A Hollandiában dolgozó prostituáltak hetven százaléka külföldi: elsősorban Magyarországról, Romániából, Bulgáriából és Dél-Amerikából érkeznek. Az országban 2004 és 2011 között az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak száma háromszorosára növekedett. Míg 2004-ben 405 volt, 2011-re 1222-re növekedett. Fél éven át önkénteskedtem az egyik piros lámpás negyedben dolgozó nonprofit szervezetnél, így folyamatos kapcsolatban voltam a negyedben dolgozó prostituáltakkal. A külföldről érkezett prostituáltak aránya hasonló az országoséhoz: körülbelül hetven százalékuk más országokból érkezik. Futtatás holland módra: a loverboyok Ha az ember beszélget a prostituáltakkal, a legtöbb esetben kiderül, hogy nem a saját elhatározásukból kezdtek ott dolgozni, általában mindig van valaki más a háttérben. Önkénteskedésem során folyamatosan a következőhöz hasonló történetekkel találkoztam: a prostituált fiatalon megismerkedett a férjével, aki csak néha van Amszterdamban. Közösen határozták el, hogy az ablakban fog dolgozni.
A rossz hírű negyed élethű mását nézhetik meg az érdeklődők az amszterdami Történeti Múzeumban. Csupán néhány száz méterre attól az utcától, ahol a piros lámpás negyedben könnyű vérű nők illegetik magukat a kirakatokban, a hétvégén megnyílik az a kiállítás, amiben éppen ennek a miliőnek élethű másolata elevenedik meg. A 14 méter hosszú, 4 méter széles és 3 méter magas művet, Ed és Nancy Kienholz, amerikai művészek tervezték, és a valósághoz hasonlóan, a műalkotásban is igencsak lengén öltözött hölgyek várnak társaságra. Az alkotás 1983 és 1988 között készült Berlinben és egész idáig a londoni Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagította. A 66 éves Nancy Kienholz azt mondja, hogy ebben a műben saját értelmezésük jelenik meg, az, hogy hogyan látják a 80-as évek amszterdami piros lámpás negyedét. A hírhedt negyedben még ma is 370 buja ablakával csalogatja a turistákat, a világ minden részéről. Amszterdam polgármestere azt tervezi, hogy az elkövetkező 8 évben ezt a számot 240-re csökkenti, hogy így is elejét vegye a prostitúcióval összefüggő bűncselekményeknek.
Van egy hely, a piros lámpás negyed, ahol két nő áll. Ott, ahol túl sokáig piros a lámpa. A nők amolyan mediterrán típusok. Hosszú hajukat a szél kócosra tépázta, bőrük sötét. Barnás. Mintha koszos lenne. Öltözetükben van valami furcsa, mintha találomra kaptak volna magukra egy-két rongyot. Lábaik előtt egy vörös, magas szárú csizma hever. Nem egy pár. Csak egy darab. A környék mindig csendes, leginkább üzletemberek járnak erre. Tehetősek. A járókelő férfiak és hölgyek változatosan reagálnak a nőkre. Van, aki lesütött szemmel vár a zöld jelzésre, mások oda-oda pillantva, akár egy-egy mosolyt megejtve várják, hogy tovább sétálhassanak. Mintha ők lennének zavarban. Némelyikük magához szorítja táskáját, amint elhalad az ácsorgó kócosok mellett. Senki sem foglalkozik velük, pedig a két nő elég gyakran megfordul ott. Senki sem áll meg, hogy megkérdezze, mire várnak, mit szeretnének, miért van előttük az a fél pár csizma. A nők sem állítanak meg senkit, nem tolakodnak. Mindenki előre bámul mereven, amíg várakozik a lámpa piros fényénél.
Az egykori pesti éjszakák különös világa már az írók fantáziáját is gyakran megmozgatta, Krúdy, Ady Endre, Szép Ernő és Hunyady Sándor is előszeretettel írt a bordélyokról, madámokról meg az igencsak alulöltözött hölgyekről. És még az is lehet, hogy a Király utcát és a Magyar utcát is átszelő városi sétát talán érdemes éjszaka, de minimum naplementekor lejárni – csak hogy stílusosak legyünk. Fotó: WLB VI. kerületi bujaság és Krúdy kedvenc "Kakasos" háza az Ó utcában A piros lámpás negyed vagy a bordély hallatán elsőre mindenkinek Párizs és a Moulin Rouge jut eszébe, vagy az egykori Rákóczi tér környéke, holott a 19. század végén a VI. kerület is megnyerte magának ezt a címet. Sétánkat a bujaság központjából indítjuk, vagyis a Nagymező utcából elindulva járjuk be Pest "bűnös" múltját, bár az 1800-as években az üzletszerű kéjelgés még teljesen legális volt: 1867-ben legalizálták a prostitúciót, és a kéjnőtelepeket is igyekeztek bordélyokká alakítani – több-kevesebb sikerrel. A kéjnőtelepek és a bordélyok a túlfűtött erotika és az erkölcsnélküliség lelőhelyei voltak, de az itt dolgozó lányok egyáltalán nem kedvtelésből kerültek ide, hanem a jobb élet reményében, az átmeneti pénzszerzés miatt.
