– Hazánk a háború első napján félretette az Ukrajnával fennálló vitáit, az ukrán miniszterelnök-helyettes szavaival ellentétben semmilyen módon nem gátolja az Ukrajna és az Európai Unió, illetve a NATO közötti együttműködést, a konfliktus kirobbanása óta több mint félmillió ukrán menekült előtt nyitotta meg határait, számolatlan magán- és állami segélyszállítmánnyal járul hozzá a nélkülözők szenvedéseinek enyhítéséhez, 130 ukrán gyermek kórházi gyógykezelését biztosítja és részese minden nemzetközi erőfeszítésnek, mely a vérontás lezárására irányul - emelte ki Magyar Levente. Hozzátette: mindez nem lett volna lehetséges a magyar emberek áldozatkész támogatása nélkül, így őket csakis a köszönet és tisztelet hangja illeti. – Elvárjuk, hogy Ukrajna vezetői tartózkodjanak Magyarország becsmérlésétől és belügyeinek kommentálásától még ezekben a súlyos időkben is, melyek átvészeléséhez továbbra is számíthatnak hazánk segítségére – hangsúlyozta az államtitkár. (MTI) orosz ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Ukrán nagykövet Budapest
Magyar Levente úgy fogalmazott, bármennyire is jók a magyar-német kapcsolatok, van egy pont, amikor azt kell mondani: "eddig és ne tovább! " A KKM államtitkára elmondta, a német politikus kijelentése miatt hétfőre berendelték Németország budapesti nagykövetét, akit arról tájékoztattak, hogy a német külügyi államtitkár kijelentése elfogadhatatlan, minden alapot nélkülöző politikai vádaskodásról van szó, ami "kegyeletsértővé és kifejezetten ellenszenvessé teszi ezt a politikailag motivált kijelentést". Hozzátette: közölte a nagykövettel, hogy Németországnak semmilyen erkölcsi jogalapja nincs arra, hogy Magyarországgal szemben antiszemitizmusról beszéljen, különösen úgy, hogy ezt minden alap nélkül, politikai eszközként, támadásként teszi. Magyar Levente kitért arra, hogy a magyar kormány a magyar-német kapcsolatok kiválóságában érdekelt, és azon fog dolgozni, hogy a német kormány szociáldemokrata, magyarellenes "vonulata" ne tudja megzavarni ezt a kiváló kapcsolatrendszert. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik.
A magyar miniszterhelyettes szerint a német kormányon belüli elszánt, magyarellenes csoport szószólója Michael Roth, aki most újabb támadást intézett Magyarország ellen. A német szociáldemokrata külügyi államtitkár Magyarországról tett kijelentése elfogadhatatlan, minden alapot nélkülöző politikai vádaskodás – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Magyar Levente ezt azután közölte, hogy hétfőn bekérették Németország budapesti nagykövetét, miután Michael Roth német politikus egy nyilatkozatában antiszemitizmussal vádolta meg Magyarországot. Az államtitkár úgy fogalmazott, nincs még egy olyan kultúra és ország, amelyet olyan fokú tisztelet övezne Magyarországon, mint Németországot, és erre a tiszteletre alapozza Magyarország a sok területen látványos eredményeket hozó kétoldalú kapcsolatokat. "Azonban van a német kormányon belül egy elszántan magyarellenes csoport, amelynek fanatikus zászlóvivője Michael Roth külügyi államtitkár, amely (csoport) rendszeres támadásokat intéz Magyarország és ezáltal a magyar-német kapcsolatrendszer egésze ellen" - mondta, rámutatva, hogy ez történt most is, amikor Michael Roth antiszemitizmussal vádolta meg nem csak a magyar kormányt, de Magyarországot és így minden magyart.
Magyar Levente ( Budapest, 1987. január 30. –) magyar politikus ( Fidesz); miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár. Életpályája [ szerkesztés] Tanulmányait 2001 és 2006 között a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium francia-magyar kéttannyelvű szakán, majd 2006 és 2010 között a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok szakra járt, ahol "nemzetközi kapcsolatok szakértője" diplomát szerzett. Munkahelyei [ szerkesztés] Pályáját a Nemzetgazdasági Minisztérium Francia Műhelyének vezetőjeként kezdte. 2010 és 2012 között a Nemzetgazdasági Minisztérium Külgazdaságért Felelős Államtitkárság Határmenti Infrastruktúrafejlesztés Osztályának osztályvezetőjeként dolgozott. 2012-ben került a Miniszterelnökségre, ahol előbb a Miniszterelnöki Nemzetközi Stáb főosztályvezető-helyettese, majd 2012. júliusa és 2014. júliusa között külügyi helyettes államtitkár volt. 2014. szeptemberében a Külgazdasági és Külügyminisztérium frankofón ügyekért felelős miniszteri biztosa volt.
