Az udvarfal keleti oldalán kamrák, istállók vagy lakások, a déli oldalon pedig valami 6m széles és 8m hosszú épület állott. A zárdaépülettől északnyugatra, mintegy 11 méternyi távolságra egy 42 méternyi hosszú és 11 méter szélességű épület állt. Mi volt ez az épület? Ki tudná megmondani? Talán eredetileg a király vadászkastélya. Habár az évek hosszú során át hordták a lakók a zárda kövei, t a község házainak felépítésére és az utak kitöltésére, mégis rengeteg kő borítja az épület területét. Erdőssy az ásatásokat csak a falak mentén, szerény körülmények között végezte, s az erről készített rajzot nem tekintette teljesen pontosnak. Története: A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászkastély. Ezt a királyi vadászkastélyt adományozta IV. Béla a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt fia, IV. Pilisszentlélek, a pálos kolostor romjai felett » KirándulásTippek. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be.
Északon L alakú épületszárny fogott közre egy kis belső udvart. Délén húzódtak a kerítőfal mentén a gazdasági épületek (műhelyek). A kolostor madártávlatból Források [ szerkesztés] Kolostorút Szántó István: Pilisszentlélek kisközség története, művelődési adatai, gazdasági életének fejlődése, jelenlegi szerkezete. Pilisszentlélek, é. n. Kézirat [1] [ halott link] Horváth István: A szentléleki rom. Pusztuló műemlékek a Dunakanyarban. Dunakanyar, 1982. 2. sz. Krompecher László: A pilisi ciszterci apátság és a szentkeresztnek szentelt pilisi pálos kolostor építészeti maradványai. Budapest, 1928. Lázár Sarolta: Régészeti - állagmegóvási munkálatok a piliszentléleki pálos kolostor romjainál. Komárom Megyei Honismereti Füzet, 1986. p. 78-81. Középkori szerzetesek 13 - Pilisszentlélek, Pálos monostor - Magyarország - awilime magazin. (Tatabánya, 1987. ) További információk [ szerkesztés] Alaprajz Kolostorrom. Műemlé. (Hozzáférés: 2015. november 15. ) Koordináták: é. sz. 47° 44′ 05″, k. h. 18° 50′ 37″
Visszafelé, ahogy kikanyarodtunk a pilisszentléleki bekötő útról, rá a két-bükkfához vezető útra, van egy szakasz, ahonnan mindig szeretek visszanézni, mielőtt beérünk az erdőbe. Talán egyszer megállok ott, és készítek képeket, de a kanyargós úton eddig nem mertem megállni a keskeny földsávon. A történelem után kutatva találtam rá arra is, hogy a Hunyadi János utca 42. szám alatt egy szlovák tájház is "üzemel". Helytörténeti és néprajzi gyűjteményt lehet megtekinteni. Egy szép napot töltöttünk kettesben a férjemmel… ami nálunk úgy néz ki, hogy a nagyok iskola-óvoda, a kicsi meg hátul alszik a gyerekülésben…de az ember ne legyen telhetetlen! Legalább alszik! Dobogókő – Pilisszentléleki Pálos kolostor – Tekeregj.hu. Halkan beszélgettünk, kanyarogtunk az erdei úton és valahogy azt kívántam, bár ne érnénk még ki az erdőből, bár hosszabb lenne ez az út… A romoknál. A templom belülről. A légi felvétel forrása:
század során tovább virágzott. Az utolsó okirat a monostorral kapcsolatban 1512-ből származik, ekkor Lőrincz perjel neve bukkan fel. A monostor az előkerült éremeleletek tanúsága szerint a mohácsi csatát követően, amikor a győztes török sereg Budáig feldúlta az országot, 1526 után elpusztult. Miután a törökök 1541-ben csellel elfoglalták Budát, majd két évre rá elesett Esztergom is, a környék végleg elnéptelenedett, a szentléleki monostor mindenkitől elfeledetten romba dőlt. A törökök kiűzését követően 1703-ban a pálosok üveges mestert telepítettek Szentlélekre. András mester volt a szentléleki völgy első lakója a középkor után, akit mestersége révén Hutás Andrásnak neveztek. A pálosok a Nyitra megyei Felsőelefántból 1740 körül telepítettek a területre tótokat, majd az 1830-as években Gömör vármegyéből érkeztek új lakosok. A község lélekszáma 200-500 fő között mozgott, a falu lakóinak fő foglalkozása a mészégetés volt, de sokan foglalkoztak fakitermeléssel, szőlőtermesztéssel is. Az egykori monostor helyreállítására azonban nem került sor, mivel 1786-ban II.