Kezd sok lenni a Prága belvárosában randalírozó turistából. Aki olcsó sörre és szexre vágyik, azt kintebb küldenék a városból. Egyelőre csak egy ötletről van szó. Prága önkormányzata szeretné kiszorítani a történelmi városközpontból a csupán olcsó sörre és szexre vágyó külföldieket, ezért mérlegelik, hogy a központon kívül vigalmi negyedet vagy utcákat hozzanak létre. "Jó lenne, ha berlini példára több vonzó célpontot alakítanánk ki. A külföldi látogatók például a külvárosokban található, mára kiürült ipari létesítményekben szórakozhatnának" – vélte Hana Marvanová, jogász és volt politikus a Lidové Noviny című napilap hétfői kiadásában, amely részletesen foglalkozik a témával. A Moldva-parti várost 2017-ben 7, 5 millió turista kereste fel, akik 18 millió vendégéjszakát töltöttek a hivatalos szálláshelyeken. A külföldi látogatók között több százezer az olyan, aki Prágában csak az olcsó sörre, szexre és a zajos szórakozásra vágyik. Ezt többnyire a városközpontban keresik, ami nem tetszik az ott élőknek és az olyan turistáknak, akik másra vágynak.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Megnyílt a vizes játszótér A Bisinger parkban található Vizes játszótér a karbantartási és előkészítő munkákat követően keddtől kinyitott, a komplexum naponta 10 és 20 óra között látogatható. A Vizes játszóteret a Győr-Szol Zrt. az időjárási viszonyok figyelembe vételével üzemelteti. Felejthetetlen nyári kalandozásra csábítják a gyerekeket a vizes játszóterek | Sokszínű vidék. Fürödni tilos: Vannak a városban olyan vízterületek, ahol nem biztonságos a fürdés. Tilos fürödni az adyvárosi tározótóban, a József Attila-lakótelep területén létesített kettő tározótóban, az Iparcsatorna teljes hosszában, a Rába folyó mindkét felén, a bácsai vízáteresztő zsilip környékén (Holt-Duna-ágban), a pinnyédi híd győri hídfőjénél, a püspökerdei átvágás teljes hosszában, Győr-Újvárosban a Mákos-dűlői volt kavicsbányában, Győr-Gyirmóton a Marcalban, a bácsai bányagödrökben, a Holt-Marcalban (rabkerti tóban) és a győrszentiváni volt szabad strandon. A Kovalter pihenőpark területe kizárólag napozásra használható. Fotó: Marcali Gábor
Vizes játszótér - YouTube
Magyarországon ritkaságnak számító létesítmény, úgynevezett vizes játszótér készült el Győrben, a Bisinger sétányon. A gyerekek különböző, vízzel kapcsolatos játékszerekkel játszhatnak, méghozzá úgy, hogy közben a víz útját maguk irányítják, a játékokat ők? üzemeltetik?. Ehhez különböző zsilipeket tudnak mozgatni, ezzel irányítva a vízfolyást. 10 szuper vizes játszótér, hogy átvészeljétek a hőséget.... A gyerekek vízemelőket, szökőkutakat és mindenféle trükkös, vizes játékokat működtethetnek. A játszótér ötletét az ünnepélyes átadáson résztevő dr. Somogyi Tivadar, a város alpolgármestere, a belváros egyik önkormányzati képviselője hozta Ausztriából, és Fekete Dávid alpolgármesterrel, a belváros másik önkormányzati képviselőjével dolgozott a megvalósításán, amit Borkai Zsolt polgármester is támogatott. A beruházás lebonyolítását a Győr-Szol Zrt. irányította, és ők látják el a létesítmény üzemeletetési feladatait is. – Amellett, hogy a nyári melegben jóleső felfrissülést biztosít a vizes környezet, a gyerekek játékosan, szórakozva ismerkedhetik meg a fizikai, mechanikai törvényszerűségeket, fejleszthetik készségeiket, tudásukat – mondta az átadáson dr. Somogyi Tivadar alpolgármester.
A földből mindig máshol törnek fel a vízsugarak, felhőtlen szórakozást nyújtva ezzel kicsiknek és nagyoknak. A legkisebbeknek külön bébihintát, homokozót és csúszdát építettek. Cím: 1039 Budapest, Akácfa utca. Nyitva: sötétedésig Akácfa utcai játszótér Tarzan Park – Budapest IV. kerület Ez egy egyedülálló vizes játszótér, amelyen 13 játszva fejlesztő játékszigetet alakítottak ki. A parkban minden korosztály megtalálja a neki való szórakozást. Vannak kifejezetten vizes helyszínek is, ilyen a Placcs Placc, ahol spriccelős játékokkal lehet játszani. Cím: 1046 Budapest, Tábor u. 28. Nyitva: 9–19 óráig Belépő: Gyermek: 2200 Ft Felnőtt: 1200 Ft Tarzan Park / Fotó: Facebook program gyerek víz