Magyar Levente úgy fogalmazott, bármennyire is jók a magyar-német kapcsolatok, van egy pont, amikor azt kell mondani: "eddig és ne tovább! " A KKM államtitkára elmondta, a német politikus kijelentése miatt hétfőre berendelték Németország budapesti nagykövetét, akit arról tájékoztattak, hogy a német külügyi államtitkár kijelentése elfogadhatatlan, minden alapot nélkülöző politikai vádaskodásról van szó, ami "kegyeletsértővé és kifejezetten ellenszenvessé teszi ezt a politikailag motivált kijelentést". Hozzátette: közölte a nagykövettel, hogy Németországnak semmilyen erkölcsi jogalapja nincs arra, hogy Magyarországgal szemben antiszemitizmusról beszéljen, különösen úgy, hogy ezt minden alap nélkül, politikai eszközként, támadásként teszi. Magyar Levente kitért arra, hogy a magyar kormány a magyar-német kapcsolatok kiválóságában érdekelt, és azon fog dolgozni, hogy a német kormány szociáldemokrata, magyarellenes "vonulata" ne tudja megzavarni ezt a kiváló kapcsolatrendszert. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Ezt már nem lehetett szó nélkül hagyni a tárca szerint. Gyakorlatilag elérhetetlen több, közérdekű feladatok ellátására létrehozott vagyonkezelő alapítvány, még az ajánlott levelet sem veszik át. Üzleti forgalom lebonyolítására alkalmas leszállópályából pedig tucatnyit hozna létre. Évek óta kínai börtönben ül a magyar-kanadai kettős állampolgár, ártatlanul. Az államtitkár szerint nem tehetnek érte semmit. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány két külügyes céggel 16 milliárdos vagyont kapott. Magyar Levente nem nyújtotta hosszúra a választ a jobbikos képviselő kérdésére. A hír igaz volt, csak nem 300, hanem 250 dél-koreainak adtak mentességet. Magyar Levente otthagyja a külügy vezetését, helyére pedig egy olyan államtitkár kerülhet, aki alig egy éve költözött át az Emmiből. És harmincezernél is több izolációs köpeny jön. Egyelőre senki nem tudja, pontosan hány embert kellene hazahozni. A külügy azonban más országokkal összefogva azt ígéri, idővel mindenki evakuálnak. A koronavírus miatt sem állhat le a munka.
Az 1940-1944 közötti évek egyik legfontosabb kisebbségi problémájává így (a román kérdés mellett) a német kérdés vált. Ennek a folyamatnak a csúcspontját az 1940. után több szakaszban lezajló SS toborzás jelentette. Az első, 1942-ben történt SS toborzás önkéntes alapon zajlott, ezért ez az egész folyamat egyik kulcsmomentuma. A továbbiakban a toborzás szatmári vetületeit próbálom felvázolni. A területvisszacsatolások következtében a szatmári svábok is visszakerültek Magyarországhoz, ettől kezdve sorsuk összekapcsolódott a magyarországi németekével. A magyar kormány a külpolitikai sikereknek (revízió nyomán elért területgyarapodásoknak) rendelte alá a kisebbségi kérdést, és ennek fejében hajlandó volt engedményekre is. Az 1940. TEOL - Együtt fújták a svábok. augusztus 30-án aláírt 2. bécsi döntéssel egyidőben – aminek révén Észak-Erdély ismét Magyarország része lett – aláírták a német népcsoportegyezményt is, amivel a német kormány a magyarországi németeket az utódállamok-beliekkel óhajtotta egy szintre hozni. A magyar kormány zsarolásnak tartotta az egyezményt, de csak annyit tudott elérni, hogy a kollektív jogok nem kerültek a szerződésbe, ugyanis abban nem a népcsoport közjogi különállása szerepelt, hanem a népcsoportot alkotó személyeké.
Több válságot kívánt egyszerre megoldani a magyar kormány a "svábok" kitelepítésével 2021. január 19. 08:42 Múlt-kor 75 éve, 1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 2013. december 17-én az Országgyűlés e napot a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította. A Harmadik Birodalom ötödik hadoszlopának, "Hitler szálláscsinállóinak" kikiáltott magyarországi németség az országból való eltávolításáról és vagyonuk állami birtokbavételéről szóló rendeletet alig egy hónappal korábban, 1945. december 22-én hozták meg, és számos bel- és külpolitikai problémát szándékoztak egyszerre megoldani vele: a földosztás megkönnyítését, a határon túlról a "kis győztesek" által elűzött magyarság letelepítését, illetve az etnikailag homogén nemzetállam létrehozását egyaránt szolgálta az intézkedés.
Nemcsak a magyarokétól, de a kőszegi németekétől is teljesen eltérő "archaikus" gyermekvárási, keresztszülői, születési, házassági szokásaik élnek. Híresek a három napig tartó farsangi vígalmaik, illetve az "asszonyfarsang" szokás. A település egy olyan város része, amely már alapításától, a Kőszegi grófok idejétől fogva jelentős számú német származású lakossággal bírt. Kuriózum a két "németség", svábok és hiencek egymás mellett élése. Mindezt a Vas megyei németek bemutatása foglalja keretbe. Így képez egy egységet a falu, a város és a megye, amely hármason keresztül bemutatható a már itt élők és a később letelepedettek vagy betelepítettek világa. A kiállítás szerves részét képezi a szintén NKA-pályázaton támogatást nyert múzeumpedagógiai munkafüzet, melyhez program is párosul. A kiállítás hétfő kivételével minden nap 9 és 17 óra között látogatható.