Ezért 2010-ben a kétharmados győzelem után a miniszterelnök biztos volt benne, hogy le kell zárni ezt a küzdelmet. Ekkor megalkották Magyarország Alaptörvényét, és azóta a jövővel foglalkoznak. Válság közepén voltunk A kormányváltáskor egy válság közepén volt az ország – mondta a miniszterelnök, és kifejtette, amint beütött a baj, azok is a jobboldalra szavaztak, akik nem kedvelik, mert ez az oldal tűnt alkalmasnak a bajok kezelésére. Orbán Viktor elmondta, a válságkezelés terheit nem akarta a családokra hárítani, mint a baloldal, akik elvettek egyhavi nyugdíjat és bért, és megemelték az adókat. A miniszterelnök úgy gondolta, hogy Matolcsy György megközelítése segítségével más utat kell választani. Ekkor a kormány megcsinálta a gazdaságvédelmi programot. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy őt úgy nevelték, hogy egy nagy nemzet gyerekének tartsa magát, ezért végső célként az tartja a kormányzás feladatának, hogy a magyarok büszkék lehessenek a nemzethez tartozásukra. Összességében abba az irányba haladunk, amerre szerettünk volna, a magyarok jobban érzik magukat a bőrükben – fejtette ki a kormányfő, aki szerint a magyarok elfogadták, hogy csak munkával lehet boldogulni, így hazánk Európa egyetlen igazi munkaalapú társadalma, ami sikeressé teszi.
A konzultációs kérdés itt arra irányulna, hogy hogyan folytatódjon vagy miként alakuljon át a hitelmoratórium. Klímaadó Közeledik egy igen éles vita az Európai Unió döntéshozói által napirendre tűzött klímaadóról. "Ha a klímaadót, vagyis a családok tulajdonában lévő autókra és lakásokra kivetett adót, amelyet Brüsszel szeretne kivetni, ellenezzük, akkor egy nagyon kemény nemzetközi vitába kell bocsátkoznia Magyarországnak. Ezt csak akkor szabad megtenni, ha biztosan tudjuk, hogy az emberek egy nagy része osztja a mi álláspontunkat; olyan dologért kell harcolnia a magyar kormánynak Brüsszelben, ami széles támogatást élvez" – érvelt a miniszterelnök a kérdés mellett. Röviden a kérdés az lesz: ki viselje a klímaváltozás terheit, a nagy cégek vagy a családok? Migránskvóta Szerepelni fog a konzultációban az újra napirendre került migrációs kvóta ügye is. Orbán Viktor szerint a helyzet délen egyre nehezebb, több ország azért állt elő újra a kérdéssel, hogy az unió szétoszthassa a délen felgyülemlett migránsokat, de ezt a magyar kormány eddig következetesen ellenezte.
Most már a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, ezért a kormány nem alkothat többé olyan rendeleteket a törvények helyett – vagyis visszaadják a jogot a parlamentnek. Azonban – hangsúlyozta a miniszterelnök – fel kell készülnünk a vírus második hullámára, amely lehet, hogy ősszel lesz, ekkor hasonlóan kell cselekedni. Magyarország sikeresebben védekezett, mint a nyugat-európai országok, mert gyorsabban történtek az intézkedések – jelentette ki Orbán Viktor. A második hullámtól függetlenül arra is fel kell készülnünk, hogy egy-egy lokalizált térben, például egy kórházban vagy idősotthonban a járvány lecsengő szakaszában is felszaporodhatnak a fertőzött esetek: emiatt jelölt ki egy különleges egységet az operatív törzsön belül. A miniszterelnök szerint a baloldal problémája, hogy szerintük 2010 óta diktatúra van, amit a veszélyhelyzet alatt megint bevezettek, és továbbra is azt gondolják, hogy diktatúra van. Három fontos dolog kapcsolódik a veszélyhelyzethez: folytatódik az operatív törzs működése, a kórházak járványügyi irányítása fennmarad, a tisztifőorvos megerősített jogköröket kap – mondta a miniszterelnök.
