Két lova állt a szépen takarított istállóban. Nem egy versenyparipák. Híre járt, hogy nem bánik velük kesztyűs kézzel, mert apám mesélte, hogy a lovakkal is úgy bánt, mint az emberekkel. Ha nem tették, amit kért, megcsapta őket azzal, ami a keze ügyébe került. Így pusztult el a Bandi, a koromfekete mén, amit egy szöges léccel ütött meg. Gyerekként nemcsak borzalmas volt ezt hallani, hanem egyben annyit is jelentett, hogy nagyapám nem ismer sem istent, sem embert. Mindig féltem tőle egy kicsit. Ám, ha anyám beleegyezett, hogy egy szerdai hajnalon elporoszkáljunk a Bogár nevű ló vonta kocsin a szomszéd faluba, akkor az rendben volt. Ő sem kedvelte apósát, alaposan meglephette a különös ötlet. Amolyan vérbeli falusi vásár volt a szomszédban. Régi igaz történetek sorozat. Még nem az a világ volt, amikor a gyerekek első nyikkanására megvesznek mindent. Szóba sem jöhetett, hogy valamit kérjek, eszembe sem jutott. Élveztem, hogy rázott az országút, a bakon ülni akkor is nagy dolog volt, ha feltörte a fenekem. Persze mindent lehetett kapni.
De a trutyiban benne volt, azt láttam az első ijedelem után. Csak néztem a rémülettől sápadtan. Nem az bántott, hogy beleesett és a másik lábamon meg ott árválkodott a párja, hanem a mi lesz most kérdése zakatolt a fejemben. Manapság, ebben a kínai cipőkkel elárasztott világban, amikor a gyerekeknek a nézése is elég, hogy valamit kapjanak, amikor elég levegőt venniük ahhoz, hogy soha meg ne szidják őket, nehéz megérteni, hogy én a veréstől féltem. Ki fogok kapni, tudtam. Ügyetlen voltam. Beleejtettem a vécébe a szandált, ami csakis az én hibám volt. Az új lábbelit, ami még egynapos sem volt. Apám iszonyú dühös lesz, tatám letagadja, hogy létezem, anyám meg a fakanállal ver el… Ez volt a forgatókönyv, tudtam előre. Valahogy elmúlt az a délelőtt. Régi igaz történetek társasjáték. Hazafelé sántikálva mentem. Fél lábamon ott volt a másik. Amaz meg elúszott valahová, ahonnét nem volt visszaút. Nem messze laktunk a sulitól, de nekem akkor lelassult a járásom a reszketéstől. Sokára értem haza. Anyám a konyhában sürgött-forgott, mint mindig.
Idén ezzel a különlegességgel csatlakozott a Jónak lenni jó! -gyűjtéshez a Magyar Posta Zrt. Továbbá a tárgyi felajánlás mellett 1, 5 millió forinttal is támogatták a Regőczi Alapítványt. A bélyeg fix áron kelt el, 30 ezer forintot fizetett érte egy jótékony felajánló. Elhangzott az is, hogy a koronavírus-járvány miatt több száz gyermek maradt árva vagy félárva Magyarországon, az alapítvány csaknem 600 olyan családról és mintegy ezer gyermekről tud jelenleg, akin segíteni kell. Minden gyermeknek személyre szóló segítséget nyújtanak. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a Regőczi Alapítvány kuratóriumi tagja a műsorban elmondta: felemelő és megható látni a kampányban kibontakozó összefogást, amely megerősíti azt a pszichológiai elméletet, hogy az ember alapvetően jó, génjeinkben hordozzuk az egymásnak segítés ösztönét - fogalmazott Bagdy Emőke. Az egész napos műsorfolyamban kisfilmeken mutatják be a tragikus sorsú családokat. A szakember, aki kuratóriumi tagként szakmai támogatást nyújt az alapítványnak, modellértékűnek nevezte a Regőczi Alapítvány által kitalált és felépített segítségnyújtási rendszert, amely, mint fogalmazott, a kormányzati hivatalos segítségnyújtás alatt mozgósítja az egyházi intézményeket és az egyéni kezdeményezéseket.
