Nekem 2 év óta télen jön ki, akkor költöztünk központifűtéses lakásba. Idén direkt figyeltem, hogy a fűtés megkezdésétől számított második héten jött elő... Hiába párologtatok mindenfelé, az nem ér semmit. Elkezdtem vitaminokat szedni, hátha vitaminhiány - tejterméket ugyanis nem nagyon fogyasztok. Néha arra is gondolok, hogy egyszerűen túlhevülök, 23-24 fok van a lakásban állandóan, pedig teljesen le vannak tekerve a fűtőtestek nullára... Körömvirág-kenőcs az igazi, de csak amit házilag készítünk, mert abban nincs adalékanyag. volt. orvos írt gyógyszert Az orrba is lehetséges a herpesz. Nagyon vigyázni kell ilyenkor, nehogy a szemünkhöz v. Volt már valakinek sebes az orra belseje?. a nemi szervhez érjünk vele. Ascorbinsav=tiszta c-vitamin langyos teában feloldva, körömvirág kenőcs. jajj, most éppen az enyém is az:( Már nem fáj annyira, de amikor friss a seb, akkor nem egy kellemes dolog. Nekem olykor kijön, de magától elmúlik. Az okát nem tudom. Férjemnek ha kisebesedik az orra belül, akkor elcsen egy kicsit a fiam popsikrémjéből.
A különböző orr fajták más-más hatást keltenek, és elég sokan vannak, akik nem tudnak ezzel megbarátkozni. Legtöbbször ők azok, akik orrplasztika segítségével igazítják ki az esztétikai problémákat (kampós orr, pisze orr, "túl nagy" orr) A kés alá fekvők egy része ugyanakkor egészségügyi gondjaik miatt vállalják a műtétet. Ilyen gond lehet az orrsövényferdülés vagy az orrpolip. Érdemes időpontot kérni ingyenes konzultációra, hogy bővebben és személyre szabottan tájékozódhasson az orr egészségügyi és esztétikai műtétekkel kapcsolatos kérdéseiről! A funkcionális szerep Kevés olyan része van az emberi testnek amelynek lenne egynél több funkciója. Az orr egyszerre négy folyamatban is szerepet játszik, ezek pedig: Légzés: az orrunkon keresztül veszünk levegőt, ez sok magyarázatra nem szorul. Érzékelés: további magyarázatot ez sem igényel, hiszen a szaglás fontos, ezt tudjuk. Bell sebes orr . Védelem: az orr az első védelmi vonal, hiszen rengeteg olyan dolgot kiszűr, ami a szervezetnek nem szükséges, sőt árthat is.
Ahhoz, hogy megértsük, miért is olyan fontos az orr, érdemes megismerni a felépítését, szerepét és működését. Szemmel látható, hogy az orr az arc legdominánsabb része, erre épül fel a "szép arc" koncepciója, de ezen túl még jelentős élettani szerepe is van. Orr nélkül nem csak furcsán néznénk ki, de a levegővétel is érdekesen alakulna. Azonban ha nem megfelelően működik a légúti rendszerünk bejárata, számtalan betegség alakulhat ki, mint például az orrpolip, illetve bakteriális fertőzések (amennyiben nem szűri megfelelően a levegőt). Nézzük tehát, hogy mit érdemes tudni az emberi orról! Az orrfajták és az esztétikai szerep Az orr az arc dísze, ami gyakorlatilag uralja az arcot. Belül sebes orr rd. Mivel az arc közepén helyezkedik el, ezért a látványt tekintve az orr befolyásolja, milyennek tűnik az arcunk. Egy kis ferdeség már ront a szimmetrián, míg a túl nagy orrcimpa, vagy a felfelé álló orrcsúcs teljesen más megjelenést ad az arcnak. A "tökéletes" orr szimmetrikus, minden része harmóniában van egymással, és az egész orr harmonikusan fekszik az arcon, azt arányosan elválasztva, felosztva.
Életkor Freud a pszichoszexuális fejlődés szakaszai Erikson fejlődési pszichoszociális stádiumok konfliktusok Piaget az értelmi fejlődés szakaszai csecsemőkor 0-2 év orális orális I. bizalom vagy szenzorikus bizalmatlanság I. szenzo- motoros intelligencia kisgyermekkor 2-3 anális anális-testi II. önállóság vagy kétely II. művelet előtti kor óvodáskor 3-6 fallikus infantilis- III. kezdeménye- genitális zés vagy lokomóció bűntudat kisiskoláskor kb. 6-10-12 év latencia IV. teljesítmény vagy csökkent- értékűség konkrét műveletek kora serdülőkor 11-13-19 év genitalis pubertás V. identitás adoleszcencia vagy szerepdiffúzió formális fiatal felnőttkor 20-40 év fiatal VI. Intimitás felnőttkor vagy elszigetelődés középső 40-60 év felnőttkor VII. alkotó- képesség vagy stagnálás késő 60 év - érettség VIII. integritás vagy kétségbeesés Freud, Erikson és Piaget fejlődési szakaszai Forrás: Bernáth L. -Solymosi K. (szerk): Fejlődéslélektani olvasókönyv, Tertia Könyv, Budapest, 1997. 21. p.
