Kenem a kenyeret, szelem rá a sajtot. Nagyon ízletes a libazsíros kenyér sajttal. Schäffer erzsébet | Nők Lapja. A konyhában a bal oldalamon is ablak, szemben is egy ablak. Mindkettőt befutotta a borostyán. Olyan szemtelen erővel, hogy már nemcsak a keretet hálózta […] Receptek lányaimnak podcast: A mennyei fokhagymaleves Receptek lányaimnak: Schäffer Erzsébet és lánya, Hegedűs Fanni emlékekről, lélektanról, életről és receptekről beszélget – elsőként jöjjön a mennyei fokhagymalevesl! Bejegyzés navigáció 1 2 … 13 Következő Aktív Olvasnivaló Podcast Videó Lapozgató Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Kapcsolat Médiaajánlat GYIK
A konyhában álltak. A szülei konyhájában. Két napja hazaköltözött. A ház, amiben három évig együtt élt a férfival, a gazdaságé volt, a mindenkori agronómus szolgálati lakása. Most, hogy a férfi egy másik munkahelyet talált, ő is elmegy onnan. Nem csak az elválásuk, a csalódás fájt, azt a házat is annyira szerette. A fából épített teraszt, amit téliesítettek, télen, nyáron ki tudtak ülni, ott kávéztak, zenét hallgattak, az egy-két baráttal ott ültek le beszélgetni. Szerette a kertet, amit maguk műveltek, főleg ő, de a férfi tanácsai szerint. Nem, bármennyit gondolkodott, nem értett semmit. 1990: Rossz gyerekek? – Schäffer Erzsébet sorai állami gondozott gyerekekről | Nők Lapja. Hol törött el minden? A férfi nem akart házasságot, ő már le is mondott róla. De a gyerekekről nem. De gyereket kezdetben mindketten akartak… Esténként az arcába temette a kezét, csak ült, aztán amikor apja ablaka már sötét volt, kiment az udvarra. Nem szívesen költözött vissza a szüleihez, de hová ment volna. A tanári fizetéséből meg az ő félretett pénzükből annyira telt, hogy a házukhoz toldottak egy szoba-konyha-fürdőszobát, külön bejárattal az udvarról.
Mellette a kisfiú Wéber Mihály lehet, Wéber József és Schäffer Mária fia. A harmadik az ülő sorban: Schäffer Júlia (1848-? ). Első férje Nébenführ Ferenc, a második férje Schäffer János süttői hentes volt. Óbudán laktak, jól menő hentesüzletük és több bérházuk is volt, három gyermeket neveltek fel. A negyedik: Schäffer Rozina (1854-? ). A kép készítésekor még hajadon, két évvel később férjhez ment Steckl Andráshoz, és Borosjenőre költöztek, 7 gyermeket neveltek fel. Schäffer József hentesüzlete Az álló sorban balról az első: Schäffer Terézia (1846-? ). A solymári Szedlák Jánoshoz ment férjhez, négy gyermeket neveltek fel. A második: Schäffer Anna (1841-? ). Schaffer erzsébet gyermekei model. A solymári Taller Jánoshoz ment férjhez, négy gyermeket neveltek fel. Mellette Schäffer Bernát mészáros (1850-1926) áll. Első felesége a vörösvári Pfeiffer Mária, aki fiatalon elhunyt. Második felesége a solymári Thaller Mária volt, ebből a házasságból 12 gyermek született (kétszer ikrek). A 12 gyermekből 9 érte meg a felnőttkort; három fia, József, Bernát és András szintén folytatta apja foglalkozását.
A film végigkíséri a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, amely során a néző saját szemével láthatja, hogy ez a probléma nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence összes országát érinti. Mindannyian kivesszük a részünket a szennyezésben és mindenhol vannak törekvések a felszámolására is. De ahhoz, hogy változás történjen mindenkinek tennie és változtatnia kell — és minden egyes ember tehet a probléma felszámolásáért. De vannak helyzetek, amikor a hétköznapi emberek és a szervezetek tehetetlenek. Ilyen például a rahói szeméttelep problémája, közvetlenül a Tisza partján. Ezért fordul a rendező Ukrajna elnökéhez Volodimir Zelenszkijhez. Maga a film egy üzenet az elnökhöz, a Tisza nevében. A film fő célja, hogy megértsük a problémát, és azt is, hogy milyen felelősséggel tartozunk a természet, a folyóink, tengereink iránt. Emellett megoldást próbál mutatni arra is, hogy mi emberek mit tehetünk azért, hogy a helyzet változzon. Mindezt egy aktuális és nagyon közeli helyszínen Kárpátalján.
Ha nem lenne Budapesten szemétszállítás, akkor mit tenne a szemetével? Hova tenné? Az utca végére? Az erdőbe? Gyártelep mellé? Vagy a Rákos-patak partjára? A szemét egy része, ami a Tiszába kerül, részben a szemétszállítás hiányaként kerül a folyóba. Ez derül ki Ljasuk Dimitry ma este a YouTube-on debütáló, A Tisza nevében című filmjéből. Az 55 perces dokumentumfilm négy országban, Ukrajnában, Magyarországon, Szerbiában és Romániában játszódik, a probléma ugyanis nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence összes országát érinti. A film tíz szereplő érzésein és személyes példáján keresztül, különös érzékenységgel mutatja be a környezetszennyezés határokon átívelő problémáját. A képsorok annyira kijózanítóak, hogy mire az ember a végére ér a dokumentumfilmnek, garantáltan elmegy a kedve attól, hogy PET-palackos üdítőitalt vásároljon a közértben. Míg a nézőnek ez jut eszébe, illetve a képsorok láttán mardossa a szekunder szégyen, addig a filmben felbukkanó civilek egyike például cselekszik, és szemétlerakó telepet nyit önerejéből, mert a gyerekére egy szebb Tiszát hagyna.
Közelebb hozni az embert a természethez – ezzel a céllal kezdett el filmeket készíteni. A kameráján és a saját érzésein keresztül pedig szinte szerelmessé teszi a nézőt abba, amit megmutat. Ljasuk Dimitry, természetfilmessel beszélgettünk az Érd FM 101. 3 reggeli műsorában, a Bundáskenyérben. Ljasuk Dimitry, természetfilmessel beszélgettünk!