A baloldal újjászervezte magát, és megkezdődött egy hosszú harc: 20 éven át "hol a jövő nyert, hol a múlt" – fejtette ki. A 2010-es kétharmados választási győzelme után azonban biztos volt abban – folytatta -, hogy ezt a küzdelmet le kell zárni, "a jövőnek nyerni kell", ez volt az elképzelése. Ezért megalkották az új alkotmányt, az "alkotmányozó elnök" Schmitt Pál érdemei elévülhetetlenek – mondta. A miniszterelnök azt is felidézte, hogy 2010-ben egy súlyos pénzügyi válság kellős közepén volt Magyarország, de nem akart úgy válságot kezelni, mint a szocialisták, akik minden terhet áthárítottak a családokra: elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért, adót emeltek, elvették a családtámogatási rendszert, és a devizahitelekkel adósrabszolgaságba kergették családok millióit. Ezzel kapcsolatban megemlítette Matolcsy György – a 2010-2013 közötti nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök – nevét, akinek az volt az álláspontja, hogy van más közgazdasági út, mint a liberálisoké. Végül hangsúlyozta, kormányzásának "magasabb rendű célja", hogy minden magyar úgy érezze, "összetartozunk, egy nemzet vagyunk, ez egy nagy nemzet".
Ezt én nem tudom bebizonyítani, de elképzelhető. Meg vagyok győződve róla, hogy Becher a saját fiatal életét akarta menteni. Okos ember volt, és pontosan tudta, hogy a németek elvesztették a háborút. - Becher és Chorin Ferenc tárgyalásán még ki volt jelen? - A csepeli gyárban dolgozott egy ember, akit Billitz Vilmosnak hívtak. Egy hihetetlenül okos és a családhoz hű, szintén zsidó származású ember volt. Az ő segítségével történt ez az egész tárgyalás apám és Becher között. - Závada Pál könyvéből arra juthattunk, hogy a Weiss Manfréd-leszármazottakból álló család együtt döntötte el, az életükért cserében odaadják a németeknek a csepeli gyárat, sőt az összes vagyonukat, minimális pénzt megőrizve. Ön szerint ez így történt? - Egyáltalán nem. A tárgyaláson kizárólag apám és Billitz Vilmos volt jelen Becherrel szemben, és még egy ügyvéd, Hoff György. Weiss Manfréd Acél- és Fémművek – Wikipédia. Az egész családból senki más nem tudott semmit, hiszen mindenki bujkált valahol, és mindenki félt, hogy jön a Gestapo, és elfogják őket. Anyám sem látta az apámat egész idő alatt.
1947-ben a gyár termelésének 90 százaléka háborús jóvátétel volt. Az üzemet 1946-ban állami felügyelet alá helyezték, ekkor a Weiss-Chorin-család tulajdonjoga még nem szűnt meg, de 1948-ban ténylegesen államosították, a neve WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat lett. 1948-1950 között a gyár vezérigazgatójának a mérnök Bíró Ferencet (1904-2006), Rákosi Mátyás öccsét nevezték ki. 1950 és 1956 között a neve Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek volt, majd 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett, amikor azonban 1954-ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett. Weiss manfred művek. A következő évtizedekben újra növekedett és diverzifikálódott a KGST-együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. Az 1970-es évektől a termelés csaknem fele nyugati export volt. Vasúti kapcsolat Az üzem területe mindmáig nagy kiterjedésű – de napjainkban csak részben használt – nagyvasúti iparvágányhálózattal rendelkezik, amely a Teller Ede út és a Corvin út találkozásánál, az úgynevezett csepeli elosztónál kapcsolódik össze az északabbi Szabadkikötő iparvágányaival.
Az értékesítésre kiterjedt hálózatot hoztak létre. Megalapították az Agrár-, Ferró-, Metalló- és Termo-Globus kereskedelmi vállalatokat. Ezek több fővárosban állandó képviseleteket nyitottak és Európa, Afrika és Ázsia nagyobb városaiban bizományosi hálózatot működtettek. A Weiss-műveknek még bérelt tengerjáró szállítóhajója is volt. Az 1930-as évek közepén a gyár már 15 ezer embert alkalmazott. A második világháború idején a WM harckocsikat és terepjárókat is előállított, valamint Me 210 típusú repülőgépekhez is készítettek DB–605 típusú repülőgépmotorokat. A bombázások idején az üzem nagy károkat szenvedett. Története a Weiss-család után 1944-ben, a német megszálláskor a tulajdonosokat a németek letartóztatták és a gyár vezetését 25 évre az SS vette át. A világháborúban a gyártelep és berendezései óriási károkat szenvedtek, jórészt megsemmisültek a géptípusok rajzai, a szabványok is, szakértelemmel rendelkező munkaereje szétszéledt, sokan közülük meghaltak. A gépek pótlása nagy nehézségeket okozott, de nagy erőfeszítéseket tettek érte, nem csak a hazai szükséglet miatt, hanem mert a gyárnak háborús jóvátételre is gépeket kellett termelnie és el kellett látnia a megszálló szovjet hadsereget is járműalkatrészekkel.