségek a szaktanácsadással, az információ terjesztésével tudnak segíteni. Az előadás második részében a Xylella fastidiosa subsp. fastidiosa baktérium karantén károsítóról kapott tájékoztatót a hallgatóság.
hidegtűrő fajok Vitis amurensis – amuri szőlő Vitis amurensis – amuri szőlő [6] Vitis coignetiae – rozsdásszőrű szőlő (díszszőlő) [6] Vitis thunbergii egyéb fajok Vitis davidii (syn. : Vitis armata) – tüskés szőlő [6] Vitis flexuosa – bozontos szőlő [6] Vitis hexamera Vitis piasezkii Vitis retordii Vitis romanetii trópusokon is élő fajok Vitis blancoii Vitis lanata Földközi-tenger melléki (európai) fajok [ szerkesztés] A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok, alfajok és változatok tartoznak ide. Vitis vinifera (syn. : Vitis vinifera subsp. sativa) – bortermő szőlő (szőlő, kerti szőlő, európai szőlő) [6] Vitis vinifera var. antiquorum (syn. : Vitis antiquorum) – makkszőlő [6] Vitis vinifera cv. Apiifolia (syn. : Vitis laciniosa) – díszeslevelű szőlő [6] Vitis vinifera var. pontica (syn. : Vitis mediterranea, Vitis pontica) – csókaszőlő (cigányszőlő) [6] Vitis vinifera subsp. sylvestris (syn. : Vitis silvestris, Vitis sylvestris) – ligeti szőlő (erdei szőlő) [6] A szerkesztők által eddig be nem sorolt további fajok [ szerkesztés] Termésük [ szerkesztés] Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el.
Megelőzni a betegséget és annak terjedését baktérium mentes szaporítóanyaggal lehet. Azokról a tőkékről, amelyeken daganatszerű sejtburjánzás látható, szaporító anyagot szedni nem szabad, illetve a termő ültetvényben azok kivágása javasolt. A fertőzés ugyanis növényi nedvekkel és a talajjal egyaránt terjeszthető. A fertőzött tőkék gyökerén és törzsén is észlelhetők a tünetek. A szövetelhalások miatt a tőke lassan leromlik, elpusztul. A szőlő gombás betegségei A gombás betegségek közül a peronoszpóra, a lisztharmat, a szőlőorbánc, a szürkerothadás és a gyökérpenészek kártételét kell kiemelni. A peronoszpóra fertőzésére hűvösebb (10°C körüli hőmérséklet) és csapadékosabb időjárás esetén kell számítanunk. Hosszan tartó nedves, hűvös időjárás esetén komoly járvány következhet be. A peronoszpóra a lehullott leveleken telel át, és tavasszal, ha megfelelőek a feltételek a szaporodásához, fertőz. A szőlőnek szinte minden részét megbetegíti és végeredményként komoly terméskiesést, a vesszők rossz beérését eredményezi.
A Pierce betegség kórokozója számos növényfajt képes megfertőzni, gyümölcsök és dísznövények is veszélyeztetettek, és akár a szőlő is. A Bayer Hungária Kft. szőlő szimpóziumán – amelyről itt számoltunk be – Székely Tamás, a Nébih NTAI Növényegészségügyi Osztályának vezetője tájékoztatást adott a szőlő aranyszínű sárgasága betegségről, majd a Pierce betegségről is beszélt, amelynek korókozóját már szőlőn is megfigyelték. A szőlő aranyszínű sárgasága egy zárlati, másnéven karantén betegség, ami 2013-ban jelent meg országunkban. A kórokozóra szinte az összes, Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. A betegség követését és a hatósági intézkedéseket bonyolítja, hogy Magyarországon (és EU-ban is) a szőlőben kettő, hasonló tüneteket okozó fitoplazma károsít, ezek egyike a szőlő aranyszínű sárgasága betegség, a kórokozó nevén Flavescence doree (FD) és a szőlő sztolbur fitoplazmája. A diagnózist nehezíti, hogy a két betegséget tünetek alapján nem lehet elkülöníteni, ebben csak a molekuláris diagnosztikai vizsgálat mondja ki a végső eredményt.
Ebből fejlődött ki 2–3000 év termesztés eredményeként a kerti, vagy más néven bortermő szőlő (Vitis vinifera, vagy szinonim neve Vitis sativa). A holocén időszak elején a Kárpát-medencében is megtelepedett több szőlőfaj, egyebek között a ligeti szőlő is; ezt mára az Észak-Amerikából behozott, majd kivadult parti szőlő sok helyütt kiszorította. Borok: A bor nem más, mint erjesztett szőlőlé, tehát szőlőből készül és alkoholtartalma van. A fehérborok fehér szőlőfajtákból, a vörösborok kék szőlőből készülnek. A Rosék szintén kék szőlőből készülnek, de nem úgy, hogy a fehérbort és a vörösbort összekeverik. A titok az, hogy a kék szőlőt csak rövid ideig, mintegy 4-6 órán át hagyják a héjon ázni. A nemzetség fajainak további besorolása [ szerkesztés] Muscadiana alnemzetség [ szerkesztés] Az alnemzetség három faja az USA déli tájain él. Termesztési jelentősége csak a V. rotundifoliának van, termését frissen fogyasztják és bort is készítenek belőle. Az alnemzetség tagjai nem olthatók az Euvitisekkel, és keresztezésük is csak bizonyos feltételek között sikeres.
Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak. Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik. Származása, elterjedése [ szerkesztés] Megkövesült magok tanúságai szerint a nemzetség ősi fajai a pliocén időszakban legalábbis az északi flórabirodalom a (meleg) mérsékelt égövben mindenfelé nőttek. Termőterületük a jégkorszakban drasztikusan összezsugorodott, a Mediterráneumban és attól északra csak elszigetelt menedékekben élhettek túl. A holocén időszakban a refúgiumokban egymástól genetikailag eltávolodott szőlőfajok ismét terjeszkedni kezdtek. A nemzetség eközben holarktikus maradt: a mintegy hatvan faj többsége Kelet-Ázsiában, illetve Észak-Amerikában él. A legnagyobb karriert az apró szemű, savanyú bogyójú ligeti szőlő (Vitis silvertis) futotta be. Ezt időszámításunk előtt 4000–5000 évvel vonták termelésbe a Kaukázuson túl, a mai Irán, Örményország, Azerbajdzsán vidékén.