7. stagnálás Erikson a generativitást úgy határozta meg, hogy érett korban vágyakozzon a következő generációk megalapítására és irányítására. Ha ez nem történik meg, akkor megindul a személyes stagnálás folyamata, amely összefügg azzal az érzéssel, hogy nem lépi túl magát, és semmiféle hatása nincs a jövőre. Csak amikor az emberek vereséggel és diadalmal egyaránt szembesültek, ötleteket terjesztettek vagy generáltak, és időt és gondot szenteltek ezeknek az ötleteknek, akkor azt mondhatják, hogy végül megérettek, megtapasztalták a teljességet. 8. Ego integritása és kétségbeesés Az élet utolsó szakasza lehet békés és derűs, vagy tele nyugtalansággal és szorongással. Minden attól függ, hogyan oldották meg az előző szakaszokat. Alatt öreg kor, a személynek képesnek kell lennie arra, hogy bölcsen értékelje életét, amelyben a valóság felismerése és a világ megértése élvez elsőbbséget. Ebben a szakaszban megtapasztalják az integritást, ha egyesíteni tudják a reflexiót a tapasztalattal. Ha vannak megoldatlan konfliktusaik vagy olyan szakaszaik, amelyeket soha nem tudtak legyőzni, általában mélységes félelem alakul ki bennük a betegségtől, a szenvedéstől és a haláltól.
A pszichológia története során számos híres és népszerű elmélet született az emberi személyiség fejlődésének folyamatáról. Az alapvetően pszichoanalitikus szemléletű Erik Erikson fejlődéselmélete szakított az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő freudi elképzelésekkel, és 8 nagy szakaszba rendezi az egész életen át tartó személyiségalakulást. Erik Homburger Erikson, német származású pszichoanalitikus legfőképp pszichoszociális fejlődéselmélete miatt lett közismert, mi is foglalkoztunk már vele. Teóriájában az egész életen át tartó változás nyolc szakaszát különítette el, melyek előre meghatározott lépcsőknek tekinthetők az emberek életében. Alapfeltevése, hogy minden periódusban elénk kerül a megoldásra váró konfliktus, melynek sikeres vagy sikertelen megélése befolyásolja a további előrelépést. Az eredménytelen megküzdés azonban nem jelenti feltétlenül a következő szakasz felborulását, ám következményei a jövőben újra és újra megjelennek majd. Éppen ezért, a terápia új utakat nyit meg, a terapeuta segítségével a kliens azonosítja ezeket a problémás, hibásan leküzdött fázisokat, majd közösen megoldási stratégiát dolgoznak ki a minél sikeresebb életvitel érdekében.
A gyermek saját testének mozgatásával kapcsolatos kísérleteket végez, megtanulja, milyen távolságra kell nyúlnia, ha el akar érni valamit, mi történik, ha a pohara leesik a földre, felfedezi végtagjait, képes megkülönböztetni önmagát a környezetétől. Kialakul saját teste és a környezet megkülönböztetésének képessége. A szakasz során az egyik legfontosabb felfedezés, a tárgyállandóság, vagyis, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha nincsenek jelen, vagy ha nem érzékeljük őket. Ha egy ronggyal letakarunk egy játékot a nyolc hónapos gyermek elől, nem keresi tovább. Ám ha ezt egy tíz hónapossal tesszük meg, élénken elkezdi keresni, vagyis megérti, hogy egy tárgy akkor is létezik, ha nem látja. Egy éves kortól keresi az eltűnt tárgyakat ott, ahol a szeme előtt eltűnt, korábban a keresés még korlátozott, azaz ott keresi ahol korábban már megtalálta. Másfél-két éves kor között megjelennek az első szavak, a gyermek beszélni kezd. Nemcsak a konkrét, kézzelfogható tárgyak reprezentálhatnak, jelezhetnek egy másik tárgyat (például a műanyag autó az igazi autót), de az olyan, nagymértékben elvont dolgok is, mint a szavak hangalakja.
4) Iparkodás vagy kisebbrendűség Iskolába lépéskor új feladatok, új célok kerülnek előtérbe. Erikson szerint a kiteljesedést ebben a szakaszban a szorgalommal és kitartó munkával teljesített feladatok megfelelő elvégzése, az alkotás jelenti. Ehhez birtokba kell venni bizonyos eszközöket, képességeket, melyeknek kibontakoztatása külső és belső akadályokba ütközhet. Ilyen esetekben a gyermek az alkalmatlanság érzésével küzd, kisebbrendűnek titulálja magát azonos korú társaival szemben. Kiemelt szerepet kap az egyént körülvevő szociális közeg, az iparkodással kialakul a másokkal való együttműködés és a munkamegosztás készsége is. 5) Identitás vagy szerepzavar A test óriási mértékű változásokon megy át a serdülőkor folyamán. A kisiskoláskorban kialakított stratégiák, kifejlesztett eszközök nem működnek a felnőtt világban, minden új kontextusba kerül. Fokozott figyelmet kap mások véleménye, az identitás kialakítása egy megnövekedett bizonyosság a környezet által kialakított kép és a saját reprezentáció között.
A serdülőkor kezdetétől - formális műveletek szakasza (11. életévtől) - jellemző lesz a logikus gondolkodás, a különböző változók közötti összefüggések megértése. Képessé válnak a lehetséges kombinációk számbavételére, hipotézisek felállítására és módszeres ellenőrzésére. Jövőre, lehetőségekre és ideológiai problémákra vonatkozó kérdésekkel is képesek foglalkozni. Piaget elméletét kortársai tudománytalannak minősítették, kisszámú (saját gyermekin végzett) megfigyelései miatt. Piaget tanaival sokan nem értenek egyet. Számos kísérletet végeztek annak bizonyítására, hogy az általa formálisnak nevezett problémákat a 12 év körüli életkornál korábbi életkorban is meg lehet ismerni. Ennek ellenére az ő felosztását tekintik a fejlődésről való gondolkodás alapjának. _______________________________________________________________________ Önellenőrzés 1. ) Ismertesse az asszimiláció és az akkomodáció mechanizmusainak lényegét. 2. ) Ismertesse a formális műveletek szakaszának jellemzőit. 3. ) Ismertesse Piaget rendszerének kritikáit.