Az alapítvány célja, hogy hosszútávú és személyre szabott gondoskodást biztosítson a koronavírus-járvány idején árván maradt magyar gyermekek számára, hogy a családi tragédiák után se kerüljenek hátrányba az anyagi gondok miatt. Minden érintett a szükségleteinek megfelelő segítségre számíthat: ösztöndíj, lakhatási támogatás, szociális juttatás, a közlekedés támogatása és még számos olyan lehetőség, ami a gyermekek fejlődését, tanulását, megélhetését segíti elő. A közmédia fontosnak tartja, hogy csatornáin a szórakoztató, ismeretterjesztő és aktualitásokkal foglalkozó műsorai mellett kiemelt szerepet kapjon a társadalmi felelősségvállalás is. A Jónak lenni jó! az elmúlt kilenc évben már bizonyította, hogy képes az összefogás megteremtésére, többek között a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot, és a Peter Cerny Alapítványt is támogatta már az összefogás, összességében pedig csaknem 1, 7 milliárd forint gyűlt össze 2012 óta. A műsor újra megkeresett közismert sportolókat, akik személyes tárgyaik "áruba bocsátásával" szeretnének segíteni a Covid-árvákon.
Az idén tízéves Jónak lenni jó egy közszolgálati brand, amely kiérdemelte Ferenc pápa áldását és 2016-ban a Magyar Termék Nagydíjat. Amellett, hogy követi az adományok útját, közösségi erőt teremtve összekötő kapocsként működik a műsor a világ magyarsága, a támogatók és rászorulók között. A közmédia minden lehetséges eszközével igyekszik híd lenni az adott ügy, illetve a segíteni szándékozók között. Az adományvonal már él: a 1357-es számot tárcsázva, vagy a 1357-es számra küldött sms-sel hívásonként és üzenetenként 500 forinttal lehet támogatni a Covid-árvákat és családjaikat segítő Regőczi István Alapítványt. Emellett az Alapítvány két bankszámlaszámára is várja a segíteni vágyók hozzájárulásait.
2021. november 28., vasárnap 09:23 | Magyar Nemzet – Amikor Áder János köztársasági elnök létrehozta a Regőczi István Alapítványt, már akkor gondoltunk arra, hogy idén mi mást is támogathatna a Jónak lenni jó!, mint az árván, félárván maradt gyermekeket – mondta Siklósi Beatrix, a kampány ötletgazdája és projektvezetője, aki egyben a Kossuth rádió csatornaigazgatója is. Mint a Magyar Nemzet megtudta, Herczegh Anita, az államfő felesége, a Regőczi-alapítvány kuratóriumának elnöke is többször említette, hogy a pénzbeli támogatásnál fontosabb, hogy a bajba jutott emberek érezzék, számíthatnak másokra. – Hiszen annál nagyobb reményt nem tudunk adni a másik embernek, minthogy érzi, ott vagyunk mellette. Ez a fajta segítségnyújtás a pénznél is többet ér, hatalmas belső erőt jelent a hétköznapokban. A lelki stabilitásunkhoz pedig az kell, hogy legyenek mellettünk emberek akkor is, amikor nagy bajban vagyunk – fejtette ki Siklósi Beatrix, aki úgy véli, hogy a tragédiákból kétféleképpen lehet kijönni: megkeseredve, beteg lélekkel vagy a mélyponton átjutva, azon felülemelkedve egy mélyebb tudás birtokába kerülve.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ch Hat. kulcsok EGY (I. ) OSZ (I. ) Mutató Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Pécsi Egyetem címerével foglalkozik. A Pécsi Tudományegyetem ma használt címere Egyetemi címerek Ulrich Richental krónikájából, prágai kézirat 1464, fol. 121r A pécsi egyetem címere kinagyítva Ulrich Richental krónikájából, prágai kézirat, 1464. fol. 121r A pécsi egyetem címere Ulrich Richental krónikája, prágai kézirat 1464 és Szegedi 2021 alapján. Somogyi András számítógépes grafikája. A pécsi egyetem javasolt címere, Szegedi 2021 alapján. Somogyi András számítógépes grafikája. A pécsi egyetem címerköve, 1367 után; vagy Bergzaberni, más néven Coppenbachi (Koppenbachi), avagy Hammer Vilmos (1320 k. -1371), a pécsi egyetem alapítója és első kancellárjának címere (pecsétje 1363-ból maradt fenn) Petrovics 2005-4: A 20. század utolsó harmadában folytatott régészeti feltárások kiderítették, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvár északkeleti végében, a székesegyháztól északra állott.