Citrushéjakkal még finomabb ez a gyors desszert, amiből egy délutáni tea, egy reggeli kávé mellett is remek lesz egy-egy szelet. Ha még gazdagabbá tennéd, porcukorral és citrommal elkevert sajtkrémmel próbáld ki. Tortaformában még szebb lesz. Elena Vafina Hozzávalók A narancsos sziruphoz 180 ml víz 15 deka cukor 0. 5 darab narancs leve és héja A süteményhez 3 kisebb darab tojás enyhén felverve 10 deka cukor 1 mk. só 3 ek. narancsszörp 350 ml joghurt 120 ml olvasztott vaj 15 deka gríz 3 nagy evőkanál liszt 1 tk. Sütnijó! - Gyors meggyes-grízes rétes. vaníliakivonat 1 ek. sütőpor Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 40 perc Elkészítés: A szirup hozzávalóit főzd össze kis lángon, és tedd félre. A tészta száraz hozzávalóit dolgozd össze alaposan, majd keverd simára a többi alapanyaggal. Süsd készre fél óra alatt egy kisebb formában, majd öntsd le a sziruppal, és hidegen tálald.
A plataiai csata i. e. 479 -ben lezajló ütközet a görögök és perzsák között, a görög–perzsa háborúk részeként, a boiótiai Plataiai mellett. A haderőt Spárta, Athén, Megara és Korinthosz poliszok katonái alkották. Pauszaniasz spártai régens vezetésével ötezer hoplita, valamint ötezer nehézfegyverzetű perioikosz és 35 000 könnyűfegyverzetű helóta sorakozott fel a perzsákkal szemben. Arisztodémosz vezetésével – aki Leónidasz halála után a fiatal Pleisztarkhosz helyett uralkodott – a spártaiaknak sikerült a perzsák hadseregét legyőzni. A plataiai csata után a megmaradt perzsa erők kivonultak Attikából és Boiótiából. Előzményei [ szerkesztés] Az i. 480 -as év volt a görög–perzsa háborúk egyik legmozgalmasabb éve, három nagyobb csata is zajlott. Plataiai csata – Wikipédia. A thermopülai csata és az artemiszioni tengeri csata I. Khasajársá (I. Xerxész) győzelmével végződött. A perzsa sereg előtt a szárazföldön és tengeren is megnyílt az út a görög területek belseje felé. A szalamiszi csata azonban megfordította ezt a helyzetet, és a tengeri utánpótlását elvesztő perzsa sereg Mardoniosz és Artabazosz vezetésével visszavonult téli szállásaira, a félsziget északi, szilárdan kézben tartott részére.
A nagy hős viszont csak stratégának bizonyult nagynak. Embernek és athéninak nem. Ő és barátai hozzányúltak a hadizsákmányokhoz, sajátjaként kezelte a hadi pénztárt, háza mellé szentélyt építtetett saját nagyságát mutatandó. "A görögök megmentője miért ne gazdagodhatott volna meg? " – kérdezte, és ez egyben végzetét is jelentette. Négy évvel a dicsőséges szalamiszi csata után Themisztoklészt korrupt, csaló árulóként Athén népe és riválisai cserépszavazáson elüldözték Athénból. Intrikák és leszámolások vetettek véget a Perzsa Birodalom fénykorának » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Élethosszig. Vagyonát elkobozták, megvetett tolvajként a barátaihoz menekített vagyonból élte hátralévő éveit Kr. e 460-ig. Az osztrakizmosszal visszaélhetett egy ideig, ám a népítélet őt is utolérte. Nagyságot így sároz be örökre a gyarlóság.
Osztrakizmosz. Ez lett új sorozatcímem e hasábokon, és az új címválasztás indokát már összegeztem. Azt is hangsúlyoztam ennek kapcsán, hogy bármilyen kemény kihívások elé is álljon az öreg kontinens, netán vérzivataros idők jöjjenek, sem az európai démosz kollektíven, sem az egyes nációk polgárai nem mondhatnak le azon ősi demokratikus jogukról, hogy népítéletet mondjanak vezetőikről, és e vezetők nem vehetik el tőlük az osztrakizmosz jogát a "háborúra" való hivatkozás okán. De mi is volt ez az intézmény az ókori görögöknél? Az athéni demokrácia intézményrendszerének jellegzetes eleme volt a cserépszavazás, görög nevén osztrakizmosz. Kr. e. 480. szeptember 20. | A szalamiszi csata. A cserépszavazást Kleiszthenész vezette be demokráciát megalapozó reformjai során Kr. e. 508-ban. Az első cserépszavazásra azonban csak húsz évvel később, Kr. 487-ben került sor, míg az utolsót Kr. 417-ben tartották. Maga az eljárás úgy folyt le, hogy az athéni naptár szerinti hatodik hónapban – valamikor január és február fordulóján – a népgyűlés szavazott arról, hogy kíván-e a cserépszavazás eszközéhez nyúlni.
