"Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! " Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így – ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk -, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet? Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből. A varjúherceg. A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb! Zalka Csenge Virág kötetei több szempontból is különlegesek számomra. Nagyon szeretem a népmeséket, az ő válogatása pedig minden kíváncsiságomat, minden képzeletemet felül tudja múlni. A varjúherceg című kötete a klasszikus mesevilágot idézi, ám ezúttal egy plusz játékosságot is rejt.
Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó a Presszó vendége, aki különleges, ritka meséket oszt meg hallgatóival, mesterdiplomáját és doktori fokozatát is ebben a témában szerezte az Egyesült Államokban. A Világszép Alapítványnál dolgozik, ahol gyermekvédelmi gondoskodásban élők vagy nevelőszülőknél élő gyerekekkel foglalkoznak, és a mesék jelentik a kommunikációs kapcsot. Zalka Csenge Virág most jelent meg két könyve ismert népmesék változatai, A varjúherceg, valamint az alapítvány idei adománygyűjtő kötete, a Törpeszarvas és a déli álom: Mesék kópékról, lázadókról, furfangosokról. A Presszóban családi mesemondó hagyományokról kérdezzük és szerepjátékokról, furfangos kópékról, azaz tricksterekről, valamint képregény-figurákról. Kiderül, hogy áll azzal a fogadalmával: minden országból elolvas egy-egy népmesegyűjteményt, és miért nem szereti Andersen meséit. Beszélgetünk édes mostohákról, női mesehősökről és mesében felbukkanó örökbefogadó családokról. A beszélgetés hosszabb verziója a hét második felében meghallgatható a Presszó podcastcsatornáin, a Mixcloudon és a Spotify-on.
Nagy Soha nem lehet elégedett a nap végén az, akit munkaemailek várnak a telefonján Jenny Odell kérdései azzal kapcsolatban, hogy hogyan maradjunk emberek az általa figyelemgazdaságként is hivatkozott online kapitalista térben, a járvány után csak relevánsabbá váltak. Odellel videóchaten beszéltünk a munkakultúra átalakulásáról, a "hasznos" időtöltés problémáiról és avokádó székekről is. Nagy Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében 180 éve ezen a napon halt meg Marie-Henri Beyle, akinek a Stendhal írói álnéven jegyzett regénye, a Vörös és fekete évtizedek óta a kötelező olvasmányok listájának egyik legnépszerűbb alkotása. Az évforduló alkalmából újraolvastuk a könyvet. Hírek Szórakozás Kiterjesztett jelen, Szabó T. Anna, Budapest Ritmo, Költészet napja [Programajánló] Hírek Megtalálták az első dinoszauruszokat, amiket közvetlenül az aszteroida ölt meg Hírek Ezekkel a könyvekkel izzíts A játszma című filmre! Hírek Petőfi német közvetítéssel fordított francia regényeket Hírek Robert Downey Jr. könyvet ír a klímaváltozásról Hírek Keresztury Tibor: Tegezőviszonyban vagyok a halállal Beleolvasó Külföldi magyarként meg kell küzdened a nyelvi akadályokkal Hírek Simon Márton: Versek nélkül maradnának a puszta, megközelíthetetlen tények Promóció 2022 legkedveltebb étkezőszékei
Thort és Lokit mindenki ismeri, örömmel fedezik fel őket a kamaszok a meséimben. Mesélsz minden korosztálynak, az egészen piciktől a felnőttekig. Melyik a legnehezebb közönség? A kiskamaszok. Ők ugyanis azt hiszik, hogy már nagyok, és a mesélés dedós. De ha jó meséket választok és sikerül behúznom őket, akkor zseniális közönség! Az ír hőslegendák kalandos világa, szerelmes történetei például nekik is bejönnek. Nekem is a kedvenceim, mert sok bennük a varázslat, nagyon komplexek a jellemek és a történetek, és izgalmas, magyar szemmel váratlan fordulatok vannak bennük. A meseolvasás minőségi idő A gyermekvédelemben, a Világszép Alapítványnál dolgozol, ahol többek között önkénteseket tanítasz a mesemondásra, hogy értőn tudjanak mesélni a gyermekotthonokban élőknek. Gondolom, ebben a helyzetben még nagyobb jelentősége van a mesélésnek, mint egyébként. Igen, mert a meséknek van egy biztonságos szimbolikája. Az, hogy nem direktben mondunk ki dolgokat, segít a gyerekeknek, hogy feldolgozzák a problémáikat, és a mesén keresztül kifejezzék, amit egyébként képtelenek szavakba önteni.
Remek érzés rácsodálkozni arra, hogy egy-egy motívum megváltoztatásával mennyire más íze lesz az egész történetnek. A Puerto Ricó-i Holle anyó ban nem szorgos lánnyal, hanem Aurelióval találkozunk. A fiú egy végtelenül jópofa boszorkány szolgálatába szegődik, aki még tojást is tud tojni. Az égig érő paszuly naurui hőse, Eigiu a történet végén az égben marad, és Maraman, a hold felesége lesz. Amikor otthon kókuszpálmaszirupot főznek, az edényeikből felszálló gőzből felhők születnek. A libanoni Hófehérke -változat, a Rummana gondoskodó királynéja addig ápolja a halottnak hitt lányt, akinek a ghúl mérgezett agyara a talpába fúródott, míg új erőre nem kap. Az Aranyfa és Ezüstfa című mesében, ami skót Hófehérke-történet, szó sincs gonosz mostoháról. A király végül két feleséggel él boldogan, és a történet végén az egyik megmenti a másikat. És van még valami, ami miatt e mesék olvasása során örvendezünk: rengeteg távoli, számunkra egzotikusnak tűnő, érdekes kultúrával ismerkedhetünk meg. Herbszt László illusztrációja A varjúherceg egyik meséjéhez Forrás: Facebook A messzi tájak meséi és a sajátjaink strukturális hasonlósága megérteti velünk, hogy bárhol is éljünk a világon, mindannyian láthatatlan szállal kapcsolódunk egymáshoz.