Egyúttal meghagyta a közeli Szentkereszt monostor perjelének, Benedeknek, aki Özséb 1270-ben bekövetkezett halálát követően a rendfőnök volt, hogy azt saját monostorából népesítse be. Az új monostort és templomot a Szentlélek tiszteletére szentelték fel, ezért hívták később pilisi Szentlélek monostornak. A XIV. század elején áthelyezték a Pálos Rend központját a pilisi Szentkereszt monostorból Budaszentlőrincre. 1323-ban I. Károly király is járt a szentléleki épület falai között, akivel Miklós és Prichold szerzetes aláíratta a kolostor alapításáról szóló oklevelet. 1378-ban I. Károly fia, Nagy Lajos király, a Pálos Rend első nagy jótevője, aki megszerezte Remete Szent Pál testereklyéjét, amit Budaszentlőrincen helyeztek el, a nagyhetet töltötte a szentléleki monostorban, és ekkor megerősítette elődei által a monostornak tett adományokat, és újabb birtokkal adományozta meg a pálos szerzeteseket. 1409-ben Csupor Pál, György fia a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt állított a templomban, és annak fenntartására birtokot adományozott a monostornak, mely a XV.
Ekkor tisztázódott a főbb épültek elrendezése, az 1980/90 évek ásatásai során néhány fontosabb részlet tisztázódott, ám még további feltárásokra van szükség, hogy sikerüljön kiásni a nyugati kerítőfalat és egyéb, még a föld alatt rejtőző építményeket. Egyelőre nem sikerült megtalálni sem a 13. századi királyi vadászlak, sem a legkorábbi kolostor maradványait. A 14-15. század fordulóján épült ma látható épületek közül a legépebben megmaradt a kicsinynek számító templom. A szentélyben helyreállították a Szentlélek tiszteletére szentelt főoltárt. A templomhoz csatlakozó keleti épületszárny emeletes lehetett. Az ásatás során előkerültek a helyiségeket valaha fűtő kályhák csempemaradványai. Ezekből arra következtethetünk, hogy nagyon díszesek lehettek. A budai várban állott lovag alakos kályhák variánsait építették meg a szentkereszti kolostor számára. A keleti szárny két legnagyobb, középpilléres terme közül a kisebbik a káptalanterem, a nagyobbik a refektórium (ebédlő) lehetett. A káptalanteremből vezetett átjáró a nyugati épületszárny helyiségeibe.