479-ben Mükalé-hegyfoknál ismét győzött a görög hajóhad, így a perzsák fokozatosan kiszorultak a térségből. Ie. 478-477-ben Ariszteidész javaslatára egy új perzsa-ellenes szövetség jött létre az iszthmoszi szövetségen belül, mely Déloszi szövetség nevet kapott. Themisztoklész arra törekedett, hogy a perzsákkal minél hamarabb kössön békét. Felismerte, hogy a jövőben Spárta lesz az ellenfele, nem pedig a gyengülő Perzsia. Athén polgárai azonban nem rokonszenveztek ezzel az elgondolással. Inkább Ariszteidészt támogatták, aki Spártával való együttműködést és Perzsiával történő leszámolást sürgette. Themisztoklésznek távoznia kellett hazájából, s a déloszi szövetség folytatta a harcot Perzsia ellen. Ie. 467 körül a szövetség flottája Miltiadész fia, Kimón vezetésével az Eurümedón folyó torkolatánál nagy vereséget mért a Perzsa hajóhadra. 450-ben Szalamisznál újabb görög tengeri győzelem következett, s ezután Perzsia békét kért. A görög perzsa háborúk 449-448-ban kötött békével ért véget, melyben Perzsia lemondott az iónok feletti uralmáról, a tengerszorosok és az Égei-tenger feletti ellenőrzési jogáról.
Az ókor hadtörténetéből – Csaták – Szalamisz Kr. e. 480 Görögök: Eurübiadész (Spárta), Themisztoklész (Athén), Adeimantosz (Korinthosz), kb. 360 hajó Perzsák: I. Xerxész, kb. 500 hajó I. Dareiosz perzsa király görögök elleni hadjárata Kr. 490-ben kudarcot vallott. Fia, I. Xerszész alapos előkészületeket tett, hogy sikerre vigye a perzsák ügyét. Mindeközben Themisztoklész elérte, hogy az athéniak erős, ütőképes flottát építsenek. Miután a perzsák újabb hadjárata megindult, a spártaiak az eddig – mondhatni – megszokott módon, a szárazföldön próbáltak ellenállni, de a Thermophülai-szorosnál (Leonidasz sokszor emlegetett hősies ellenállásának dacára) vereséget szenvedtek. A görögöknek nem maradt más esélyük, mint a tengeren meggátolni a totális perzsa inváziót. Az eseményeket I. Xerxész irányította, aki bízott erőfölényében. Athén városát Themisztoklész tanácsára kiürítették, a lakosság zöme Szalamisz szigetén keresett menedéket. Kezdetben vita volt a görögök között, hogy a névleg Eurübiadész parancsnoksága alatt álló hajóhad hol szálljon szembe a perzsákkal.
Dareiosz felirata szerint öngyilkos lett, Hérodotosz viszont azt írta, hogy lovaglás közben saját kardja sebesítette meg halálosan az uralkodót. Bárhogyan is történt, egyik hadvezére, Dareiosz úrrá lett a birodalom keleti felében kitört lázadáson, és – kis közjáték után – megszerezte a perzsa trónt. Xerxész és a trónján ülő Nagy Dareiosz egy Kr. 515 körül készült reliefen a perszepoliszi kincstárban Dareiosz tehetséges uralkodónak bizonyult. Úrrá lett a káoszon, és feleségül vette Kürosz összes nőnemű leszármazottját, hogy ezzel is erősítse trónigényét, hiszen hiába származott a perzsa királyi dinasztiából, csak oldalági rokon volt. Hódításai során a birodalmát kiterjesztette Európára is, átkelt a Boszporuszon, és elfoglalta Trákiát. Kísérletet tett a Fekete-tenger mellett élő szkíták leigázására is, ám azok nem vállaltak ellene nyílt ütközetet, és a felperzselt föld taktikáját alkalmazva végül visszavonulásra kényszerítették az uralkodót. Kr. 499-ben fellázadtak a kis-ázsiai görög városállamok, akik felégették Szardeiszt is, majd körülbelül hat évig ellenálltak a perzsa uralomnak.