000 fős török had közeledik, visszafordult, és a hidegre való tekintettel kivonult az országból. Eközben Győr parancsnoka, Adam Gall von Loosdorf egészen Székesfehérvárig behatolt a hódolt területre, sőt néhány órára még Esztergomot is hatalmába kerítette. Az 1566. évi hadjárat eseményeit bemutató térképet Wolfgang Lazius (1514–1565) készítette 1556-ban kiadott Regni Hungariae descriptio vera című Magyarország-térképének felhasználásával. Lazius I. Ferdinánd (1526–1564) magyar király és német-római császár udvari orvosa volt, egyben humanista tudósként a legjelentősebb 16. századi osztrák térképkészítő. Térképek | A hódoltság kora. Magyarország törökkori története | Kézikönyvtár. Ő maga tábori orvosként járt is az országban, mikor a német csapatok 1541-ben Szapolyai János (1487–1540) magyar király újszülött gyermekétől próbálták az ország fővárosát elhódítani. Tapasztalatai alapján igyekezett a korabeli térképek nyugati országrészre vonatkozó hibáit kijavítani. A művet a neves bázeli kiadó, Adam Henricpetri (1534–1586) adta ki.
Ez a találkozás annyira mély nyomot hagyott bennük, hogy úgy döntöttek Alpaka farmot hoznak létre Nőtincsen, mely csak 12 percre található a vártól. Az alpakák nagyon félénkek, de ugyanakkor nagyon kíváncsiak is az emberek felé, ezért gyerekeknek is élvezetes program lehet a farmon töltött idő. Gyadai tanösvény (Szendehely) Hazánk egyik leginkább család és gyermekbarát tanösvénye, amely a nagyokat sem hagyja hidegen. Csupán 14 percre található a vártól és nagy élményeket ad, igazi Instagram hely. A Gyadai tanösvényt végigjárva lehetőségünk adódik átmenni a függőhídon, ahol még van hintahíd is, illetve mocsáron átvezető fapalló és a kék túra része is egyben. Királyrét erdei vasút (Kismaros) A nógrádi vártól mindössze 23 percre lévő Királyréti erdei vasút nagy élményt nyújt a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Egyirányú jegy körülbelül 900ft-ba kerül, de lehetőség van oda-vissza jegyet is venni. A vasút lassan halad, így lehetőséget enged arra, hogy élvezzük a tájat, a királyréti megálló végében pedig felújított büfé várja az oda látogatókat az év bármely szakában.
A vár külalakra Mátyás király idejében volt a legpompásabb. A várat a váci püspököktől Szapolyai János elvette 1527-ben, ezzel visszakerült királyi kézbe. Tőle I. Ferdinánd harcban nyerte el. 1544-ben Buda eleste után az itt állomásozó várkapitány harc nélkül feladta a várat, katonáival megfutamodott. Így a Nógrádi vár török kézre került. A törököktől egy egyesített magyar sereg 1594-ben foglalta vissza a várost 50 év megszállás után. Ezt követően többször is el - majd visszakerült a vár és a város. A 17. század elején először Bocskai István erdélyi fejedelem foglalta el, később Bethlen Gábor szerezte meg és csatolta el a magyaroktól. 1622-ben egy békeszerződés által ismét visszakaptuk Nógrádot. 1663-ban Apafi Mihály (erdélyi fejedelem) török segítséggel ismét elkobozta a területet. A 22 évig megszállt várat és birtokot végül egy villámcsapás következtében kitört robbanás miatt hagyta el a török. A vár ekkor szenvedte el a legnagyobb károkat, főleg a védőfalain. Nógrád ekkor elnéptelenedett.
A piros-kör jelzés mentén fog vezetni az utunk. A hasadék teljes hossza közel 3km. Az első része a túrának egy kis erdei séta, a szoros szájában lévő erdőben, ahol egy függőhidat is találunk, amely a szoros másik oldalára vezet át minket. Nem sokáig megyünk ezen az oldalon, mert jön egy másik híd is, ami megint átvezet minket. A szoros a Torockói-hegységben található, ami valamikor egy vulkáni tevékenység által létrehozott egybefüggő hegy volt, amit a benne folyó Hesdát-patak folyamatosan mélyített, egészen addig, míg egy mély csatornát vájt a hegységbe. Később ennek a hegységnek a teteje beszakadt, kialakítva így ezt a néhol 300 méter mély szurdokvölgyet, magát a Tordai-hasadékot. A hasadék két oldalán a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik. A magas sziklafalak lehetőséget adnak a sziklamászóknak, hogy itt is kipróbálják magukat, és hogy teljesen más aspektusából lássák a szorost. A hasadék közepe felé közeledve elég veszélyessé válik a terep. Ugyan láncokkal biztosítva van, de a nagy embertömeg miatt figyeljünk, és legyünk toleránsak embertársainkkal szemben.