A mese mindig kifejezetten nekik szól, rajtuk keresztül alakul, és megtapasztalják azt a személyes figyelmet, amiben a gyermekotthonban, ahol tíz gyerekre jut két gondozó, ritkán részesülnek. Gyűjti a feminista meséket Fotó: Prohászka Szandra, Pro-Fotográfia Ez egy átlagos családban is fontos cél kellene, hogy legyen… A meseolvasás minőségi idő, osztatlan figyelem, ami kincs a gyerek számára. Egy tanulmány szerint egy átlagos szülő napi nyolc (! ) percet beszélget érdemben a gyermekével, ami nagyon szomorú… Én szerencsés vagyok, mert nagyon "beszélős" családból jövök, mi folyton beszélgettünk, meséltünk, séta vagy mosogatás közben is. Szintén statisztikák vannak róla, hogy a fentiek ellenére nagyon kevés kisgyereknek mesélnek otthon. A fejből mesélés pedig még nehezebb műfaj… Valóban, sokan félnek az élőszavas meséléstől, pedig az hatalmas élmény. Talán, mert azt hiszik a szülők, hogy kívülről kellene megtanulniuk meséket, pedig ez nem erről szól. A mese ugyanis nem egy szöveg, hanem egy történet: ha megvan a sztori, elmeséled a saját szavaiddal.
Azt mondják, fekete rózsa nem létezik. Színe csupán fények játéka, árnyalatok keltette látszat. Sommer Anna azonban nap mint nap ott látja a szőlőben, a sorok végébe ültetve. Vajon egyszer megtudja majd, milyen is a színe valójában? Anna, vagy ahogy a családban hívják, Annus, Etyeken nő fel, ezen a szőlődombok övezte, magyarok, svábok, zsidók lakta településen. Alig tizennégy éves, amikor kitör a második világháború, és nemcsak bevonuló édesapja és két ikerbátyja sorsa miatt kell aggódnia, hanem a nála két évvel idősebb Andrisért is, akihez már nem csupán ártatlan, gyerekes vonzalom fűzi. Andris felmenői - szíjgyártók és borászok - a török kiűzése után messzi bajor földről érkeztek Etyekre. A faluban azt beszélik, hogy Andris nagyapja, a szőlőhegyen remeteéletet élő Vénember, különleges bort tud készíteni. James Lowder: A Fekete Rózsa lovagja (Amon Könyvkiadó, 1993) - antikvarium.hu. Olyan bort, amelyben nemcsak az van benne, aki készítette, de az is, aki issza. Talán még a jövendőt is meglátja, aki kortyol belőle. Egyszer Annus is megkóstolta. Lehet, hogy ezért tűnik fel előtte újra meg újra egy fekete márványlap, belevésett nevekkel, köztük azéval, akit mindenkinél jobban szeret?
A Fekete rózsa címe volt az 1970-es években Boston területén megjelent anarchista eszmék elismert folyóirata, valamint az 1990-es években egy anarchista előadássorozat neve, amelynek neves anarchista és libertárius szocialisták (köztük Murray Bookchin és Noam Chomsky) foglalkoztak. A Black Rose Labor (szervezet) annak a frakciónak a neve, amely az Egyesült Királyság Munkáspártjához kapcsolódik, amely liberális szocialistaként határozza meg magát. Fekete rózsa (könyv) - Nora Roberts | Rukkola.hu. A Fekete Rózsa Anarchista Szövetség 2014-ben alapított politikai szervezet, amelynek néhány helyi és regionális csoportja van az Egyesült Államokban. Pop kultúra A szimbólum sok műalkotásban vagy fikcióban általában a rejtély, a veszély, a halál vagy valamilyen sötétebb érzelem, például a bánat vagy a rögeszmés szerelem érzése. Példák Ban, -ben Éjszakai világ sorozat, a fekete rózsa az elkészített vámpírok szimbóluma, szemben a lámia (vagy született vámpírok) fekete íriszével. Ban, -ben Dragonlance sorozat, a fekete rózsa a lovagok szimbóluma, akik elárulták eszméiket.
Narancs színű gyertya: életkedv növelése, gazdagság, utazás előtt érdemes égetni, mert szerencsét hoz. Pink színű gyertya: romantikus szerelem, szeretet és barátság. Zöld színű gyertya: egyenlő bőség, a termékenység, a jó szerencse és a harmónia. Lila színű gyertya: jelképezi siker pénzügyek, pszichikai képessége igen fejlett formában, az idealizmus és a spirituális erő. A füstölőket több évszázada használják az életkörülmények javítására negatív energiáktól való védelemre. Egy kis ízelítő ezek felhasználási területeiről, és a füstölők fajtáiról, hogy mire mit ajánlatos használni. Szerelmi vágy vagy csábítás: rózsa, levendula, jármin, ilang-ilang, pézsma. Betegség esetén: fahéj, levendula, mandula, rózsa. Meditációhoz: jázmin, lótusz, akác, magnólia, mirha, szantálfa. Tanuláshoz vagy szellemi munkához: orchidea, aloé, bergamott, kamilla, szantálfa, ilang-ilang, mandula, jázmin. Vállalkozásunk sikeressé viteléhez: fahéj, szantálfa, jázmin, ilang-ilang, benzoe, bergamott, mandula.