A kolostor gyarapodása a XV. században is folytatódott, mígnem az 1526-os év hirtelen végét jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török sereg áldozatául esett. Megközelítés: Dobogókőről a Pilisi Mária úton (kék M) ajánlott (hagyományos, régi jelölés szerint a kék túraútvonalon) a Rezső kilátón, Szakó-nyergen át az "Égetett hárs"-ig, majd onnan rövid szakaszon balra a piros sávval és sárga (M)-mel jelzett úton) Körtúra javaslat: A Kolostorromtól haladjunk délre a piros sáv jelzésen, majd Pilisszentlélek települést elhagyva térjünk le balra a piros "+" jelre, amely beköti utunkat a zöld jelzésbe. Ezen jelzésen haladjunk tovább dél-keleti irányba, majd a Két-bükkfa-nyeregnél térjünk rá a zöld "+"-al jelzett útvonalra és haladjunk azon észak-keleti irányban Dobogókőre. Forrás:
HAÁSZ KULCS ÉS ZÁRSZERVIZ HAÁSZ KULCS ÉS ZÁRSZERVIZ HAÁSZ KULCS ÉS ZÁRSZERVIZ RONCSOLÁSMENTES ZÁRNYITÁS BIZTONSÁGIZÁRAK HEVEDERZÁRAK HELYSZÍNI SZERELÉS, JAVÍTÁS NÉVTÁBLA KÉSZÍTÉS ZÁRPROGRAMOZÁS KULCSMÁSOLÁS A-tól Z-ig
Nagy Judit Egy tűzzománc névtábla vallomása: "Elmondhatom, hogy elégedett vagyok sorsommal. Hosszú utat jártam be, míg elfoglaltam helyemet e kedves ajtón, melynek dísze vagyok, sőt fontos feladattal bírok: A nevét hordozom az itt lakó családnak. Nagy szó! Immár hozzájuk tartozom. S amellett hogy tudatom másokkal, hogy e ajtó mögött Ők laknak, óvom is őket. Ez az erőm három forrásból ered: Tőlük, akik üzentek értem és meghívtak otthonukba; a Készítőtől, aki eltervezett, megfestett; és a Tűztől, melynek hevében újra és újra addig égtem, míg fémtestem a zománccal és benne a NÉV- vel eggyé nem forrt, – örökre. Tűzzománc — Névtábla és Utcatábla — Nagy Judit. Megtartó erő vagyok és lelkemből teljesítem e nekem szánt feladatot. "
Kulcsmásoló Miskolc - Arany Oldalak Aranyoldalak kulcsmásoló kulcsmásoló Miskolc 7 céget talál kulcsmásoló kifejezéssel kapcsolatosan Miskolcon Cézár Kft. Zárszaküzlet Minden egy helyen, ami a biztonsághoz kell. Zárak, vasalatok, páncélszekrények, zárbetét, zárlati rendszerek forgalmazása. Kilincsek széles körű választéka. Cézár Ker. és Szolg. Névtábla készítés miskolc neptun. Kft. Minden egy helyen, ami a biztonsághoz kell. Egy zárszaküzlet Miskolcon, amely vagyonvédelmi centrumként segít a lakosságnak - lakásukat és vagyontárgyaikat biztonságosan megvédeni, valamint olyan kilincset, zárat, pántot és egyéb vasalatot, amely a mindennapi életben szükséges egy lakásfelújításhoz, vagy otthonuk biztonságossá tételéhez. Fizetési lehetőségek Cash, MasterCard, Visa Termékek zárak, kilincsek, vasalatok, ajtózár, ablakzár, páncélszekrény Szolgáltatások zárjavítás, kulcsmásolás Beszélt nyelvek magyar
ker., Donát utca 7 (1) 214-9752 gravírozás, fénymásolás, nyomtatás, bélyegzőkészités, laminálás, spirálozás, bélyegzőkészítés rövid határidővel, névjegykártya, névtábla, iratsínezés Budapest III. ker. 2220 Vecsés, Présház utca 1/A (70) 6070692 gravírozás, savmaratás, lézergravírozás, fém táblakészítés, mechanikus gravírozás, tábla készítés, cégtábla készítés, adattábla, géptábla, rozsdamentes acél gravírozás Vecsés, Budapest XVIII. ker., Gyál, Üllő, Monor, Felsőpakony 1142 Budapest XIV. ker., Erzsébet királyné út 43/B (30) 6513312, (70) 6284433, (1) 7926183 gravírozás, fénymásolás, nyomtatás, laminálás, írószer, irodaszer, spirálozás, bélyegző készítés, egyedi fotós ajándékok készítése, papíráru, nyomtatvány kiskereskedelme Budapest XIV. GÉPKOCSI TÁVIRÁNYÍTÓ JAVÍTÁS | - Haász Kulcs és Zárszerviz - Kecskemét -. ker. 1183 Budapest, Balassa Bálint utca 2-10 (20) 2608414 gravírozás, bélyegzőkészités, ajándéktárgy, kulcsmásolás, serlegek, plakett, elemcsere, bélyegzőgyártás, órák kiskereskedelme, órajavítás Budapest XVIII. ker., Vecsés, Gyál, Üllő 8636 Balatonszemes, Bem utca 4.