Oldalunkon rendszeresen szeretnénk felelelveníteni nemzetünk regéit mondáit, mert ez is kultúránk része, és talán egy kicsit frissítően hat majd a napi rohanásban ha felidézzük ezeket a népi bölcsességekkel teli történeteket. Egy egy tájegység legendáit is jó felidézni, és talán lesz aki esténkét gyermekének felolvassa valamelyiket. borítókép: illusztráció Tordai hasadék, Magyar Földön A tordai hasadék Elmondom nektek a tordai hasadék történetét. Rövid, igen rövid ennek a története. Világhires Szent László királlyal csak egyetlen egyszer történt meg, hogy az ellenség elől megfutamodni kényszerült. Meg kellett futamodnia, mert azon vette észre magát, hogy egyedül van. Még egy pillanat, körülfogja az ellenség s mit ér a nagy vitézség, egy ember, mégis csak egy ember, nem birhat le százakat egymaga. Megsarkantyuzta hát Szög paripáját, szélnél sebesebben vágtatott a tordai hegyeknek. De a kunok (mert azokkal hadakozott abban az időben Szent László) szüntelen nyomában voltak a királynak, s már-már úgy volt, hogy elejébe kerekednek, körülfogják.
Nem. Nem a Torockói-hegységben lévő képződményről lesz itt szó, kérem szépen. Hanem arról a bizonyos hasadékról, ami Tordai Bence fejében tátong, és markánsan szétválasztja a jó modort a gusztustalan alpáriságtól. Ez a hasadék okozta aztán azt, hogy szűzbeszédével rögtön ki is írta magát úgy kábé az elkövetkezendő négyévnyi ciklusból. Mert hát mit csinált ez a tejfeles szájú siheder (v. ö. köcsög cidabajnok)? Beszólt. Méghozzá nem is akárhogyan. Bár időnként próbálkozott becsillogni magát a rivaldafénybe, mégis rettenetesen meglepődnék, ha beszéde hallatán a többséget nem kapta el széles e Kárpátoktól ölelt hazában a "kiafaszomez" érzés. Szinte látom, ahogy a kisebbségi többség pánikszerűen rohant a szegény ember orákulumához, a Wikipédiához. S amiket ott olvashat az egyszerű pór – az elhangzottak fényében – totálisan hihetetlen adathalmaznak tűnik. Kivéve talán azt a momentumot, hogy Bence – vezetéknevét azért nem meghazudtolandó – hegy-, és sziklamászó. Na, de a többi… Aszondja rögtön így kezdésnek, hogy a Corvinus-on "hét évig volt a Társadalomelméleti Kollégium tagja".
Számos legenda fűződik a hasadékhoz, keletkezését például isteni csodának tartják. Szent László királyt és seregét nagyszámú kun harcos üldözte. A király Isten segedelméért imádkozott, amikor a magyarok előtt a gigantikus sziklatömb kettéhasadt. A király katonáival épségben átjutott, míg üldözőik mind a szakadékba estek. A király lovának patkónyoma még ma is látható a hegytetőn, a Patkóskövön. Szatmárnémetiből indultunk Tordára. A főúton Szentmihály felé haladunk, majd Mészkő falu felé jobbra kanyarodva rátérünk egy kavicsos bekötőútra. Egészen a hasadék bejáratig lehet haladni a gépjárművel, és a szomszédos menedékház előtt parkolóhelyet is találhatunk. Már messziről látni a hatalmas sziklákat, s ahogy közeledünk, úgy nő bennünk a kíváncsiság Erdély legnagyobb turisztikai látványossága iránt. A túra egy nagyon könnyű, kellemes erdei sétával kezdődik. Bár a látvány magáért beszél, látni és érezni, hogy ezen a helyen naponta több száz, vagy ezer ember is megfordul, akiknek nyomai óhatatlanul is beleégnek a környezetbe.
Erdély egyik leglátványosabb és a legnépszerűbb kirándulóhelye a Tordai-hasadék. A Kolozsvárhoz közeli természeti látványosság a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki: egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlása következtében. Az 1270 méter hosszú sziklaszoros alján a Hesdát-patak kanyarog a helyenként 250 méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között. Gazdag növény- és állatvilág jellemzi, 990 féle növényfaj, 110 madárfaj, lepkék, hüllők és emlősök találhatók a völgyben. A legismertebb védett faj a szirti sas. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban megmaradtak a jégkorszaki, a sztyeppei, valamint az alpesi növényfajok is. A szurdokvölgyben 32 feltárt barlang található, melyek közül a legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang, itt még cseppköveket is láthatunk. Híresek még a Kis- és Nagybalika-barlangok is, melyeket arról a betyárról neveztek el, aki II. Rákóczi Ferenc híve volt és ezekben a barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől.